Rofl Kron

Ez a német orvos hamis információkat terjeszt a Covid-19-ről

Több mint 30 ezer ember osztotta meg a Facebookon azt a német nyelvű videóinterjút magyar felirattal március eleje óta, amelyben egy német orvos különböző állításokat fogalmaz meg a koronavírusról. Az interjúalany azt állítja, hogy azok, akiknek pozitív lett a koronavírus tesztje, 99 százalékban nem mutatnak tüneteket, nincs világszintű halálozási többlet, és az orvosok és a kórházak jó pénzt keresnek a covidos pácienseken. Az AFP a videó hét állítását vizsgálta meg, és kiderült, hogy azok hamisak, kontextusból kiragadottak, vagy félrevezetőek. 

Több mint harmincezren osztották meg Facebookon március 5-e óta azt a német nyelven készült magyarul feliratozott videóinterjút, amelyet egy Rolf Kron nevű német orvossal készített az Epoch Times. A videót több nagy elérésű oldal is megosztotta, megosztották például itt és itt

A videó népszerű a németül beszélő Facebook-felhasználók körében is. A magyar változat valamennyivel rövidebb, mivel kivágták belőle a riporter kérdéseit és pár nem kulcsfontosságú mondatot a válaszokból. Az AFP német nyelvű tényellenőrző csapata úgy találta, hogy a videó főbb állításai hamisak, félrevezetőek, vagy kontextusból kiragadottak. 

A Rolf Kronnal készített interjúban elhangzó állítások nem újak, és közülük néhányat már korábban is megcáfoltak. A homeopata Rolf Kron azt állítja a videóban, hogy a Covid-19 egy “teljesen normális grippális” és minden évben előforduló “megbetegedési képet” mutat. Kron a koronavírust egy “normális nátha-kórokozó”-nak nevezi, valamint tagadja, hogy lenne világszintű halálozási többlet, a PCR-teszteket pedig egy “nagy hazugságnak” minősíti. Az AFP német nyelvű tényellenőrző csapta hetet vizsgált meg a videóban elhangzó állításokból.

Image
Képernyőkép az egyik bejegyzésről 2021. március 17-én.

Kicsoda Rolf Kron?

Rolf Kron saját bevallása szerint orvos, homeopata, oltáskritikus és háziorvos a bajor Kauferingben. A bajor tartományi orvosi kamara az AFP kérdésére március 15-én megerősítette, hogy Kronnak van engedélye. 

Kron ezen kívül része a Querdenken mozgalomnak is (ez egy lazán szerveződő mozgalom Németországban, akik különféle a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket terjesztenek, valamint több alkalommal tüntettek már a járványügyi lezárások ellen). Ezen a videón együtt látható Bodo Schiffmann aktivistával. Schiffmann szintén a Querdenken mozgalomhoz köthető német orvos, aki a múltban több alkalommal is hamis állításokkal szerzett magának nevet. Az egyik ravensburgi Querdenken-tüntetésen Kron beszédet tartott, amelyben azt ígérte, hogy felmentést ad a maszkviselési kötelezettség alól anélkül, hogy közelebbről is megvizsgálná az érintetteket

Többi helyi sajtótermék szerint (linkek itt és itt) és a saját bevallása szerint is razziát tartottak a rendelőjében az említett felmentési igazolások miatt. Ausburg államügyészsége március 11-én telefonon is megerősítette a razzia tényét az AFP-nek. Az ügyben orvosi tanúsítvány jogtalan kiállításának gyanújában folyik nyomozás az ügyészség szerint. 

1. A pozitív koronavírusteszttel rendelkezők 99 százaléka nem mutat tüneteket: hamis


“Tudom, hogy az embereknek alapvetően csak grippális fertőzésük van, és azok 99 százalékának, akiknek pozitív lett a koronavírus tesztje, egyáltalán nincs tünete” – mondja Kron a videóban. Ez a kijelentés ellentmond a a Robert Koch Intézet (RKI) számainak. Németországban az RKI nevű állami kutatóintézet publikálja a koronavírussal kapcsolatos hivatalos adatokat. Kron kijelentése ellentmond a Berni Egyetem egyik tanulmányának is. 

Az RKI minden kedden nyilvánosságra hozza a járvány alakulásával kapcsolatos adatokat. Ezek az adatok azt is tartalmazzák, hogy hány olyan pozitív teszttel rendelkező ember volt, aki a bejelentés időpontjáig “nem mutatott tüneteket, vagy a Covid-19-hez nem kapcsolódó tüneteket” mutatott. Eddig az ilyen eseteknek 2020 augusztusában volt a legmagasabb az aránya. Akkor a fertőzöttek 34,6 százaléka nem mutatott tüneteket. Átlagosan ez az érték 2021-ben 18,6 százalék volt, 2020-ban pedig 15,7 százalék. 

A Berni Egyetem egy meta-analízise, amely 2020 szeptemberében jelent meg a Plos Medicine nevű orvosi szaklapban, 79 darab, a koronavírus tüneteivel foglalkozó tanulmány összehasonlítása után hasonló értékre jutott. “A teljes becsült aránya azoknak az embereknek, akiket megfertőzött a Sars-CoV-2, és a teljes fertőzés ideje alatt tünetmentesek maradtak, 20 százalékot tett ki” – szól a tanulmány. 

2. A Covid-19 megbetegedési képe azonos az influenza-szezonnal: félrevezető

“Tudom, hogy az embereknek alapvetően csak grippális fertőzése van” – mondja a videóban Kron. Később ezt azzal egészíti ki, hogy PCR-tesztek nélkül a megbetegedési kép nem különbözne az előző évek “influenzahullámaitól”. Az idős emberek halálozási adatait Kron úgy értékeli, hogy az “teljesen normális, belátható, kezelhető tartományban” van. 

Az influenzának és a Covid-19-nek valóban hasonló tüneteik vannak, azonban a súlyosságuk eltér. Az Egyesült Államok Járványügyi Központja (CDC) szerint az eltérés a két betegség között abban is áll, hogy a Covid-19 gyorsabban terjed. A Covid-19-nek a CDC szerint más a lefolyása is, mint az influenzának: “úgy tűnik, a Covid-19 sok embernél súlyosabb megbetegedést vált ki”. Az AFP tényellenőrző csapata már külön is foglalkozott egy hasonló kijelentéssel. Akkor az AFP kérdésére a francia közegészségügy (Santé Publique) epidemiológusa, Sibylle Stoecklin-Bernard azt mondta: azok az emberek, akiknél súlyosabb a betegség lefolyása – a kevesebb számú érintett gyerek kivételével – átlagosan fiatalabbak, mint az influenza esetén. Ez az oka a Robert Koch Intézet szerint annak, hogy az intenzív osztályon ápolt Covid-19-betegek átlagosan fiatalabbak, mint az intenzíven ápolt influenzás betegek (2. táblázat). 

A súlyos koronavírusos eseteket ráadásul több mint kétszer olyan hosszan kell lélegeztetni, mint a súlyos influenzás eseteket (3. táblázat). Ezekből az intenzíven ápolt betegekből jelentősen több hal meg Covid-19-ben (21 százalék), mint influenzában (12 százalék). 

3. Nincs globális szintű halálozási többlet és a 2017/2018-as német “influenzahullám"-ban többen haltak meg, mint a Covid-19-ben: hamis

“Ha tényleg megnézzük a hivatalos számokat, [...] hogy a halálozási kvóták egész Németországban  és az egész világon tulajdonképpen milyenek, azt látjuk, hogy egyáltalán nincs halálozási többlet – állítja Kron az interjúban, valamint azt is állítja, hogy a 2017/18-as “influenzahullám” alatt jelentősen többen haltak meg, mint a koronavírusban. 

Az állítás, hogy nincs globális halálozási többlet, egyre másra felbukkan. Azaz vannak, akik azt állítják, hogy nem halt meg több ember, mint az amúgy statisztikailag az adott országban várható volt. A halálozási többlet vagy többlethalálozás azt mutatja meg, hogy a halálozási adatok mennyivel haladták meg az előző évek átlagos halálozási adatait. Az AFP már 2020 októberében megcáfolt egy állítást a halálozási többlettel kapcsolatban. Akkor még az adatok azt mutatták, hogy egyes országokban van halálozási többlet, de Németországban nincs. 

A friss adatok szerint, amelyek az esetekben bővelkedő december hónapot is számba veszik,  ez azóta megváltozott. Vita tárgyát képezi a médiában, hogy ezek a magas halálozási számok az egész 2020-as évre levetítve halálozási többletet jelentenek-e (itt olvasható a Spiegel, itt az Euronews, itt pedig a német közmédia cikke a témában). 

A német Statisztikai Hivatal (Destatis) halálozási adatokról készített kiértékelése azt mutatja, hogy legalább bizonyos időpontokra biztosan igaz, hogy jelentős volt a halálozási többlet Németországban 2020-ban. A Destatis jelentéséhez csatolt grafikon azt mutatja, hogy különösen az év vége felé a halálesetek száma (a felső vörös vonal) jóval meghaladja az előző évek haláleseteit (a szürkével szinezett rész). Az összesetek számának növekedése egyezést mutat a Covid-19-es halálesetek számának növekedésével (alsó vörös vonal). 

Image
Képernyőkép a Destatis jelentéséből, 2021. március 18.  

A Destatis a jelentésében a következőképpen magyarázza az egyik legfeltűnőbb kiugró részt a grafikonon: “2020 áprilisában a halálesetek száma jelentősen meghaladta az előző évek átlagát. Ugyanebben az időben a koronavírussal összefüggésben álló halálesetek számában is növekedés volt megfigyelhető.” (Ez a fenti grafikonon nem látható, a grafikonon látható első kiugrás egy hőhullámmal van összefüggésben.)

A másik kiugró részről pedig azt írja a jelentés: Egy további feltűnő, az átlagot meghaladó növekedés volt 2020 októberének második felétől kezdve. A Covid-19-es halálesetek szintén egyidőben emelkedtek. A tetőzésre röviddel az év vége előtt került sor.”

A Müncheni Egyetem Leibniz Kutatóintézete (Ifo) a saját analízisében szintén arra az eredményre jutott, hogy a 80 év feletti embereknél volt halálozási többlet a Covid-19 miatt.

Kron ezenkívül a 2017/2018-as influenzajárvánnyal is összehasonlítja a koronavírussal összefüggő halálozási számokat. Állítása szerint akkor valójában több ember halt meg, mint a Covid-19 következményeként. Ez az összehasonlítás sántít. Az influenza áldozatainak a száma mindössze egy becslés. Ezzel szemben a koronavírus-statisztikákban csak azokat számolják, akik ténylegesen meghaltak. Ezt az AFP már a 2020 októberi tényellenőrzésében is igazolta

A 2017/2018-as influenzajárvány az elmúlt két évtized egyik legsúlyosabbja volt Németországban. Becslések szerint 25 100 ember halt meg akkor. A Robert Koch Intézet szerint az influenzaszezon jellemzően októberben kezdődik és májusig tart. Az influenzahullámok rövidebbek mint a szezon, és legtöbbször januárban tetőznek. (A németben ugyanis megkülönböztetik a Grippewelle és a Grippe-Saison fogalmakat, magyarban a “hullám”-ot nem gyakran olvasni az influenzával összefüggésben, de a videóban Kron hullámot mond, és a magyar feliratban is hullám szerepel.)

Még ha az ember bele is megy Kron hibás összehasonlításába, az orvos kijelentése akkor is téves. A Robert Koch Intézet adatai szerint 2020 októberétől kezdve 2021 márciusáig bezárólag 57 ezer áldozata volt a koronavírusnak Németországban. Azaz máris több mint kétszer annyi ember halt meg Covid-19-ben, mint a teljes 2017/2018-as influenzaszezonban. 

4. A járvány alatt 20 kórházat zártak be Németországban: hiányzó kontextus 

“20 klinikát zártak be a múlt évben és ezt minden idők legveszélyesebb járványa közepén”mondja Kron a videóban, mintegy bizonyítékként arra, hogy nem is annyira rossz a helyzet. Az AFP tényellenőrzői már 2021 februárjában hamisnak ítéltek meg egy hasonló állítást

Valójában 17 kórházat zártak be 2020-ban Németországban, ezek főleg magánkézben voltak. Egyes bezárásokat pedig már a járvány előtt elterveztek, más bezárásokat arra lehet visszavezetni, hogy több intézmény összeolvadt, vagy az adott kórház egyszerűen elköltözött. A legtöbb kérdéses intézményt gazdasági okokból zárták be, és ez részben már a koronavírus-járvány előtt is előrelátható volt. 

5. Németországban majdnem az összes halottat a koronavírus áldozatai közé számolják, azt is, aki motorbalesetet szenvedett: hamis

Kron a Robert Koch Intézet a koronavírus áldozataival kapcsolatos adatairól szintén egy régebbi állítással jön elő. “Ami most történik, az sajnos az, hogy a 2500-2600 emberből, akik naponta Németországban meghalnak, a többségükből koronavírus-áldozatot csinálunk [...] Ha most szerencsétlenséget szenvedsz motorral, és januárban talán volt egy koronafertőzésed [...] és most beutalnak a klinikára, és post mortem, a halál után PCR-tesztet végeznek, és megállapítják a koronát, akkor koronás betegnek számítasz” – mondja Kron az interjúban. 

Ez az állítás már 2021 januárjában keringett az interneten, csak akkor autóbalesettel. Az AFP tényellenőrző csapata már azt a változatot is félrevezetőnek ítélte.

A német tartományok többsége nem jelenti a bizonyítottan koronavírussal fertőzöttek baleseteit a Robert Koch intézetnek, amennyiben a baleset halállal végződik. Néhány tartományban van rá lehetőség, hogy azok az esetek, amelyeknél nincs tisztázva a halál oka, Covid-19-áldozatokként kerüljenek be a rendszerbe. Ezeket az eseteket normális esetben utólag korrigálják. Ilyen esetek, amelyeket javítani kell, “abszolút ritkaságnak” számítanak, és a valóságban csak alig fordulnak elő, mondta el az AFP kérdésére Mike Wonsikiewicz, Alsó-Szászország egészségügyi hivatalának a szóvivője emailben, január 22-én. 

Ha utánaszámol az ember, akkor sem jön ki Kron állítása. Németországban naponta tényleg körülbelül 2500 ember hal meg. Ha az RKI ennek a nagy részét a koronavírus áldozatai közé számolná, akkor 2020-ban az áldozatok száma összesen 900 ezer körül alakult volna. Az RKI azonban a múlt évben csak 40 ezer koronavírus-halottat számolt. 

6. A koronavírusos halottakat nem boncolják fel, és még senki nem halt bele a koronavírusba: hamis

“Azáltal, hogy nem végzünk, vagy nem végeztünk boncolásokat, nem tudunk a valódi okokról, hogy miért vagy miben halt meg valaki, tulajdonképpen semmit mondani. [...] Püschel professzor Hamburgban több száz holttestet boncolt fel és meg tudta erősíteni: nálunk senki nem halt bele a koronába, maximum koronával halt meg” – mondja Kron a videóban.

Klaus Püschel igazságügyi orvosszakértő más tudósokkal együtt tényleg végzett bonzolásokat Covid-19-ben elhunyt betegeken már a járvány 2020. márciusi kezdete óta a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Klinikán (UKE). A boncolások a hamburgi hatóságok megbízásából (Sozialbehörde) történtek.

Püschel már 2020 májusában azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy a Covid-19 trombózist és tüdőembóliát vált ki (egy akkori tanulmány a témáról), amik utána halálhoz vezethetnek. Az UKE egy 2021. február 18-ai közleménye szerint a 735 fertőzött nagyrésze a koronavírus-fertőzésbe halt bele. “618 esetben az UKE kutatói Covid-19-megbetegedést állapítottak meg a halál okaként” – olvasható a közleményben. A vizsgálatok eredménye is az lett, hogy a fertőzöttek többsége tüdőgyulladásba vagy egy trombózis következményeként halt meg. Az erről szóló sajtótájékoztató itt elérhető. 

Egy másik, a Facebookon magyarul is terjedő szövegben többek között hasonló állítások olvashatóak. A szöveg azt állítja, hogy a “WHO törvényei” tiltják a koronavírusos halottak boncolását. Ezt az állítást az AFP szintén cáfolta egy korábbi tényellenőrzésben. 

7. Az orvosok és a kórházak jó pénzt keresnek a koronavírusos betegeken: hamis

Kron azt is állítja a videóban, hogy sok olyan orvos van, aki plusz pénzt keres a covidos betegeken. “Ha megcsinálok egy PCR-tesztet, 18 eurót kapok érte”  – mondja Kron a videóban. Szerinte a teszt elvégzése mindössze egy percet vesz igénybe. “Ugyanez a helyzet a kórházakkal. Ha van egy rendelkezésre álló intenzív ágyad koronavírusos betegeknek, mind üresen állnak, de ott vannak, ezért pénzt kapnak a kormánytól” – mondja Kron, aki szerint a halotti bizonyítványokkal is pénzt keresnek az orvosok. “Amikor kiállítunk egy halotti bizonyítványt, amin az áll, hogy koronavírus, akkor azért egész más fizetség jár, mint amikor nem teszem” – állítja az interjúban. 

A német szövetségi egészségügyi minisztérium rendelete szerint az orvosok egy gyorsteszt esetén 15 eurót kapnak. Ebben a szolgáltatásban benne van a mintavétel, egy konzultáció, az eredmény közlése, és egy tanúsítvány kiállítása a teszteredményről. Adrian Zagler, a német magánpraxisban dolgozó orvosok szövetségének (Virchowbund) a szóvivője az AFP kérdésére március 11-ei levelében a következőképpen értékelte a tesztek díjazását: “Ha megnézi az ember az összköltséget, a praxishoz higiéniájához kapcsolódó magas ráfordítást – a védőöltözet fel- és levétele és a fertőtlenítés is időbe kerül – ez a díjazás meglehetősen csekély”.

A PCR-tesztek után a kórházakan a rendelet szerint 50,50 euró jár. Jörn Wegner, a Német Kórházi Szövetség (DKG) szóvivője az AFP kérdésére március 11-én emailben azt mondta, hogy itt a szolgáltatásba bele van számolva a teszt szakszemélyzet által történő elvégzése, a laborköltségek, a tesztek ára, és egyebek. “Sem a gyorstesztek, a PCR-tesztek meg főleg nem csak «egy perc munkát» igényelnek, mint ahogy azt Kron állítja” – írta Wegner. 

Az intenzív ágyak esetén Wegner szerint inkább veszteségek vannak, mintsem nyereség. Wegner szerint a szövetségi kormány egy egyszeri 50 ezer eurós támogatást nyújt egy ágyra. Egy megfelelően felszerelt ágy ára Wegner szerint azonban csak a beszerzéskor 85 ezer euró. “Ezeknek a kifizetéseknek kéne az elhalasztott műtétek miatti drasztikus bevételkiesést kiegyenlíteniük” – írta Wegner a támogatásról.  “Az újonnan létrehozott ágyakra, amelyek utána szabadon vannak fenntartva, nem fizetnek kompenzációt.”

Wegner állítása szerint 2020-ban emiatt alakult úgy, hogy a német kórházak közel fele veszteséget termelt. “A klinikák számára a koronavírus-járvány, minden csak nem kifizetődő, inkább egy hatalmas teher, gazdaságilag, szervezetileg és a személyzet szempontjából is” – írta a kórházszövetség elnöke. 

A koronával kiállított halotti bizonyítványok sem érnek többet, mint a többi. Ezt a orvosok szövetségének szóvivője, Adrian Zagler is megerősítette, valamint Samir Rabbata is igazolta, a német szövetségi orvosi kamara szóvivője egy emailben az AFP-nek március 15-én: “Egy halotti bizonyítvány kiállítása után járó javadalmazás – legyen szó praxisban vagy kórházban dolgozó orvosokról – nem függ a halál okától, hanem csak a ráfordított időtől.” Ennek a mértékét a az orvosok díját szabályozó rendelet határozza meg. 

Rolf Kron visszautasította az AFP telefonos megkeresését 2021. március 15-én, hogy a hamis kijelentéseiről beszéljen. 

Ez a cikk frissítésre került. A más AFP-tényellenőrzésekre mutató hivatkozások javítva lettek.

Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?

Lépjen kapcsolatba velünk