Egy férfi megkapja Pfizer/BioNTech Covid-19 elleni oltóanyagot a francia polinéziai Papeete központjában felállított ideiglenes oltóközpontban 2021. szeptember 4-én. ( AFP / Jerome BROUILLET)

A koronavírus által nem érintett oltatlanok nem bizonyítják, hogy az oltás szükségtelen lenne

Több mint 10 ezer ember osztott már meg szeptember 3-a óta egy Facebook-bejegyzést, amely azt állítja, a tény, hogy oltatlan emberek "vakcina nélkül túléltek 3 vírushullámot" bizonyítja, hogy a koronavírus elleni oltásokra nincs szükség. Azt azonban nem említi az írás, hogy csak Magyarországon több ezer a koronavírussal összefüggésbe hozható haláleset volt, világszerte pedig több millió. Az adatok azt mutatják, hogy a súlyos lefolyású vagy halálos Covid-19 sokkal ritkábban fordul elő azoknál, akik védve vannak a vírus ellen.

"Az oltatlanok vakcina nélkül túléltek 3 vírushullámot! Ez veszélyes, mert általuk bizonyítható az oltás szükségtelensége!" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzés, amit már több mint 10 ezer alkalommal osztottak meg szeptember 3-a óta. De ez a kijelentés félrevezető, mivel a szöveg figyelmen kívül hagy bizonyos tényeket.

Image
Egy kép a félrevezető szöveggel, a képernyőmentés 2021. szeptember 6-án készült.

A járványnak számos oltatlan áldozata van

A szöveg első állítása rögtön nem említ meg néhány fontos körülményt. Az igaz, hogy sok be nem oltott ember "túlélte" a vírust, vagy el sem kapta, de nem minden oltatlan élte túl a vírus első három hullámát.

A hivatalos statisztikák szerint 30 077 áldozata volt a koronavírusnak 2021. szeptember 8-án Magyarországon, és 4,5 millió a világon. Magyarországon az oltás az egészségügyi dolgozók oltásával kezdődött 2020. december 26-án, azon a napon a koronavírusnak addig a hivatalos adatok szerint 8 591 áldozata volt, tehát legalább ennyi oltatlan ember halt meg Magyarországon a koronavírussal összefüggésben.

A globális oltási kampány 2020 decemberében indult el, addigra a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma világszinten a kétmillióhoz közelített. Meg kell jegyezni, hogy mind Magyarország, mind a teljes világ esetében a becslés nagyon konzervatív, a be nem oltott áldozatok száma ennél valószínűleg magasabb.

A beoltottak kisebb eséllyel lesznek súlyosan betegek vagy halnak meg

A félrevezető bejegyzés azt állítja, mindegy hogy valaki be lett-e oltva a vírus ellen vagy sem, de ez nem igaz. A világ intézményei és a tudományos közösség döntő többsége jelenleg, 2021. szeptember 8-án azon az állásponton van, hogy az oltások továbbra is hatásosak a súlyos betegség vagy a halál kivédésében, még az újabb variánsok esetében is, mint a delta variáns. Miközben a harmadik, emlékeztető oltás lehetőségét tárgyalták néhány napja, az amerikai járványügy, a CDC szakártője, dr. Sara Oliver azt mondta, hogy a globális adatok azt mutatják, az oltások még mindig 75-95 százalékban védenek a kórházba kerüléstől.

"Az alapján, amit eddig tudunk, az oltások hatékonyan védenek a létező variánsok ellen, különösképpen a súlyos lefolyású betegség, a kórházba kerülés és a halál ellen. De az igaz, hogy egyes variánsoknak van némi hatása az oltások védelmére az enyhe lefolyású betegség és a fertőzés szempontjából" – olvasható a WHO honlapján a vakcinák hatékonyságáról szóló rész.

Annak ellenére, hogy lehetséges felgyógyulni a Covidból és természetes védettséget szerezni, a szakértők szerint az oltások sokkal kiszámíthatóbbak.

"A természetes fertőzés által az egyes egyénre jelentett kockázatot még mindig nagyon nehéz kiszámítani és még nehezebb kezelni. Amikor egy gyógyszert, például vakcinát kínálunk, az azzal járó kockázatot nagyon gondosan ki lehet számítani és el lehet magyarázni az egyénnek. A természetes fertőzés esetében nem lehet ellenőrizni a súlyosságot vagy az időzítést" – mondta Dr. Alexander Edwards, a Readingi Egyetem orvosbiológiai technológiai docense az AFP-nek augusztus 24-én.

Túlélési torzítás

A bejegyzés egész érvelési módszere hibás, az úgynevezett túlélési torzítás, vagy survivorship bias esete. A túlélési torzítás az, amikor egy kiválasztási folyamat kiértékelése során csak azokat az elemeket veszi valaki figyelembe, amelyek kiválasztásra kerültek, tehát a "túlélőket". Ha figyelmen kívül hagyjuk azokat az elemeket, amelyek nem lettek kiválasztva, téves következtetésekre juthatunk, például egy kockázatos befektetési stratégiát fogunk követni csak arra a szerencsés pár emberre alapozva, akik profitot tudtak termelni vele, és nem számolunk azokkal, akik pénzt veszítettek a stratégiával.

Egy ismert esetét ennek a jelenségnek a második világháborúban figyelték meg: az Egyesült Államok statisztikai módszerekkel akarta megtervezni, hogy hogyan erősítsék meg a repülőgépeiket. Kezdetben arra koncentráltak, hogy a bevetésről visszatérő gépeken hol vannak sérülések, de a magyar zsidó matematikus Wald Ábrahám rájött, hogy ez a módszer azt eredményezné, hogy a bevetés során lelőtt gépek nem kerülnek be a statisztikába és csak a túlélőkre koncentrálnak, ami hibás védekezési stratégiához vezetett volna.

A szöveg ugyanezt a hibát véti, amikor csak a túlélőkre koncentrál és a koronavírus áldozatait figyelmen kívül hagyja.

Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?

Lépjen kapcsolatba velünk