A Pfizer oltásának az összetevőit engedélyezték a hatóságok, és a gyerekek számára is biztonságosnak tekintik őket

Szerzői jog AFP 2017–2022. Minden jog fenntartva.

Már több mint 3500 ember osztott meg egy magyar Facebook-bejegyzést, a bejegyzéshez csatolt videóban egy német ügyvéd azt állítja, hogy a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltásának két összetevőjét nem engedélyezték emberi alkalmazásra, ezért az oltás törvényellenes és veszélyt jelent, különösképpen a gyerekekre. De az érintett összetevőket valójában engedélyezték az Európai Unióban, és azok ritka allergiás reakciókat leszámítva, biztonságosak – erősítették meg az AFP-nek európai egészségügyi hatóságok, az összetevők gyártói, és független szakértők. 

"Egy konkrét életveszély áll fenn a gyerekeknél a Comirnatyval való oltás esetében. A gyerekeket semmi esetre sem szabad beoltani" – írja egy magyar Facebook-bejegyzés, amelyet már több mint 3500 ember osztott meg 2021. december 20-a óta. A bejegyzéshez egy videót is csatoltak, a videóban egy német ügyvéd azt állítja, hogy "a Comirnaty-vakcina fő komponensei olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek nincsenek emberi használatra engedélyezve", az ügyvéd szerint az ALC-0315 és az ALC-0159 összetevőket csak "kutatási célokra szabad használni". 

De a valóságban az uniós hatóságok igenis engedélyezték ezeket az összetevőket, és azokat biztonságosnak ítélték meg ritkán előforduló allergiás reakciókat leszámítva, erősítették meg az AFP-nek független szakértők, az anyagokat gyártó cégek, az EMA, és a német Egészségügyi Minisztérium is. 

Az egyik Facebook-bejegyzés a félrevezető állítással. A képernyőmentés 2022. február 2-án készült.

Az állítások forrása 

A videóban szereplő nő Beate Bahnerként mutatkozik be, és azt állítja, hogy orvosi jogra szakosodott ügyvéd. Az interneten elérhető referenciák alátámasztják ezt az állítás, lásd például itt és itt. A médiabeszámolók szerint Bahner már többször tett megalapozatlan kijelentéseket a koronavírusról a járvány kezdete óta, az erről szóló híradások itt és itt olvashatóak. 

A videóban Bahner németül azt állítja, hogy a gyerekek élete veszélyben van, mivel a "Comirnaty [Pfizer] vakcina fő összetevői" – amelyek szerinte az ALC-0315 és az ALC-0159 nevű anyagok – csak kísérleti célra alkalmazhatóak, mivel emberi használatra nem engedélyezték őket. Bahner állítása szerint a két összetevő allergiás reakciót vált ki, és nem vetették őket toxikológiai vizsgálat alá, valamint nem vizsgálták meg azt sem, hogy okozhatnak-e rákot, vagy hogy hogyan reagálnak más gyógyszerekre. 

Bahner azt is állítja, hogy az említett anyagok gyártói "kommunikációs eszközök gyártására szakosodott vállalatok", és nem gyógyszeripari cégek. Az ügyvéd szerint ez a gyógyszereket érintő szabályozások súlyos megsértése, és a felelősök akár tíz év börtönre is számíthatnak. 

Az érintett összetevők

Először is érdemes megérteni, hogy pontosan mi is az az ALC-0315 és az ALC-0159. 

Az igaz, hogy a két anyag a Pfizer/BioNTech oltás részét képezi, ahogyan az Európai Gyógyszerügynökség kiértékelő jelentéséből is kiderül. Továbbá az olasz és a kanadai hatóságok vonatkozó dokumentumaiban is lehet olvasni a két összetevőről. 

Ahogyan azt az AFP már korábbi tényellenőrzésekben is elmagyarázta, a Comirnaty egy mRNS-alapú oltás, az ALC-0135 és az ALC-0159 pedig annak a lipid védőburoknak az alkotóelemei, ami segít az mRNS-t a sejtbe juttatni. 

Hogy jobban megértsük, hogy ezek az anyagok milyen célt szolgálnak, az AFP megkereste Annette G. Beck-Singert, a Lipcsei Egyetem bio- és bioorganikus kémiával foglakozó professzorát, a Német Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság alelnökét, aki emailben a következő választ adta:

"Az mRNS-oltást nem lehet egyszerűen csak a testbe fecskendezni, mivel rögtön lebomlana. Szükség van egy védőburokra. Ezt a csomagolást különböző lipidek (zsírmolekulák) keveréke alkotja, ezek egy kis burkot, egyfajta 'szappanbuborékot' képeznek". 

Beck-Singer elmondta, hogy "az ALC-0315 és az ALC-0159, két mesterségesen előállított lipid, valamint a szervezet két saját lipidje, a koleszterin és a DSPC alkotják a védőburkot az mRNS körül. Az ALC-0315 és az ALC-0159 töltése pozitív, így rögzítik az mRNS-t, ami pedig negatív töltésű. 

"Az mRNS eljut az izomsejtekhez, ekkor a lipidburok fuzionál a test sejtjeinek majdnem azonos kinézetű külső burkával, és az izomsejtbe juttatja az mRNS-t. Tehát a burok nagyon fontos része az oltásnak, ez védi és kíséri egészen a sejtig, és segít az mRNS-nek a sejtbe kerülni" – mondta Beck-Singer.

A videóban Beate Bahner külön kiemeli, hogy szerinte a Pfizer oltás a gyerekekre különösen veszélyes. De az AFP által megkérdezett szakértő szerint nincs jelentős eltérés a felnőtteknek és a gyerekeknek adott oltás között. 

"A különbség a gyerek- és a felnőttoltás között nagyon kicsi, a fő eltérés az, hogy a gyerekeknek szánt oltásban kisebb az mRNS mennyisége: 10 mikrogramm 200 mikroliterben, a 12 év felettiek számára pedig 30 mikrogramm 300 mikroliterben. A lipidek ugyanazok. A gyerekeknél kicsit más a puffer, de ezt már számtalan alkalommal tesztelték és kipróbálták, így az oltás kicsit stabilabb és könnyebb szállítani és a tárolni" – mondta Beck-Singer.

A Bahner által említett cégnek nincs köze az oltásokhoz

Beate Bahner azt állítja, hogy az említett két alkotóelemet nem gyógyszeripari cégek gyártják, hanem "olyan cégek, amelyek eszközök hálózatba kötésével" foglalkoznak. Egy ponton a videóban azt mondja, hogy az egyik ilyen cég az "Echelon Corporation". 

A megnevezett cég weboldala azt mutatja, hogy a cég nem foglalkozik lipidelőállítással. A cég a repülőgépiparnak nyújt szolgáltatásokat, és bár tényleg foglalkozik hálózatokkal, de utóbbi tevékenysége sem kötődik sehogy a lipidkehez. Az AFP emailben megkereste az Echelon Industries Corporationt a kérdéssel, hogy foglalkoznak-e lipidek gyártásával, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz a cégtől. 

Lehetséges azonban, hogy Bahner összekeverte az Echelon Industries Corporationt az Echelon Biosciences-zel, amit valóban azzal a céllal alapítottak, hogy új kísérleti anyagok fejlesztésével járuljon hozzá a lipidek felhasználásához. 

Az Echelon Biosciences honlapjáról kiderül, hogy a cég tényleg gyártja a két anyagot, és tényleg azt írják, hogy azokat csak kutatási célra lehet alkalmazni (itt található az ALC-0315, itt pedig az ALC-0159 oldala). Az Echelon Biosciences egyik szóvivője azonban az AFP kérdésére elmondta, hogy a cég termékeit nem használják a Pfizer oltásában, azokat kizárólag kutatási célra árulják laboratóriumoknak. 

"Az Echelon Biosciences által gyártott és árult anyagokat nem használják a Pfizer vakcináiban. Azok csak kutatási célra, laboratóriumok számára elérhetőek. Amikor laboratóriumi termékként kerül forgalomba valami, akkor a tesztelési folyamatnak nem kell annyira szigorúnak lennie, mint amikor ugyanazt a terméket embereken történő felhasználásra adják el. Ezért írjuk a weboldalunkon, hogy az általunk gyártott anyagok csak kutatási célra használhatók. De ez nem azt jelenti, hogy az ALC-0315 és az ALC-0159 veszélyesek lennének" – mondta el a szóvivő 2021. december 22-én. A cég tud róla, hogy a weboldalukat "arra használták fel, hogy hamisan megkérdőjelezzék az oltások biztonságosságát, és szeretnének reagálni erre a megtévesztésre", tette hozzá. 

"Az ALC-0315 és az ALC-0159 gyártói, és a többi cég, akik  az oltás összetevőit készítik, mind az FDA [amerikai gyógyszer- és élelmiszerügynökség] által megkövetelt Good Manufacturing Practices (Helyes Gyártási Gyakorlat) irányelveket követik, és az üzemeket rendszeresen ellenőrzik, hogy biztosítsák, a gyártási folyamatok kontroll alatt folynak, és a termékek biztonsággal használhatóak embereken is" – mondta az Echelon Biosciences, valamint pár nappal a megkeresésünk után a weboldalukon is közzétettek egy hasonló szövegű közleményt. 

Az egészségügyi hatóságok jóváhagyták a lipideket

Szemben azzal, amit a videó állít, az uniós egészségügyi hatóságok jóváhagyták a kérdéses anyagokat, és úgy ítélték meg, hogy a Pfizer oltása biztonságos és hatékony a felnőttek és az 5 évesnél idősebb gyerekek számára. 

"A jóváhagyási folyamat során az adalékok és adjuvánsok kompatibilitását is tesztelik; egyikkel kapcsolatban sem merült fel kétely" – mondta el Annette G. Beck-Singer az AFP-nek. 

Ahogyan az az EMA weboldalán is olvasható, az oltások uniós szinten csak akkor kaphatnak engedélyt, és kerülhetnek használatba, ha megfelelnek az EU gyógyszeripari szabályaiban szereplő minőségi, biztonsági és hatékonysági feltételeknek. 

Az AFP megkereste a német Egészségügyi Minisztériumot is a Pfizer-vakcinában megtalálható két lipid lehetséges veszélyeivel kapcsolatban. A minisztérium elmondta, hogy eddig csak ritka allergiás reakciókat jegyeztek fel. 

"Az eddigi klinikai adatok alapján az allergiás reakció veszélye a Comirnaty koronavírus elleni oltásban található ALC-0315 és az ALC-0159 esetében extrém alacsonynak tekinthető" – írta a minisztérium egyik szóvivője emailben 2021. december 22-én."

A szóvivő hozzátette, hogy a "vakcinák jóváhagyása csak akkor történik meg, ha a hatékonyság mellett az oltás gyógyszeripari minősége és biztonságossága is bizonyítva lett. Ebbe beletartozik a kiterjedt laboratóriumi és klinikai tesztelés is." 

A szóvivő azt is elmondta, hogy a lipidek minőségét és az oltások esetleges mellékhatásait az engedélyezést követően is monitorozzák egész Európában. 

"A nemzeti és a nemzetközi megfigyelések kombinálásával biztosítható, hogy az oltások olyan kockázatait is feljegyezzék, amelyek annyira ritkák, hogy csak nagyon nagy számú oltás után jelennek meg". 

A Paul Ehrlich Intézet (PEI), amely Németországban az oltásokért felelős, szintén közöl adatokat a honlapján az ALC-0315 és az ALC-0159 lipidekről. 

"Az ALC-0315 és az ALC-0159 anyagok a Comirnaty oltásban (Pfizer/BioNTech) és az SM-102 a Spikevaxban (Moderna) gyógyszerészeti segédanyagok. A gyógyszerészeti segédanyagokat előállíthatja maga a gyógyszer gyártója, vagy beszerezheti őket a megfelelő vállalattól. Ezeket az anyagokat a gyártó cégek időnként laboratóriumi felhasználásra szánt anyagként is elérhetővé teszik. A gyártó jellemzően ezeket a laboratóriumi használatra szánt változatokat azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy azok emberi felhasználásra nem alkalmasak. Ebből tévesen azt a következtetést vonhatják le egyesek, hogy a kérdéses anyagok általában véve nem használhatóak embereken."

A PEI szerint: "Amennyiben egy ilyen anyagot a gyógyszergyártásban is felhasználnak, annak az emberi felhasználásra történő alkalmasságát alapos vizsgálatnak kell alávetni, és kiértékelni a gyártónak, valamint például a Paul Ehrlich Intézetnek az engedélyezési folyamat során. Az engedélyezési kérelem tartalmaz minden releváns információt a minőségről és a gyártási folyamatról. Ezt a tesztelést, ahogy általában, az mRNS-oltásokon is elvégezték az engedélyezés során."

Az AFP felvette a kapcsolatot a Német Allergológusok Szövetségének elnökével, prof. Ludger Klimekkel is, hogy segítsen tisztázni azt az állítást, miszerint az ALC-0315 és az ALC-0159 az allergiás reakciókról ismert.

 Válaszában prof. Ludger Klimek elmondta, hogy "felléphetnek allergiás reakciók, de nagyon ritkák". Klimek elmondása alapján a német adatok azt mutatják, hogy csak "nagyon-nagyon ritkán" fordulnak elő súlyos allergiás reakciók a Németországban használt oltások esetén, nagyjából 4-10 ember esetében minden 1 millió beadott oltásra levetítve. Az enyhe reakciók gyakoribbak.

Az említett "1800 haláleset" nem az igazolt eseteket jelenti 

Bahner a videóban azt is állítja, hogy az oltási program első 9 hónapjában 1800 halálesetet jelentettek, valamint megemlít öt gyereket is, akik a Pfizer oltás után haltak meg. 

Az 1800 állítólagosan az oltás következtében fellépő haláleset, amiről Bahner beszél, a valóságban csak az olyan eseteket jelenti, ahol felmerült az összefüggés gyanúja. A Paul Ehrlich Intézet biztonsági jelentéseben is olvasni lehet, hogy Németországban 2021. december 23-ig 1919 gyanús halálesetet jelentettek, de a PEI is kihangsúlyozza, hogy ezeknél nem bizonyították be az ok-okokozati összefüggést az oltás és a haláleset között. 

Az mRNS-oltásoknak, mint minden gyógyszernek, lehetnek mellékhatásai. A világ egészségügy felügyelőszervei évek óta üzemeltetnek adatbázisokat, hogy követni tudják az oltások biztonságosságát. Ilyen adatbázis az EudraVigilance az Európai Unióban. Ezekbe az adatbázisokba egészségügyi szakemberek, vagy akár átlagpolgárok is jelenthetnek az oltás után fellépő nem várt mellékhatásokat. 

De ezeket a bejegyzéseket kellő óvatossággal kell olvasni, mivel nem bizonyítják, hogy tényleg volt összefüggés az oltás és a mellékhatás között. Ezt az adatbázisok is külön jelzik a weboldalukon. A fellépő egészségügyi panaszokat más faktor vagy gyógyszer is kiválthatta. A jelentett eseteket emellett nem ellenőrzik, mielőtt megjelennének az adatbázisban. Tehát: az adatbázisban szereplő információk nem bizonyítanak semmilyen mellékhatást. 

Nincs rá bizonyíték, hogy az öt gyerek halálát az oltás okozta volna

Bahner öt halott gyereket említ, a PEI biztonsági jelentése ezekre is kitér. 

A legfrissebb, 2021. december 27-i jelentés hat olyan gyerekről ír, akik az oltás után kettő napon, illetve öt hónapon belül vesztették az életüket. A jelentés szerint az egyik gyerek veleszületett betegséggel összefüggő szívritmuszavarban halt meg, egy másik elhunyt szintén súlyos szívbetegségben szenvedett, az ő esetében egy "átfogó orvosi vizsgálat után sem lehet megállapítani, hogy a halál egyedüli kiváltó oka az oltás lett volna".  Négy másik esetben nem lehet megállapítani összefüggést az oltás és a halál között. 

Az adatok nem mutatják azt, hogy a koronavírus elleni oltások veszélyesebbek lennének 

Bahner azt is állítja a videóban, hogy a koronavírus-oltásokkal összefüggésben már több halálesetet jelentettek, mint bármely más vakcinával kapcsolatban az elmúlt évtizedekben. 

"Már 23-szor annyi halálesetet jelentettek a korona-oltásoktól, mint az elmúlt 21 év több százmillió beadott oltásától összesen" – állítja Bahner. Az AFP már korábban is cáfolt hasonló állításokat, amelyek szerint a koronavírus elleni oltások után jelentett nagyszámú mellékhatás azt mutatja, hogy ezek az oltások veszélyesebbek, mit a korábbiak. Ez a kijelentés szakértők szerint megalapozatlan, mivel a jelentett mellékhatások esetében nem megerősített az összefüggés, és a jelentett esetek magas száma olyan körülményekre is visszavezethető, mint a beadott oltások kiemelkedően magas száma. 

2021. december 1-én Susanne Stöcker, a PEI szóvivője elmondta az AFP-nek, hogy: "A gyanús bejelentett esetek száma nem enged semmilyen következtetést levonni az oltások lehetséges kockázatával kapcsolatban, mivel a kockázat kiszámításához figyelembe kell venni a beadott oltások számát, amellyel kapcsolatban a kockázat értelmezhető."

A biztonsági jelentésében a PEI megjegyzi, hogy a jelentett mellékhatások száma ezer adagra levetítve 1,6 volt a Németországban használt összes oltás esetében, a súlyos mellékhatások aránya pedig 0,2.

Egy páciens megkapja a Pfizer/BioNTech oltást Berlinben, 2022. január 18-án. ( AFP / John MACDOUGALL)

Bahner jogi véleménye 

Az AFP 2022. január 4-én kapcsolatba lépett Bahnerrel a videóban elhangzottakkal kapcsolatban. A válaszában az ügyvéd arra a jogi véleményre hivatkozott, amelyet 2021. december 27-én adott ki. A szövegben az ügyvéd kifejti, hogy szerinte miért van büntetőjogi felelőssége azoknak, akik beadják a Pfizer-oltást. 

Az Echelon Biosciences mellett a szövegben Bahner két másik céget, a "Cayman"-t és a "MedChem"-et is megnevezi. A két cég lipideket gyárt, és hasonlóan az első céghez, ez a két vállalat is azt írja a honlapján, hogy "csak kutatási célra" szánják a terméküket. De az AFP kérdésére mindkét cég azt mondta január 17-én telefonon, hogy ez csak az általuk laboratóriumi felhasználásra előállított anyagokra vonatkozik, és nem jelenti hogy ezek az anyagok ne lennének biztonsággal alkalmazhatóak embereken is. 

A Pfizer/BioNTech beadta a szükséges adatokat 

Bahner szerint az ALC-lipidek használata az oltásban büntethető, mivel az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) külön követelményeket állított az "új adalékanyagok" használatához, és ezek az ügyvéd szerint nem teljesültek. 

Az EMA valóban állított különleges követelményeket a Pfizer/BioNTech számára, beleértve a gyártás folyamatát, derül ki az ügynökség 2021. februári jelentéséből. De az EMA szóvivője 2022. január 21-én elmondta az AFP-kérdésére, hogy a kért információkat teljes mértékben megkapták. 

Az állatokon végzett kísérletek megmutatták, hogy a lipidek biztonságosan használhatóak embereken is, mondta el a szóvivő. "Ezek a tanulmányok megerősítették, hogy az emberek esetében nem kell a lipid-nanorészecskék vagy az mRNS a szövetben történő felhalmozódásából származó kockázatra számítani" – írta az EMA.

A ügynökség elmondta, hogy a gyártó a rendelkezésükre bocsátotta a kiegészítő adatokat is a lipidekkel kapcsolatban. Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekért felelős bizottsága megvizsgálta ezeket az adatokat, és pozitív elbírálást adott. Tehát a Bahner által említett kondíciók teljesültek.

Bahner szerint a Pfizer egyik biztonsági táblázata is bizonyítja, hogy az adatok hiányosak. A táblázatban minden összetevőnél az szerepel: "nem elérhető adat". De ez az adattábla csak az oltás munkahelyi alkalmazására vonatkozik, egyedül ebben az összefüggésben "nem érhetőek el" adatok. A Pfizer az AFP kérdésére 2022. január 5-én megerősítette, hogy a dokumentum nem a készítmény orvosi biztonsági adatait tartalmazza. 

A Bahner által hivatkozott tanulmányok nem bizonyítják, hogy az oltás veszélyes lenne

Bahner megemlíti az EMA termékleírását is a Pfizer oltásáról. A dokumentum szerint az oltás toxikológiai tulajdonságait patkányokon tesztelték, és az állatok gyulladásos reakciót mutattak. Az ügyvéd szerint ez azt bizonyítja, hogy az oltás veszélyes az emberekre. Azt viszont elhallgatja, hogy a tanulmány szerint a patkányok reakciója "visszafordítható" volt. 

Az ügyvéd a Philadelphiai Jefferson Egyetem egyik tanulmányát is idézi, amely Bahner szerint azt mutatja, hogy az ALC-lipidek veszélyesek. A tanulmány magas mortalitási rátát mutatott ki az állatkísérletek során.

De Matthias Schnell, a tanulmányt készítő egyetem Mikrobiológiai és Immunológiai Intézetének a  vezetője azt mondta az AFP-nek 2022. január 5-én, hogy a tanulmánynak semmi olyan eredménye nem volt, ami indokolná az mRNS-oltások használatának leállítását. Elmondta, hogy bár lehetnek mellékhatásai az oltásnak embereknél, de hozzátette, hogy "ezek az oltások átsegítettek minket a járványon, szóval továbbra is javaslom az oltások használatát".

Az oltások lehetséges mellékhatásait kellően tanulmányozták

Bahner a Pfizer termékleírására hivatkozva azt is állítja, hogy nem végeztek el szükséges vizsgálatokat, például szerinte nem vizsgálták a genotoxicitást, azaz a gének esetleges sérülését, vagy a lehetséges rákkeltő hatást. 

De az EMA kockázatelemzési tervéből kiderül, hogy a Pfizer oltása esetében a laboratóriumi tesztek során vizsgálták a toxicitást, és úgy ítélték meg, hogy további vizsgálatok nem szükségesek. 

"A vakcina lipidekből és mRNS-ből áll, és nem lehet rákkeltő vagy genotoxikus hatásra számítani" – írja a jelentés. 

A jelentés szerint összhangban a WHO irányelvekkel a fertőző betegségek elleni oltásoknál nem szükséges a genotoxicitást vagy a rákkeltő hatást külön vizsgálni. 

Ezt az EMA szóvivője is megerősítette az AFP-nek. "A laboatóriumi vizsgálatok nem tártak fel semmilyen különleges kockázatot az emberekre nézve alapul véve a toxicitás és a reproduktív toxicitás hagyományos vizsgálatát. Ha ebben a fázisban kiderült volna valami, az EMA nem javasolta volna a Comirnaty vagy akármelyik másik termék feltételes piaci engedélyezését".

Szakértők, friss tanulmányok, nemzetközi hatóságok és szakmai szervezetek szerint nincs rá bizonyíték, hogy összefüggés lenne a koronavírus elleni oltások és a rák kialakulása között. Az AFP ezt az állítást már közelebbről is vizsgálta egy 2021 novemberében megjelent tényellenőrzésben

Bahner azt is állítja, hogy nem vizsgálták az oltások kölcsönhatását más gyógyszerekkel, valamint azt sem, hogy mennyire hatásosak és biztonságosak az immunhiányos emberek esetében. 

Az EMA szóvivője elmondta, hogy a felügyeleti szervek adatai és a jelentett esetek alapján "nincs rá bizonyíték, hogy az oltás autoimmun-betegséget okozna, vagy rontana a beteg állapotán. A német Szövetségi Egészségügyi Tájékoztató Központ (BZgA) 2021. december 30-i keltezéssel azt írja az oldalán, hogy jelenleg nincs ismert kölcsönhatás az oltás és más gyógyszerek között, és nem kell abbahagyni a gyógyszerek szedését az oltottaknak. 

Az immunhiányos emberek koronavírus elleni oltását illetően a német Robert Koch Institute 2021. december 21-én azt írta, hogy jelenleg semmilyen biztonsági aggodalom nem merült fel ezen a téren. Az oltás hatékonysága azonban rosszabb lehet az immunhiányban szenvedőknél. A hatékonyság csökkenésének mértéke "az alapbetegségen, a szedett gyógyszereken, és a beteg életkorán" is múlik. 

A tesztek továbbra is folynak az adatgyűjtés érdekében 

Bahner azt állítja, hogy az oltás egy jelenleg is folyó klinikai teszt része, amelynek a végeredménye legkorábban 2023 decemberében lesz elérhető. Szerinte ezt az bizonyítja, hogy az EMA 2023 decemberét írja mint "a C4591001 randomizált, placebokontrollált klinikai tanulmány" végső jelentésének határidejét. 

De az EMA szóvivője azt mondta, hogy Bahner értelmezése "az oltások fejlesztése és az uniós engedélyezési folyamat terén meglévő ismeret teljes hiányát mutatja". 

A Pfizer oltásának engedélyezését egy nagyjából 46 000 fő bevonásával végzett klinikai teszt előzte meg. "Az ok, amiért a teszt még folyamatban lévőnek számít az, hogy a beoltottakat még 2 évig monitorozzák, hogy többet megtudjanak a vakcina hatásának időtartamáról. A jelenleg folyó harmadik fázis emellett bevont új demográfiai rétegeket is a vizsgálatba" – mondta az EMA szóvivője. 

Az orvosi jog szakértői szerint Bahner jelentése nem bizonyítja, hogy az oltás büntethető lenne

Bahner jogi irományára, amelyben azt próbálja meg bizonyítani, hogy az oltást beadó személyek jogi következményekkel számolhatnak, reagált prof. dr. Andreas Pitz, a Mannheimi Egyetem orvosi és egészségügyi jogra szakosodott munkatársa is. Az állásfoglalásában Pitz arra jut, hogy a koronavírus elleni oltások beadása nem büntethető. 

Pitz a német gyógyszertörvény alapján vizsgálta meg Bahner állításait, és úgy találta, hogy az ügyvéd írása nem teljesíti a jogi állásfoglalások tudományos kritériumait. Pitz szerint Bahner érvelése a büntethetőséggel kapcsolatban szintén gyenge lábakon áll, mivel szerinte az oltás nem tekinthető "aggodalomra okot adó készítménynek", és a minősége sem "megtévesztő", ahogyan azt Bahner állítja. 

"Összefoglalva, senki nem számolhat semmiféle büntetőjogi következményekkel, aki részt vesz az oltásban" – írta. 

Az AFP megkereste a Német Ügyvédek Szövetségét (DAV) is a kérdéssel, akik dr. Rudolf Ratzelhez, az orvosi jog szakértőjéhez irányítottak. Ratzel 2022. január 19-én levélben megerősítette az AFP-nek, hogy egyetért Pitz-cel, és senki nem büntethető azért, mert beadta a Pfizer vagy a Moderna oltásokat.

Fordítás és adaptáció: