Félreértelmezett közösségi média elemzés terjed a neten a Lengyelország légterét megsértő drónokról
- Megjelent: 2025. szeptember 15., 17:01
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
„A lengyelek Ukrajnát okolják a Lengyelországot becsapó drónokért” – olvasható azokban a 2025. szeptember 10-én megosztott magyar nyelvű Facebook- és Telegram-bejegyzésekben, amelyek szerint a lengyel lakosság 38 százaléka Ukrajnát okolta a 2025. szeptember 9-i éjszakai drónincidensért, míg csupán 34 százalékuk teszi felelőssé Oroszországot.
Az egyik legkorábbi olyan poszt, amely ugyanazt a grafikont tartalmazza, mint az egyik magyar poszt, egy 2025. szeptember 10-én közzétett orosz nyelvű Telegram-bejegyzés volt, amely már több mint 430 000 megtekintést ért el.
Ugyanez a grafikon ugyanezzel az állítással német, francia, bolgár, görög és spanyol nyelven is terjedni kezdett már. A legtöbb bejegyzés tartalmazza vagy magát a grafikont, vagy annak tartalmát szöveges formában.
A grafikon szövege lengyelül így hangzik: „A dróncsapásért való felelősség – százalékos telítettség a kommentekben (2025. szeptember 9–10.) Ukrajna – 38%; Oroszország – 34%; lengyel kormány – 15%; média – 8%; NATO és a Nyugat – 5%”.
Lengyelország sürgős tanácskozásra hívta össze NATO-szövetségeseit, miután bejelentette, hogy orosz drónok repültek be lengyel légtérbe egy Ukrajna elleni támadás során 2025. szeptember 9-én éjjel. Lengyelország légterét 19 alkalommal sértették meg, és legkevesebb három drónt lőttek le, miután Varsó és szövetségesei harci repülőgépeket küldtek a levegőbe (itt archiválva).
A drónok behatolására három és fél évvel azután került sor, hogy Oroszország teljeskörű invánziót indított Ukrajna ellen, Lengyelország „példátlan” az ország, a NATO és az Európai Unió ellen irányuló támadásnak minősítette az esetet.
Moszkva tagadta, hogy célba vette volna az országot. Lengyelország Ukrajna egyik fő támogatója, már több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, és kulcsfontosságú tranzitpontja a nyugati humanitárius és katonai segélyeknek Kijev számára. Az orosz média azonnal különböző (egymásnak is ellentmondó) narratívákat kezdett terjeszteni a drónincidensről, többek között olyan összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint Lengyelország vagy Ukrajna rendezte meg a támadást (itt archiválva).
Az AFP megállapította, hogy a közösségi médiában jelenleg megosztott grafikon szintén félrevezető.
A jelentést készítő lengyel kutatóintézet, a Res Futura megerősítette, hogy az adatok a közösségi médiában megjelent nyilvános kommentek elemzéséből származnak, és „soha nem volt azt a szándék, hogy azokat a lengyel közvélemény reprezentatív felmérésének tekintsék”.
Az eredeti adatok
Az AFP megtalálta a Res Futura, egy „információbiztonság és digitális adatvédelem területén kutatással, elemzéssel és tanácsadással foglalkozó” lengyel szervezet eredeti jelentését (itt ls itt archiválva).
A félrevezető bejegyzésekben idézett százalékok tényleg megtalálhatók a Res Futura 2025. szeptember 10-i, „Különleges jelentés” című blogbejegyzésében.
A jelentés megjegyzi, hogy „az orosz drónok lengyel területre mért támadását azonnal felhasználták egy szervezett információs és pszichológiai (PSYOPS) kampány katalizátoraként”, majd hozzáteszi, hogy „a lengyel közösségi média tartalomelemzése magas sűrűségű, ismétlődő narratívákat jelez, amelyek inkább összehangolt akciókra utalnak, nem pedig spontán polgári reakciókra”.
A Res Futura 179 ezer Facebook-, X-, YouTube- és Instagram-bejegyzés elemzett, és az egyik visszatérő narratíva a hozzászólásokban az volt, hogy a drónokat „Ukrajna provokációjaként” küldték. Ez a narratíva az elemzett tartalom 38 százalékában jelent meg. A félrevezető bejegyzések ezt az adatot értelmezik félre, amikor tévesen azt állítják, hogy a lengyelek 38 százaléka “Ukrajnát hibáztatja” a légtérsértésért.
A jelentés azt is megjegyzi, hogy a drónincidenssel kapcsolatos narratívák terjesztésének valószínűleg az a célja, hogy „éket verjenek Lengyelország és Ukrajna közé”, és „zűrzavart és polarizációt keltsenek”.
Félreértelmezett elemzés
A Res Futura 2025. szeptember 12-én az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy „az Ön által hivatkozott jelentés nem reprezentatív felmérés a lengyel közvéleményről, és soha nem is volt az a célja”, hozzátéve, hogy „a Res Futura nem végez közvélemény-kutatásokat”.
A szervezet kifejtette, hogy a jelentés „azt mutatja, hogy milyen vélemények jelentek meg és milyen mértékben a lengyel nyelvű közösségi médiában, amelyet egy adott időszakban figyeltünk, nem pedig a lengyel közvélemény tényleges véleményét. Helytelen ezeket az adatokat reprezentatív közvélemény-kutatásként kezelni”.
A Res Futura szeptember 11-én közzétett újabb jelentésében azt találta, hogy a közösségi médiában elemzett kommentek 41 százaléka Oroszországot, 24 százaléka pedig Ukrajnát okolta a drónokért (itt archiválva).
A szervezet elmondta az AFP-nek, hogy ez egy független, későbbi időszakban végzett, az elsőtől független kutatás volt. „Munkánk során rendszeresen figyelemmel kísérjük az online viták dinamikáját, ezért publikálunk frissítéseket és új jelentéseket, amelyek tükrözik a vizsgált információs környezet változásait” – mondta a szervezet egy szóvivője.
Közvélemény-kutatások Ukrajnáról
A lengyel IBRiS kutatóintézet 2025 júniusában végzett reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a lengyelek valamivel több mint fele (52 százalék) úgy véli, hogy Lengyelországnak támogatnia kell Ukrajnát Oroszország inváziója után, de csak valamivel több mint az egyharmaduk (35 százalék) támogatja, hogy folytatassák a Kijev gazdasági támogatását (itt archiválva).
A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a lengyelek többsége szerint Ukrajnának béketárgyalásokat kellene kezdenie, de kizárólag abban az esetben, ha biztonsági garanciákat kapnak a NATO-tól. Viszont mindössze 37 százalékuk mondta azt, hogy támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, és csak 35 százalékuk támogatja az ország EU-csatlakozását.
Az Európai Bizottság Eurobarométer tavaszi jelentése szerint az EU polgárainak többsége továbbra is támogatja Ukrajnát és az Oroszország elleni szankciókat.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
