Az újságírók letartóztatásának szigorú kritériumai vannak az EU médiatörvényében

„Ursula von der Leyen új »európai médiaszabadságról szóló törvénye« lehetővé teszi újságírók letartóztatását, ha az »közérdekű«” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit a 2025. augusztus 9-i közzététele óta 135 alkalommal osztottak meg. A bejegyzés szerint az új uniós törvény „lehetővé teszi újságírók önkényes letartóztatását”, és így az Európai Bizottság cenzúrájának eszköze lehet.

Image

A félrevezető állítás magyar nyelven a Facebookon. A képernyőmentés 2025. szeptember 5-én készült, a sárga áthúzást az AFP adta a képhez

A bejegyzés alatt a kommentelők Ursula von der Leyen letartóztatását követelték, mások azt írták, hogy Magyarországnak az új törvény miatt azonnal ki kell lépnie az EU-ból. Ugyanez a félrevezető állítás már német nyelven is terjedni kezdett a közösségi médiában is, ahol a felhasználók azt írták, hogy diktatúrát épít az EU az új rendelettel.   

Az a kijelentés azonban, hogy az új törvény lehetővé teszi az EU számára az újságírók „közérdekből” történő letartóztatását, félrevezető, és a médiaszabadságról szóló törvény téves értelmezésén alapul, ahogyan azt több szakértő is elmondta az AFP-nek.

Miről szól az új törvény?

Válaszul Věra Jourová akkori értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos X-en közzétett bejegyzésére, amelyben bejelentette a törvény első javaslatát, Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2023-ban személyesen bírálta a törvényt, azt állítva, hogy az a náci Németország és a Szovjetunió cenzúra-rendszerét fogja visszahozni. 

Szakértők szerint (itt archiválva) szerint a szabályozás létrehozásának egyik fő oka az volt, hogy bizonyos EU-tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország szisztematikusan visszaéltek a médiatörvényekkel és a sajtó állami finanszírozásával.

A törvényt 2024 márciusában hivatalosan is elfogadták, és bár Magyarország megpróbálta megtámadni a törvényjavaslatot, az végül 2025. augusztus 8-án hatályba lépett (itt, itt és itt archiválva).

A törvény teljes szövege magyar nyelven itt olvasható (itt archiválva). 

Röviden összefoglalva, a jogszabály szövege kimondja, hogy a kormányok nem avatkozhatnak be a szerkesztői döntésekbe. Az EU egész területén törvénybe iktatták az újságírói források védelmét is. A rendelet jogi akadályokat állít a Pegasushoz hasonló kémprogramok használata és az újságírók letartóztatása elé is. Utóbbihoz a törvény szerint bírósági végzés szükséges.

Nikolaus Forgó, a Bécsi Egyetem médiajogásza szerint az európai médiaszabadságról szóló törvény címe máris elárulja, hogy az az újságírók „jogairól” szól. „A média függetlenségének megerősítése az egész jogi aktus szabálya és célja” – írta Forgó az AFP-nek 2025. augusztus 27-én.

2023 decemberében a Reporters Without Borders (RSF) nemzetközi szervezet úgy értékelte, hogy az EU „fontos lépést tett az információhoz való jog irányába” a rendelettel. 

Milyen esetekben kerülhet sor letartóztatásokra?

Több jogi szakértő is elmondta az AFP-nek, hogy az európai médiaszabadságról szóló törvény más törvényekkel együtt támogatja a sajtószabadságot, és nem korlátozza azt, mint ahogyan azt a közösségi média bejegyzések állítják. Az az állítás, hogy az újságírók az EU médiaszabadságról szóló törvénye alapján börtönbüntetésre számíthatnak, szintén „félrevezető” a szakemberek szerint.

A rendelet 4. cikke (3b) bekezdése szabályozza a szerkesztőségi tagjaira vonatkozóan letartóztatásának feltételeit. A rendelet kifejezetten kimondja, hogy a tagállamokban „hatékonyan védeni kell” az „újságírói forrásokat és a bizalmas kommunikációt”. Ennek megfelelően az államok nem kötelezhetik az újságírókat forrásaikról való információk közlésére. A rendelet értelmében a szerkesztőségi tagjait nem lehet letartóztatni, szankcionálni vagy lehallgatni  a források azonosítása céljából.

A következő 4. bekezdés a következő “feltételek” mellett enged meg kivételeket: ha a fogva tartás „egyedi esetekben indokolt és arányos, mert azt közérdekű ok indokolja”, és azt „előzetesen jóváhagyta egy bíróság vagy egy független és pártatlan döntéshozó szerv”.

„Ha ez a kivétel [a 4. cikk szerint] nem létezne” – mondta el Forgó az AFP-nek –, „akkor jogilag lehetetlen lenne például szerkesztőségeket átkutatni, még akkor is, ha biztos volna, hogy ott terrorista bűncselekményeket készítenek elő vagy már elkövettek.” A szakértő ezt egy fiktív forgatókönyvvel illusztrálja: „Ha az Al-Kaida barrikádot emelne egy szerkesztőségben, akkor előfordulhatna, hogy [jogilag] ‘immunisak« lennének – és ez természetesen megengedhetetlen.”

Az Európai Médiajogi Intézet tudományos igazgatója, Mark David Cole is megerősítette az AFP-nek 2025. augusztus 28-án egy telefonbeszélgetés során, hogy a 4. cikkben szereplő kivételek „olyan szűken vannak meghatározva”, hogy az újságírókat nem lehet egyszerűen „börtönbe zárni”.

„Az új uniós médiaszabadság-törvény nem teszi lehetővé az újságírók önkényes letartóztatását” – pontosította Christian Solmecke ügyvéd is az AFP-nek egy szóvivőn keresztül, 2025. augusztus 27-én küldött e-mailben. A jogi szakember szerint “a valóságban a rendelet erősíti a média és a források védelmét.” Az olyan beavatkozások, mint a letartóztatások vagy a megfigyelés, mostantól „kifejezetten tilosak” és „csak nagyon korlátozott kivételes esetekben lehetségesek”. Solmecke összefoglalta, hogy újságírók letartóztatása „csak akkor lehetséges”, ha „egy sor feltétel teljesül és az alkotmányos ellenőrzés biztosított”. Ezek közé tartozik például, hogy az intézkedést „törvényben kell előírni, annak arányosnak kell lennie, és elsődleges közérdekkel kell indokolni, valamint független bírósági hatóságnak kell jóváhagynia”. 

A rendelet előírja a független bírósági végzést, így figyelembe veszi az EU különböző nemzeti jogszabályait, ahogyan azt a német dpa hírügynökség is megjegyezte a 2025. augusztus 15-i tényellenőrzésében. A közösségi médiában megjelenő állítások ezt a szempontot figyelmen kívül hagyják.

A rendelet szerint az olyan intézkedések, mint a fogvatartás, nem sérthetik az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Az EU Alapjogi Chartájának 11. cikke kimondja: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.” Továbbá azt is kimondja, hogy a “tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani”.

Szemben azzal, amit a posztok állítanak, „az állítólagos közérdekre való általános hivatkozás nem elegendő” – mondta el Nikolaus Forgó.

A szakértők szerint a törvény védelmi funkciója erősebb

A szakértők szerint a közösségi médiában az új rendelet keletkezésével kapcsolatban is félrevezető információk terjednek.

Forgó elmondta, hogy az európai médiaszabadságról szóló törvényt nem Von der Leyen vagy a Bizottság határozta meg: „Egy ilyen rendelet törvénynek minősül, amelyhez a Tanács (azaz az EU kormányainak képviselői) és az Európai Parlament jóváhagyása szükséges”.

Az AFP megkérdezte Mark David Cole európai jogi szakértőt, hogy kizárható-e, hogy a tagállamok az EMFA-t a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására használják majd fel. A szakértő szerint ez nem zárható ki „teljesen” minden tagállamban, mivel Európában is megfigyelhetőek „bizonyos fejleményeket, amelyek évekkel ezelőtt még nem feltétlenül lettek volna elképzelhetőek”.

Cole azonban hangsúlyozta, hogy az EMFA „egyértelműen” nem ösztözni és nem is segíti elő ezeket a tendenciákat. „Az újságírók jogi helyzete nem vált bizonytalanabbá, hanem lényegesen biztonságosabbá, mint korábban volt” – erősítette meg a megkérdezett ügyvéd, Solmecke az AFP-nek.