A hantavírus-járvány nyomán újra megjelentek a „előre megtervezett” világjárványokkal kapcsolatos régi állítások
- Megjelent: 2026. június 1., 16:26
- 4 perces olvasmány
- Szerző: Anna HOLLINGSWORTH
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY, AFP Magyarország
A MV Hondius tengerjáró hajón észlelt hantavírusos eseteket követően újra terjedni kezdtek a Covid–19 időszakából származó különböző összeesküvés-elméletek is a közösségi médiában. Egy 2026 májusának elején megjelent, több nyelven is terjedő virális hamis állítás a közösségi médiában azt sugallta, hogy a hantavírus-járvány előre meg volt tervezve, mivel már létezik egy jóváhagyott vakcina a betegség ellen. A bejegyzések egy állítólagos szabadalmi bejelentést is mellékeltek a vakcinára vonatkozóan. Az egyik kutató azonban, aki szerepel a szabadalmi dokumentumban, elmondta az AFP-nek, hogy a papír egy olyan vakcinára vonatkozott, amely a 2026. május 21-i állapot szerint még nem volt alkalmas emberi felhasználásra. Ráadásul a tudósok szerint eleve nem valószínű, hogy a hantavírus-járvány globális világjárványhoz vezetne.
"Az USA-ban 2024. március 13-án már bejelentették a szabadalmat az mRNA oltásra a hanta vírus ellen" – olvasható egy 2026. május 7-i magyar Facebook-bejegyzésben, amit már több mint 220-an osztottak meg. A poszthoz csatoltak egy valódi képet egy szabadalmi kérelemről angol nyelven, amelynek a címe "mRNS-oltás a hantavírus ellen". A félrevezető poszt szerzője egy hozzászólásban megalapozatlan következtetéseket vont le a képből, amikor hozzátette, hogy szerinte a szabadalom létezése bizonyíthatja, hogy a hantavírust "laboratóriumban mesterségesen hozták létre, ha egyáltalán létezik".
Több felhasználó is olyan hozzászólásokat írt, amelyek arra utalnak, hogy azt gondolják, a kérdéses dokumentum azt bizonyítja, hogy már elérhető egy oltás a hantavírus ellen, és az oltás létezése azt bizonyítja, hogy az egész járvány egy terv része. "Előre kitaláltak 1 újabb biológiai fegyvert.." – írta például valaki. Hasonló állítások más posztokban is megjelentek már magyar nyelven, amelyek szintén ezt a szabadalmat tartalmazzák, csak egy eltérő weboldalon megjelenítve.
Egyes posztokban 2024, más bejegyzésekben 2025 szerepel a szabadalom dátumaként, utóbbi változatban a szabadalom száma is némileg eltérő és a szövegben több helyesírási hiba is szerepel. Ez a változat nem pusztán félrevezető, de egyenesen manipuláltnak tűnik.
Ugyanez a szabadalom hasonló hamis és félrevezető állításokkal már más nyelveken, például finnül, németül és franciául is terjedni kezdett.
A bejegyzések röviddel azután kezdtek terjedni, hogy április végén egy tengerjáró hajón egy ritka hantavírus-járvány tört ki. A holland Oceanwide Expeditions által üzemeltetett hajó akkor került a hírekbe, amikor három utas meghalt hantavírus-fertőzés következtében. 2026. június 1-jéig bezárólag hat különböző országból 13 beteget soroltak a megerősített esetek közé a WHO adatai szerint.
Bár tényleg létezik egy olyan szabadalom, amely a posztokban szerepel, de a szabadalmi kérvény egyik szerzője elmondta az AFP kérdésére, hogy a vakcinájuk még nincs abban a fázisban jelenleg, hogy azt embereken alkalmazni lehetne. Ráadásul a szakértők szerint igen valószínűtlen, hogy a hantavírus globális járványt okozna.
Manipulált szabadalmi kérvény
Abban a változatban, ahol a 2025-ös dátum szerepel, a szabadalom a US 2025/0125780 A1 számot viseli.
Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalának (USPTO) adatbázisában a 0125780 sorszámra végzett keresés nem adott releváns találatot 2025-re vonatkozóan.
Ugyanakkor a „feltalálók” között elsőként megjelölt Bukreyev névre keresve több találat is megjelent, köztük egy „mRNS-vakcinák hantavírus ellen” című szabadalmi bejelentés (archivált változat).
Bár a közösségi médiában terjedő és az USPTO adatbázisában szereplő bejelentések megjelenése összességében hasonló, a részletek eltéréseket mutatnak. Például a közösségi médiában keringő változat több helyesírási hibát tartalmaz, például „hantavires” a „hantavirus” helyett, valamint értelmetlen szókapcsolatokat. A publikációs számok is kissé eltérnek: a közösségi médiás változaton 2025/0125780 A1 szerepel, míg az USPTO-ban US 2025/0127870 A1.
A Hive Moderation nevű MI-detektáló eszközzel végzett elemzés 51,3–78,1 százalékos valószínűséget adott arra, hogy a közösségi médiában terjedő változat mesterségesen generált, ami az eszközbe feltöltött kép méretétől és minőségétől függően változott. Emellett a veraAI detektor „nagyon erős bizonyítékot” talált arra, hogy a kép szintetikus.
Az oltás még "nem áll készen emberi alkalmazásra"
Az USPTO adatbázisában szereplő szabadalmi bejelentés hiteles (egyes magyar posztokban eleve ez szerepel), de ettől még a dokumentum puszta létezése, szemben a közösségi médiában terjedő állításokkal, nem jelenti azt, hogy a vakcina már "készen lenne".
A szabadalmi bejelentésben szereplő egyik kutató, Alexander Bukreyev, a Texasi Egyetem Biovédelmi és Feltörekvő Fertőző Betegségek Központjának professzora és igazgatóhelyettese 2026. május 11-én az AFP-nek elmondta, hogy laboratóriuma „több évvel ezelőtt fejlesztett ki egy RNS-alapú vakcinát az andesi vírus ellen”. Erről részletesen beszámol egy 2024-es cikk (archivált változat) a Nature Communications tudományos folyóiratban.
Bukreyev elmondta, hogy a kutatók ezt a vakcinát már akkor szabadalmaztatták, amint bizonyították a hatásosságát állatoknál, hozzátéve, hogy „ez az időzítés tipikus a szabadalmi bejelentés benyújtásakor”.
Elmagyarázta, hogy bár a laboratóriumának egy frissebb vizsgálata kimutatta, hogy már egyetlen kis dózisú vakcina is jelentős védettséget nyújtott az állatokon végzett kísérletek során, a vakcinát még nem alkalmazták klinikai vizsgálatokban, részben a pénzügyi költségek miatt. „Így a vakcina sajnos még nem áll készen emberi felhasználásra, és időbe telik finanszírozást találni egy IND benyújtásához a klinikai vizsgálatok megkezdése érdekében” – mondta a kutató. Az Investigational New Drug Application (IND) egy engedélykérelem az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságához, amely egy kísérleti gyógyszer vagy biológiai termék embereken történő alkalmazására irányul.
Nem valószínű, hogy világjárvány lesz
Azon állítással ellentétben, miszerint a szabadalom azt bizonyítja, hogy az MV Hondius fedélzetén kitört járványt valamilyen módon előre megtervezték, a hantavírusok elleni vakcinák kutatása már évtizedek óta folyik.
„Számos csoport fejleszt különböző vírusok elleni vakcinákat, így amikor bármilyen járvány kitör, nagy az esélye annak, hogy valahol már dolgoznak egy vakcinán” – mondta Bukreyev.
Ahogyan a New York Times egyik cikke (archivált változat) kifejti, világszerte több szakértői csapat is dolgozik – egyes esetekben már évtizedek óta – hantavírus elleni kezeléseken és vakcinákon, de a tény, hogy a vírus ritkán fertőz meg az embereket, és nem terjed könnyen közöttük, megnehezíti a finanszírozás megszerzését vagy a kereskedelmi érdeklődés felkeltését.
A szakértők szerint azonban egyes vakcinák és kezelések relatív gyorsan keresztülmehetnek a fejlesztési folyamaton, ahogyan az a cikkben is szerepel.
De a jelenlegi járvány összes ismert esete olyan személyekhez kapcsolódik, akik egy tengerjáró hajó fedélzetén tartózkodtak. A WHO szerint a lakosságra jelentett kockázat „rendkívül alacsony”.
Kim Won-keun, a Koreai Hallym Egyetem mikrobiológia tanszékének docense egy korábbi tényellenőrzés során az AFP-nek elmondta, hogy a hantavírus-járvány nagyon valószínűtlen, hogy globális világjárványt okozzon, figyelembe véve a vírus korlátozott terjedési módját.
Szerzői jog © AFP 2017–2026. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
