Elon Musk svédországi menekültekről szóló, félremagyarázott kutatási eredményeket népszerűsít
- Megjelent: 2025. február 17., 14:24
- 6 perces olvasmány
- Szerző: Anna HOLLINGSWORTH, AFP Finnország
- Fordítás és adaptáció: AFP Hungary
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
“A ‘menekültek’ csaknem 80%-a abba az országba megy nyaralni, ahonnan állítólag elmenekült…” – írta Musk 2025. január 31-én az X-en közzétett bejegyzésében. Ebben egy másik posztott osztott tovább, amelyben az a szalagcím szerepelt, hogy “Svédország: a ‘menekültek’ 79 százaléka nyaralt abban az országban, ahonnan ‘elmenekült’”.
Musk posztja vírusszerűen kezdett terjedni: az X-en 80 ezren osztották meg. Svédül is terjedt a Facebookon és az X-en is, emellett a Fria Tider nevű weboldal is írt róla. Erről a portálról az AFP már korábban is közölt tényellenőrző cikkeket svéd nyelven (itt és itt).
A poszt néhány nappal azután jelent meg, hogy Musk videokapcsolat révén megjelent az Alternatíva Németországért (AfD) német szélsőjobboldali párt kampánygyűlésén. A milliárdos aggodalmat keltett egyes vezetők körében, akik azzal a váddal illették, hogy beavatkozik az európai politikába az X-en tett megjegyzéseivel olyan országok politikusairól, mint Németország és Nagy-Britannia.
A bejegyzésekben szereplő szalagcím a Breitbart nevű konzervatív amerikai lap egy 2022-es cikkéből származik. A szalagcím alatt lévő szöveg, amely az országban elkövetett bombatámadásokra utal, nem kapcsolódik a témához - ez a szövegrész a posztban egy képernyőmentés a Lund Egyetem kutatási portáljáról. Az egyetem egy szerbiai cikket linkelt be a saját oldalára, amiben idézték az intézmény egyik kutatóját. A szerb cikk angolra lefordított címében a “30 BOMB ATTACKS” szerepel, utalva a svéd bombamerényletekre.
A Breitbart cikke egy olyan tanulmányra hivatkozik, amelyet a Novus svéd közvélemény-kutató cég készített 2022-ben egyik ügyfele, a svéd libertárius konzervatív Bulletin című lap számára.
A tanulmányt azóta is rendre félremagyarázzák, sőt, a megjelenésekor még egy svédországi demokrata politikus írásbeli kérdésében is szerepelt, amelyet a kormányhoz intézett.
Ezután a Novus kénytelen volt tisztázni a kutatás eredményeit, többek között egy 2024. decemberi nyilatkozatban és a BBC statisztikai podcastja, a “More or Less” 2025. januári adásában (archiválva itt és itt), miután a tanulmány “ismét médiafigyelmet kapott”. Az Expressen című bulvárlap például 2024. december 5-i cikkében említette a tanulmányt: arról írt, hogy a svéd kormány a Migrációs Hivatalt bízta meg a bevándorlók utazásainak kivizsgálásával. Mint a cég vezérigazgatója az AFP-nek elmondta, bár a 79%-os adat helyes, a tanulmány nem a jelenlegi menedékkérőket vizsgálta, és a menekültként érkezett válaszadók nagy része több évtizeddel ezelőtt jött Svédországba.
A menekültként érkezett válaszadók többsége évtizedekkel ezelőtt menekült el hazájából
Mint a Novus közleményében kifejtette, a tanulmányban külföldön született embereket kérdeztek meg, és a felmérés a többi között a Svédországról alkotott véleményükre és politikai témákra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott, valamint egy olyan kérdést, hogy Svédországba költözésük után meglátogatták-e hazájukat. Mint a BBC podcastjában elhangzott, mintegy 1000 válaszadó volt.
Az eredmény szerint a válaszadók 86%-a látogatott már vissza az eredeti hazájába. Azok körében, akik egykor menekültként érkeztek Svédországba, ez az arány a közösségi média posztokban szereplő 79% volt.
“Alapvetően a tanulmány nem téved” - mondta Torbjörn Sjöström, a Novus vezérigazgatója az AFP-nek 2025. február 6-án. Szerinte a kutatás helyes képet ad azokról, akik menekültként érkeztek, és most tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, valamint arról, hogy közülük hányan mennek nyaralni abba az országba, ahonnan egykor elmenekültek.
Sjöström szerint a probléma az, hogy a tanulmányt úgy értelmezik, mintha az olyan emberekre vonatkozna, akiknek folyamatban van a menedékjogi eljárása. De “a tanulmánynak nem az volt a lényege, hogy azokat vizsgálja, akik most kérnek menedékjogot, és arra várnak, hogy döntés szülessen arról, hogy Svédországban maradhatnak-e vagy sem”.
A válaszadókat véletlenszerűen választották ki a népesség-nyilvántartásban szereplő személyek közül - magyarázta Sjöström február 11-én. A menedékkérők ugyanakkor csak azután regisztrálhatnak a nyilvántartásba, miután megkapták a menedékjogot és a tartózkodási engedélyt - amint azt a svéd Migrációs Hivatal itt és itt elmagyarázta (archiválva itt és itt).
Valójában a válaszadók többsége már évtizedek óta Svédországban tartózkodik.
A tanulmány megkérdezte a válaszadókat, hogy mikor és milyen okból érkeztek Svédországba, például munkalehetőségek, háború elől való menekülés vagy politikai okokból való menekülés miatt.
Sjöström elmondta, hogy a menekültként érkezők többsége az 1980-1999 közötti időszakban jött.
Mint Hjalmar Strid, a Novus-felmérés vezetője a BBC “More or Less” című műsorában elmondta, a tanulmány mintegy 1000 válaszadójából 183-at azonosítottak úgy, hogy menekültként érkezett Svédországba. Mindössze 4%-uk érkezett 2010 után Svédországba - áll a Novus közleményében.
“Az, hogy valaki 30-40 év után visszamegy nyaralni abba az országba, ahonnan elmenekült, amikor a konfliktus már régen véget ért, talán nem is olyan furcsa valójában” - mondta Sjöström.
A tanulmány nem rögzítette, hogy a megkérdezettek mely országokból érkeztek, de Sjöström kifejtette, hogy mivel a többség az 1980-1999 közötti időszakban jött, “a legtöbb menekült” valószínűleg “a Balkánról és Bosznia-Hercegovinából, Jugoszláviából, Romániából” származik. Chilei menekültek az 1970-es években érkeztek Svédországba, és az 1979-es iráni forradalom után az 1980-1999 közötti időszakban pedig iráni menekültek is jöttek - tette hozzá.
A 2010-es években Szomáliából érkeztek menekültek - mondta Sjöström.
A hazájukba visszatérő menekültek elveszíthetik menekültstátuszukat
Ráadásul a jelenleg menekültstátusszal rendelkezők azt kockáztatnák, hogy elveszítik azt, ha visszautaznának a hazájukba. Ez az adott esettől függően befolyásolhatja a Svédországban való tartózkodási jogukat.
A Svéd Migrációs Hivatal szóvivője február 7-én az AFP-nek elmondta, hogy azok, akik menedékkérelem után kaptak tartózkodási engedélyt Svédországban, szintén kapnak egy státusznyilatkozatot, amelyben menekültnek vagy kiegészítő védelemre szoruló személynek nyilvánítják őket (itt archiválva).
“Egy személy státusznyilatkozata visszavonható, ha az illető már nem szorul védelemre, vagy ha az illető a hazája védelmét kívánja igénybe venni vagy már igénybe vette” - mondta a szóvivő. „Az ilyen visszavonás lehetséges oka lehet, hogy az adott személy visszautazott a hazájába”.
A Migrációs Hivatal szóvivője megjegyezte azonban, hogy ez nem érinti automatikusan az illető tartózkodási engedélyét, de például befolyásolhatja az engedély meghosszabbításának esélyeit.
Azok, akik menekültstátuszt kapnak Svédországban, egyúttal három évre szóló tartózkodási engedélyt kapnak. Ha az engedély lejártakor még mindig védelemre szorulnak, akkor meghosszabbításért vagy letelepedési engedélyért folyamodhatnak, ha képesek eltartani magukat - olvasható a Migrációs Hivatal honlapján (archivált link).
Általános szabály, hogy ha egy országban olyan jelentős és tartós változások történtek, hogy az illető már nem tekinthető védelemre szorulónak, akkor a státusznyilatkozatát vissza kell vonni - mondta a szóvivő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az illető elveszítené a tartózkodási engedélyét: “Sok esetben azok az emberek, akik már évek óta Svédországban élnek, ma már svéd állampolgárok is” - tette hozzá a szóvivő.
Sjöström hozzátette, hogy a szabályozás miatt “nem is ésszerű tanulmányt végezni azokról, akik jelenleg menedékjogot kérnek, hogy elhagyják-e az országot nyaralás céljából”.
Ráadásul a közelmúltbeli menedékkérők olyan csoportot alkotnak, amelyet rendkívül nehéz elérni az ilyen jellegű felmérésekhez - magyarázta Strid a BBC-interjúban.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
