Egy T-34-es szovjet harckocsi Moszkvában, a Poklonnaja dombon, 2006. október 18-án. ( AFP / STR)

Az Ukrán Front kifejezés a Vörös Hadseregben nem a katonák származását jelölte

Szerzői jog AFP 2017–2022. Minden jog fenntartva.

Több ezer magyar felhasználó osztott már meg március közepe óta egy szöveget, amely azt állítja, hogy nem az oroszok, hanem a különböző "Ukrán Hadseregek" szállták meg Magyarországot a második világháborúban, és ők a felelősek a megerőszakolt nőkért és az egyéb atrocitásokért. De ez az állítás félrevezető és az Ukrán Front kifejezés félreértéséből ered, ami nem a katonák nemzetiségét jelölte, hanem a Vörös Hadsereg egy szervezeti egysége volt. A bejegyzés ezek mellett azt is állítja, hogy "ukrán" vezetők voltak a felelősek az 56-os magyar forradalom és a 68-as prágai tavasz leveréséért, de ez az állítás sem helytálló történelmileg. A szöveg további olyan kétes valóságtartalmú kijelentéseket is tesz, amelyek az Ukrajna lerohanását igazolni hívatott oroszbarát narratívára emlékeztetnek.

"Tisztánlátás végett: 1944-ben Magyarországot nem az oroszok szállták meg és erőszakoltak meg 400 ezer magyar nőt, és lőtték rommá Budapestet, hanem az első, második, harmadik és a negyedik Ukrán hadsereg!" – írja egy magyar Facebook-bejegyzés, amit már több mint 5600-an osztottak meg 2022. április 15-e óta.

A szöveg már legkorábban március közepe óta terjed a közösségi oldalon:

Egy Facebook-bejegyzés a hamis állításokat tartalmazó szöveggel. A képernyőmentés 2022. május 3-án készült.

A bejegyzés azt is állítja, hogy az 56-os forradalom leverését az "ukrán" Nyikita Hruscsov, a 68-as prágai tavasz leverését pedig az "ukrán" Leonyid Brezsnyev rendelte el.

A szöveg szerint ukrán fasiszták gyújtották fel kulturális jelentőségű magyar létesítményeket Kárpátalján, és a bejegyzés azt is állítja, hogy a 2014-es ukrán forradalmat is "fasiszták" vezették, valamint hogy az Egyesült Államok finanszírozta azt. A szöveget a hangvétele alapján azzal a céllal írták, hogy az ukránokat eredendően a magyarok ellenségeiként állítsák be.

Egyes Facebook-bejegyzésekben a szöveg mellett egy fotó is szerepel, amin egy kisebb csapat embert látni, valamint egy náci zászlót, egy ukrán zászlót, és a Mizantróp divízió nevű ukrán neonáci csoportosulás zászlaját.

Egyes felhasználók felháborodott megjegyzésekkel osztották meg a szöveget. "Olvasd csak!!! Ajnározd Őket! adj nekik menedéket, meg szállást, meg mindent!!! Hányinger!" – írta például valaki utalva arra, hogy Magyarország humanitárius segélyt nyújt az Ukrajnából menekülőknek.

Az Ukrán Frontok a második világháborúban

A közösségi médiában terjedő bejegyzés azt állítja, hogy az "Ukrán haderegek" támadták meg és foglalták el Magyarországot a második világháborúban. 1944-ben, miután Románia átállt a szövetségesek oldalára, a Vörös Hadsereg megindította az offenzívát Magyarország ellen.

De amit a szöveg tévesen "első, második, harmadik és negyedik Ukrán hadseregnek" nevez, valójában az 1., 2., 3. és 4. Ukrán Front volt, amelyek közül a 2. játszott fő szerepet a magyarországi harcokban.

Szakértők elmondták, hogy a "front" (oroszul: фронт) a Vörös Hadsereg egy szervezeti egysége volt, a nyugati hadseregcsoportok megfelelője.

"Mint ahogyan az oroszkrémtorta sem oroszokból készült krémből van, így az Ukrán Frontban sem ukránok vannak. A Vörös Hadsereg legmagasabb irányítási egysége a front volt, ezt arról a területről nevezték el, ahol megalakult, majd előrehaladásával többször átnevezhették. Így az ukrán frontok először sztyeppei frontként szerepeltek" – mondta el 2022. május 2-án az AFP kérdésére Ungváry Krisztián történész, egyebek mellett a Szovjetunió magyarországi harci tevékenységének a szakértője.

A megalakuláskor a területnek nem volt köze az ott állomásozó csapatok összetételéhez, mert azok már vezényelve kerültek oda, mondta Ungváry, tehát az elnevezés nem a katonák nemzetiségére utal.

David R. Stone, Ph.D., az amerikai Naval War College professzora szintén megerősítette az AFP kérdésére 2022. május 2-án, hogy az Ukrán Front elnevezés nem a katonák nemzetiségét jelöli.

"A szovjetek a második világháborúban használtak olyan kifejezéseket, hogy "1. Balti Front", vagy "2. Belorusz Front", vagy "3. Ukrán Front" azokra a nagy katonai formációkra, amelyeket a nyugati hadseregekben jellemzően hadseregcsoportnak [army group] neveznek. Ezeknek a neve arra a területre utalt, ahol tevékenyek voltak, nem az etnikai összetételükre" – írta Stone.

Az 1945 áprilisában készült képen a Vörös Hadsereg 1. Belarusz Frontjának katonái céloznak egy német állást a Seelower Höhen-i hadszíntéren. ( GEDENKSTAETTE SEELOWER HOEHEN / HO)

Stone hozzátette, hogy a nyugati előrenyomulás során a Vörös Hadsereg "összefogdosta a helyi fiatal férfiakat, és egyenruhát adott rájuk, hogy pótolják a veszteségeket, tehát az 'ukrán frontok'-ban lehetséges, hogy kicsit több volt az ukrán, mint az átlag, de az ÖSSZES ilyen front többnemzetiségű volt. Mind a Vörös Hadsereg része volt, és Moszkva központi irányítása alatt álltak."

A harcok nyolc hónapja alatt Magyarországon számos atrocitás érte a civil lakosságot, mind a nyilas kormány, mind a támadó szovjet erők részéről. Szakértők szerint nehéz meghatározni pontosan hány nőt erőszakoltak meg a szovjet csapatok Magyarországon, a becslések 50 ezer és 200 ezer áldozat között mozognak.

Hruscsov és Brezsnyev nemzetisége

Az interneten terjedő szöveg azt is állítja, hogy Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev szovjet vezetők ukránok voltak. Hruscsovról már egyébként a kormánypárti szimpatizáns történész, Schmidt Mária is állította azt , hogy ukrán volt, amit az AFP-vel partnerségben működő Lakmusz tényellenőrző oldal itt cáfolt.

David R. Stone elmondta, hogy "Hruscsov Oroszországban született, orosz nemzetiségű szülők gyermeke volt, és orosz volt az anyanyelve".

Stone szerint bár az igaz, hogy Hruscsov "a fiatalságának egy részét a Donbász ipari régiójában (Ukrajnában) töltötte, és szovjet csúcsvezetőként is töltött időt Ukrajnában", de "a szovjet vezetők esetében elég gyakori volt, hogy nem ott töltöttek be tisztséget, ahová etnikailag tartoztak volna".

Hruscsov az emlékirataiban a következőt mondja a származásáról és az etnikai hovatartozásáról: "Mindenki tudja az útlevelemből és a születési helyemből, hogy kurszki vagyok, és a falum orosz falu volt, igaz közel az ukrán határhoz. De a határ, az határ. Ami engem illet, én nem tulajdonítottam semmi jelentőséget annak, hogy orosz lennék vagy ukrán. Én internacionalista vagyok, és a hozzáállásom mindig az volt, hogy tisztelni kell minden nemzetet".

A Facebookon terjedő szöveg külön kiemeli, hogy 56-ban a szovjet tankok "Ukrajnából jöttek", de Ungváry szerint értelmetlen Ukrajnát beállítani agresszorként ebben az összefüggésben, hiszen "nem nagyon lehetett keletről nyugat felé közlekedni, csak Ukrajnán vagy Fehéroroszországon keresztül."

Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára 1960. szeptember 21-én New Yorkban elhagyja az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése tizenötödik ülésszakának ülését. ( AFP / Sam SCHULMAN)

Leonyid Brezsnyev volt 1968-ban a Szovjetunió vezetője, amikor a Varsói Szerződés bizonyos országai (köztük Magyarország) megszállták Csehszlovákiát, hogy leverjék az úgynevezett prágai tavaszt, utóbbi a reformpárti új kormány hatalomra kerülése utáni időszakot jelöli. A reformista csehszlovák kormány liberalizációs törekvéseit a szovjet vezetés veszélyforrásnak tekintette.

Brezsnyev tényleg Ukrajna területén született, és Stone szerint "bizonyos hivatalos dokumentumokban (főleg a fiatalkorából) ukránként szerepel, de más dokumentumok oroszként azonosítják".

A történész hozzátette, hogy "amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára volt [Brezsnyev] nyilvánosan nem vallotta magát ukránnak", ráadásul "a vezetését általában a ruszifikáció [oroszosítás] politikájával azonosítják", ami az orosz nyelv támogatását, és az orosz nacionalizmus csendes megtűrését jelentette.

Támadások a magyar kulturális létesítmények ellen Ukrajnában

A szöveg szerint "Kárpátalján se oroszok romboltak le magyar emlékműveket és gyújtogattak magyar intézményekben, hanem az ukrán fasiszták."

Bár a szöveg nem nevez meg konkrét eseményeket, 2014-ben ismeretlenek tényleg felgyújtották a vereckei honfoglalási emlékművet. Az emlékmű kőből készült, így nem esett komolyabb baja. A tettesek kilétére nem derült fény. Az emlékművet több alkalommal is megrongálták, 2009-ben például ukrán nacionalista szövegeket firkáltak rá.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség irodáját 2018-ban két alkalommal is felgyújtották, és mindkét esettel kapcsolatban vannak még nyitott kérdések. 2020-ban egy lengyel bíróság három év börtönre ítélt egy oroszbarát lengyel férfit, akit az első támadással gyanúsítanak. Michail P. azt állította, hogy a támadást egy német újságíró, Manuel Ochsenreiter finanszírozta, aki állítólag azt remélte, hogy majd az ukrán nacionalistákra terelődik a gyanú.

A második támadás, egy robbantásos merénylet, pár héttel az első eset után történt. A támadás után két ukránt vettek őrizetbe. Egy harmadik gyanúsított, akinek az oroszbarát szakadár moldovai régióban, Transzisztriában kiállított útlevele volt, elmenekült. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) terrorcselekménynek minősítette a támadást, és azt állították, hogy a gyanúsítottak további "diverzáns akciókra" készültek, hogy "államközi feszültséget szítsanak Ukrajna és Magyarország között". Egy férfit 9 év börtönre ítéltek első fokon 2020-ban a támadásban betöltött szerepe miatt.

A szöveg továbbá említ egy magyar neveket is tartalmazó "halállistát" is, amit az "Ukrán fasiszták" állítottak össze. A "halállista" feltehetően a Mirotvorec nevű oldalt jelenti. A vitatott megítélésű oldalon "Ukrajna ellenségeinek" a személyes adatait teszik közzé. A listára korábban már felkerültek a magyar kisebbség tagjai, akiket azzal gyanúsítottak, hogy törvényellenesen kettős állampolgárok voltak, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szerepel az oldalon.

A Kárpátalja állítólagos függetlenségi törekvéseiről szóló pletykákkal foglalkozó lengyel AFP tényellenőrzésben szakértők arra figyelmeztettek, hogy a magyar kisebbségről szóló dezinformációk egyik lehetséges forrása az oroszbarát propaganda, amelynek a célja Ukrajna destabilizálása.

A Facebookon terjedő szöveg beleillik abba a Kreml-narratívába, amely szerint Ukrajnát "nácik" és "fasiszták" kormányozzák. Szakértők azt mondták az AFP-nek, hogy bár az ukrán szélsőjobb tényleg több nyilvánosságot élvez 2014 óta, de messze nem reprezentálják az ország politikai spektrumát.

Az állítólagos amerikai beavatkozás a Majdan-forradalomba

A szöveg azt is állítja, hogy a Majdan téri forradalomnak nevezett eseményeket, amelyek során 2014-ben megbuktatták Ukrajna oroszbarát kormányát, az Egyesült Államok finanszírozta, és " 5 milliárd dollárt tolt bele az USA a fasiszták hatalomra juttatásába".

Oroszország visszatérő vádja (amit gyakran a kormánypárti hangok is elismételnek Magyarországon), hogy a posztszovjet tagállamok felkeléseit – amiket színes forradalmaknak is neveznek – a nyugat szervezi a háttérből.

Az ilyen, titkos akciókról szóló állításokat a természetük miatt nehéz igazolni vagy cáfolni, de mindenesetre egy 2019-es felmérés szerint az ukránok 56 százaléka kedvező véleménnyel volt az Európai Unióról. A Majdan-forradalom egyik fő kiváltó oka az volt, hogy a Janukovics-kormány egy orosz gazdasági szövetség mellett döntött egy uniós szerződés kárára. Ukrajna a politikai paletta alakulása alapján továbbra is nyugatbarát pályán van, beleértve a jelenlegi elnököt, Volodimir Zelenszkijt is, aki 2019-ben a szavazatok 73 százalékával nyerte a választást.

A Facebook-bejegyzések azt is állítják, hogy az Egyesült Államok "ellopta az ukrajnai nemzeti bank 35 milliárd dollár értékű aranyát". A bejegyzésekben nincs forrás megjelölve ehhez az állításhoz sem. Az igaz, hogy a Janukovics-kormány bukása után az új kormány azt nyilatkozta, hogy 20 milliárd dollár értékű arany tűnt el, de akkor a volt rezsimet és nem az Egyesült Államokat vádolták az arany eltüntetésével.

2022. május 9. A Mirotvorec weboldal nevében javítva lett egy elütés.
Ukrajnai konfliktus