Franciaország nem veszi el a CFA frankot használó országok exportjának felét, ahogyan azt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök állította
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2022. december 15., 13:39
- 6 perces olvasmány
- Szerző: Nathan GALLO, AFP Franciaország
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Giorgia Meloni olasz szélsőjobboldali politikus 2022. október 22-én esküdött fel olasz miniszterelnöknek. Egy hónappal a hivatalba lépése után feszültséget generált Franciaország és Olaszország között, hogy az olasz kormány nem engedte, hogy egy francia üzemeltetésű humanitárius hajó, az Ocean Viking kikössön Olaszországban a fedélzetén 234, a tengerből kimentett migránssal.
A közösségi médiában terjedő Meloni-videó egy 2019. januári interjúból származik, amelyben az olasz politikus – aki akkoriban a szélsőjobboldali Fratelli d'Italia párt parlamenti képviselője volt – azzal vádolta meg Párizst, hogy az Afrikai valutaközösségi frank (CFA frank) nyomtatásáért cserébe az ezt a pénznemet használó országok kötelesek az exportjuk 50 százalékát "a francia államkincstár kasszájába" befizetni.
A politikus egy burkina fasói bányában dolgozó gyermekről készült fotót mutatott a kamerának és azt mondta: "Az arany, amit ez a gyermek kitermel, szinte teljes egészében a francia állam kasszájába kerül". Utóbbi állítást Meloni összekapcsolta azzal, hogy évente sokezer ember vándorol Afrikából Európába. "A megoldás az, hogy meg kell szabadítani Afrikát bizonyos európaiaktól, akik kizsákmányolják őket, és lehetővé kell tenni, hogy az afrikiak abból éljenek meg, amijük van!" – mondta Meloni az interjúban.
Miután Olaszország nem engedte kikötni, az Ocean Viking hetekig próbált sikertelenül kikötőt találni, a hajó végül november 11-én, Franciaországban köthetett ki. A francia belügyminiszter, Gérald Darmanin felelőtlen magatartással vádolta az olasz kormányt az eset miatt.
Számos online kiadvány, valamint olyan angol nyelvű lapok, mint a Daily Mail vagy a Sky News Australia, Meloni 2019-es nyilatkozatát megtévesztő módon úgy mutatták be, mintha azt a francia belügyminiszter kritikájára válaszul mondta volna.
Egy magyar Facebook-bejegyzést a videóval 2022. november 19-e óta több mint 900 alkalommal osztottak meg. A posztban a videó mellett az interjú tartalma is olvasható magyarul összefoglalva. A videót Wintermantel Zsolt fideszes politikus, volt újpesti polgármester is megosztotta a Facebookon, Wintermantel Facebook-bejegyzését a közmédia is idézte.
A videó, amiben Meloni a fent említett állításokat teszi, már több nyelven is terjedni kezdett, többek között románul, franciául, angolul, olaszul és spanyolul.
Meloni megjegyzései a CFA monetáris rendszeréről azonban félrevezetőek, és részben már elavultak, magyarázta el az AFP-nek három frankövezeti gazdasági szakértő.
Franciaország nem veszi el az afrikai országok exportjának 50 százalékát
A CFA frankot 1945-ben hozták létre, és 14 nyugat- és közép-afrikai ország, valamint a Comore-szigeteki Unió pénzneme. A CFA bankjegyeket és érméket 1945 óta Franciaországban gyártják.
"Ezt a rendszert 1945-ben hozták létre, mert Franciaország úgy gondolta, hogy a még francia függés alatt álló államok nem elég érettek ahhoz, hogy a saját valutájukat kezeljék" – mondta el az AFP-nek Pierre Jacquemot, a franciaországi Jean Jaurès Alapítvány szakértője.
Meloni állításaival ellentétben azonban sem Burkina Fasónak, sem más, a CFA frankot használó országnak nem kell az exportjának felét Franciaországnak adnia.
"Ennek a kijelentésnek semmi értelme, és arról árulkodik, hogy az adott személy nem érti a monetáris mechanizmusokat" – mondta az AFP-nek november 22-én Massimo Amato, a milánói Bocconi Egyetem professzora, az afrikai monetáris kérdések szakértője.
"Tévedés. Nem az export 50 százalékáról van szó. Hanem arról, hogy a CFA frank zónához tartozó országok a francia államkincstárban helyezik el a devizatartalékaik 50 százalékát" – mondta Demba Moussa Dembelé szenegáli közgazdász az AFP-nek november 23-án.
Ez a mechanizmus a Nyugat-afrikai Unió nyolc, valamint a Közép-afrikai Unió hat országát érintette egészen 2019-ig, amikor egy reform a nyugat-afrikai országokban beszüntette ezt a gyakorlatot.
Ezek a tartalékok olyan jegybanki tartalékok, amelyek célja a valuta stabilitásának megőrzése. A francia államkincstár úgy véli, hogy képesnek kell lennie "a devizatartalékok alakulásának kiértékelésére a konvertibilitásban rejlő kockázatok felmérésére" – olvasható a francia jegybank honlapján.
A monetáris együttműködési megállapodás az árfolyamot is rögzítette: 1 euróért kicsivel több mint 655 CFA-frankot adnak.
A devizatartalékok az afrikai államok tulajdonát képezik
Amint azt a megkérdezett szakemberek kifejtették, a francia államkincstárnál elhelyezett tartalékok mindig is az afrikai államok tulajdonában voltak. "A francia kincstár egyszerűen csak garanciavállalóként működik, ez az a bank, ahol ezeket a valutákat letétbe helyezik, díj ellenében" – mondta el Jacquemot.
"A központi bank tartalékai egy olyan számlára kerülnek, amelyet Franciaország az afrikai központi bankok nevében kezel. Ezeket a tartalékokat befektetik, és ezt a hozamot visszafizetik nekik" – tette hozzá Amato.
Meloni egy "seigniorage" díjról is beszél, egy olyan összegről, amelyet Franciaország állítólag a CFA valuta kibocsátásáért cserébe szed be. Erről Amato azt mondta, hogy bár a bankjegyeket valóban Franciaországban nyomtatják, a francia állam nem szed adót a gyártásuk után. "Nincs értelme annak az állításnak, hogy Franciaország a bankjegy-nyomtatással ‘túszokat’ ejtene" – mondta Amato.
Anne-Claire Legendre, a francia Európaügyi- és Külügyminisztérium szóvivője november 23-án a Twitteren azt írta, hogy "a Francia Nemzeti Bank a kibocsátó központi bankokkal fennálló klasszikus ügyfél-megbízott szerződés keretében nyomtat CFA frankot". Hozzátette, hogy az érintett afrikai központi bankok "szabadon gyárthatják saját bankjegyeiket, vagy szerződést köthetnek más nyomdával".
A bankjegyek nyomtatása és forgalomba hozatala felett is szuverenitással rendelkeznek, még akkor is, ha bizonyos korlátozások, például az infláció ellenőrzése, vonatkoznak rájuk – mondta Legendre.
Ezenkívül minden ország szabadon elhagyhatja a frankövezetet, és saját valutát bocsáthat ki, ahogyan azt Guinea (1960-ban), valamint Mauritánia és Madagaszkár (mindkettő 1973-ban) meg is tették.
A nyugat-afrikai országokra már nem vonatkozik ez a kötelezettség
Az Emmanuel Macron francia és Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök által 2019 decemberében bejelentett reformok része volt, hogy a Nyugat-afrikai Monetáris és Gazdasági Unió (WAEMU) országai visszavonják azt a kötelezettségüket, hogy a devizatartalékaik felét a francia államkincstárban helyezzék letétbe.
A reform azt is előirányozza, hogy a CFA frank neve eco legyen. A tervek szerint azt átnevezés 2020-ban kezdődött volna, de 2027-re halasztották.
A monetáris szuverenitás hiányát sokan kritizálják
A reform azonban nem érintette a CFA-franc rögzített euroárfolyamát, amit viszont már sokan kritizáltak. "A frankövezet rendszerének alapvető abszurditása, mind ma, mind a múltban az, hogy a valuta egy olyan euróhoz van kötve, amely a saját gazdasági helyzetének megfelelően alakul" – mondta Jacquemot.
Demba Moussa Dembélé elítélte a rögzített árfolyamhoz kapcsolódó "nagyon korlátozó monetáris politikát". "Az euróövezet és a mi országaink nagyon különböző fejlettségi szinten vannak" – mondta.
Az AFP által megkeresett szakértők mindegyike rugalmasabb árfolyam bevezetését javasolta a pénzváltás elősegítése érdekében. Egy olyan árfolyamot, amely "nem az euróhoz, hanem az ezen államok valós kereskedelmét reprezentáló valutakosárhoz kötődik" – mondta Massimo Amato.
Ezen túlmenően az inflációs kontroll arra kényszeríti az afrikai központi bankokat, hogy a Nyugat-afrikai Monetáris és Gazdasági Unióban 2 százalékos, a Közép-afrikai Monetáris és Gazdasági Unióban pedig 3 százalékos felső határt állapítsanak meg, ez pedig korlátozza a forgalomba hozott pénz szabad áramlását.
A francia jelenlét miatti feszültségek Afrikában
A francia külügyminisztérium a Meloni megjegyzéseit tartalmazó videót "teljesen hamis tartalmúnak" minősítette. “Ez egy régi videó, amelyet európai és amerikai összeesküvés-elmélet hívő fiókok tettek közzé" – mondta a francia külügy egy képviselője.
Caroline Roussy, a franciaországi Nemzetközi és Stratégiai Ügyek Intézetének (IRIS) kutatási igazgatója megjegyezte, hogy a videó egy olyan időszakban került elő, amikor "különböző afrikai országokban egyre növekednek a franciaellenes érzelmek".
"Giorgia Meloni a videóban meglehetősen esetlenül szólalt fel a nyugat-afrikai országok Franciaország általi vélt neokolonizációja ellen" – mondta Roussy az AFP-nek november 22-én. "Ez nem csak gazdasági kérdés, hanem geopolitikai is".
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
