Félrevezető bejegyzések terjednek arról, hogy Zelenszkij "betiltotta" az ukrajnai választásokat
- Megjelent: 2023. augusztus 1., 17:43
- 9 perces olvasmány
- Szerző: Ladka MORTKOWITZ, Juliette MANSOUR, AFP Csehország, AFP Franciaország
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Angol és francia és cseh nyelven is terjedni kezdtek már olyan állítások, amelyek szerint Volodomir Zelenszkij ukrán elnök “diktátor”, és “betiltotta a választásokat” Ukrajnában.
Az angol és francia nyelvű bejegyzések némelyike mellé egy 24 másodperces videoklippet csatoltak egy interjúból, amit Zelenszkij 2023. június 22-én adott a BBC-nek. Az interjú átirata ukrán nyelven a BBC honlapján itt olvasható (archivált link itt).
Mit mondott Zelenszkij?
A videóban Volodimir Zelenszkij egy íróasztal mögött ül, ukránul beszél a kamerába, a felvételen ~a BBC logóját látni, a szöveg nincs feliratozva. Az egyik Twitter (vagy újabban "X")-felhasználó kommentben azt írta a videóhoz, hogy "Zelenszkij lefújta a választásokat és kikiáltotta magát elnöknek".
Az országban a parlamenti választásokra 2023 októberében, az elnökválasztásra pedig 2024 márciusában kerülne sor menetrend szerint.
Más hozzászólások az ukrán elnök a The Washington Postnak 2023. május 15-én adott interjúját emlegetik fel (archivált link itt).
Zelenszkij mindkét interjúban azt mondta, hogy amíg az ország hadiállapot alatt áll, addig nem lehetnek választások.
"Ha statárium van, nem tarthatunk választásokat. Az alkotmány tiltja a választásokat a hadiállapot alatt" – mondta Zelenszkij a Washington Postnak.
Hasonlóképpen válaszolt a BBC kérdésére, hogy lesznek-e választások jövőre Ukrajnában: "Ez egy globális kérdés. Ha mi nyerünk, akkor lesznek. Ez azt jelenti, hogy nem lesz háborús helyzet, nem lesz háború. És a választásokat békeidőben kell tartani, amikor nincs háború, a törvények szerint. Nagyon szeretném, ha jövőre béke lenne, és az élet olyan lenne, mint a háború előtt".
Zelenszkij tehát nem azért "mondta le" a választásokat, hogy hatalmon maradjon, ahogy a félrevezető posztok állítják, hanem azt mondta, hogy elhalasztják őket, ha Ukrajna még mindig háborúban áll azon a napon, amikor a választásokra sor kerülne. Erről olyan ukrán médiumok is beszámoltak, mint a New Voice of Ukraine (archivált link itt), a lap "Ukrajna a háború befejezése után tart választásokat, mondja Zelenszkij" címmel közölt cikket.
A közösségi médiában terjedő bejegyzések szerint az elnök "diktátor", és a posztok azt sugalmazzák, hogy Zelenszkij bejelentése sérti az ukrán törvényeket. Szakértők azonban rámutattak, hogy az ukrán törvények pont hogy tiltják a választások megtartását háborús időszakban.
Háború idején tilos választásokat tartani
Amikor Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, az invázióra adott válaszként Ukrajnában azonnal statáriumot vezettek be.
A statárium megtiltja a 18 és 60 év közötti férfi állampolgároknak, hogy a helyi hadsereg jóváhagyása nélkül elhagyják állandó lakóhelyüket, és előírja, hogy a polgári hatóságok mellett minden régióban katonai közigazgatást kell felállítani.
Amióta Oroszország lerohanta Ukrajnát, az ukrán parlament hét alkalommal szavazott a hadiállapot meghosszabbításáról (archivált link itt). A legutóbbi meghosszabbítás 2023. augusztus 18-án jár le, és a megszüntetéséről az ukrán parlamentnek és az elnöknek közösen kellene döntenie.
"A Verhovna Rada, az ukrán parlament megszavazza a hadiállapotot [...], majd az elnök aláírja, aztán a közlönyben meg kell jelentetni, és ezután a törvény hatályba lép. Ez az eljárás" – mondta Mikola Davidjuk, a kijevi székhelyű Think Tank Politics agytröszt igazgatója az AFP-nek 2023. július 11-én.
"Minden politikai formáció, még a Zelenszkijjel szemben állók is, támogatták a végrehajtását és megújították azt" – mondta el az AFP-nek Ioulia Shukan, a politikai szociológia kutatója, a párizsi Nanterre Egyetem szlavisztika szakos tanára június 27-én.
A hadiállapot értelmében "a demokratikusan megválasztott parlament a helyi önkormányzatok választott testületeivel együtt működik, kivéve a megszállt területeket és azokat a területeket, ahol aktív harci tevékenység folyik" – mondta Jurij Kliucskovszkij, a jogtudományok doktora, az ukrán parlament volt tagja az AFP-nek 2023. június 29-én.
Az ukrán alkotmány 64. cikke kimondja, hogy a hadiállapotban a jogok és szabadságok bizonyos időre korlátozhatók. Ez vonatkozik a választójogokra is, amelyek a hadiállapot alatt ideiglenesen korlátozhatók.
Ukrajna "A hadiállapot jogi rendjéről" című, háborús időkre vonatkozó különleges jogszabályának 19. cikke kifejezetten tiltja az elnöki, parlamenti és helyhatósági választások megtartását háborús időkben.
A 19. cikk továbbá kimondja: "Ukrajna Alkotmányának módosítása; a Krími Autonóm Köztársaság Alkotmányának módosítása; Ukrajna elnökválasztásának, valamint Ukrajnai Verhovna Rada, a Krími Autonóm Köztársaság Verhovna Rada és a helyi önkormányzati szervek választásának megszervezése tilos."
Az ukrán választási törvénykönyv 20. cikke kimondja, hogy a hadiállapot kihirdetése esetén a választási folyamatot "be kell szüntetni" az elnöki rendelet hatályba lépésének napjától. A választási folyamatot "a hadiállapot vagy a rendkívüli állapot megszűnése vagy megszüntetése után" kell újraindítani – áll a szövegben.
A törvény továbbá azt is kimondja, hogy a hadiállapot bevezetésére felfüggesztett választások kijelöléséről szóló határozatot "legkésőbb a hadiállapot vagy a rendkívüli állapot megszüntetésétől vagy megszüntetésétől számított egy hónapon belül" kell meghozni.
"A hadiállapot ‘szüneteltetése’ a választások megtartása vagy bármilyen más cél érdekében nem lehetséges vagy törvényes" - mondta Jurij Kliucskovszkij az AFP-nek.
"Ez egy védelem a megszállás és egyéb eshetőségek ellen, például amikor egy idegen hadsereg megszállja az országot, és azt mondja: ’Rendben, szervezzünk választásokat’, és új elnököt, új parlamentet, stb. választanak. Tehát ez egy eszköz az alkotmányod és a kormányod védelmére" – magyarázta Mikola Davidjuk.
Ukrajna alkotmányát 1996-ban fogadták el, a hadiállapot jogi rendszeréről szóló törvényt pedig 2015-ben.
Abban az időben "Zelenszkij elnök nem volt politikai személyiség, így nem volt lehetősége befolyásolni ezen jogi aktusok tartalmát" – hangsúlyozta Jurij Kliucskovszkij.
Zelenszkijt 2019-ben választották meg, az elnökválasztás második fordulójában a szavazatok több mint 73 százalékát kapta, míg ellenfele, Petro Porosenkó 24,4%-ot kapott a választási bizottság adatai szerint.
A háborús választások legitimitása
Mindenesetre az AFP által megkérdezett szakértők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy háború idején rendkívül bonyolult lenne törvényes választásokat tartani.
A háború alatti választások megtartásának fő problémái a következők:
1. A fizikai biztonság biztosítása
Az első ok, amiért háborús időszakban nem lehet választásokat tartani, az a választók és a szervezők fizikai biztonságának biztosítása. Az orosz invázió kezdete óta Ukrajna egész területét rakéták célozzák, gyakran a civileket is. A választási helyiségek könnyű célpontok lennének.
"Az egész országban fizikai bizonytalanság uralkodik. Azt látjuk, hogy még a nyugati régiókban is bombázzák a kritikus létesítményeket, ami a civileket is érinti. Ebben a tekintetben nincsenek biztonságos területek, így az, hogy megpróbáljuk az embereket tömegesen összegyűjteni egy választásra, azt jelenti, hogy kitesszük őket a bizonytalanságnak", különösen a "mozgó frontvonal" miatt – mondta el Ioulia Shukan az AFP-nek.
A politikusok biztonsága is kérdéses: " Az elnökválasztás könnyebb, mert Kijevben ülhetsz, és használhatod a tévét, a Facebookot és más médiumokat, de ha a helyi választásokról beszélünk, az nagyon-nagyon nehéz" – mondta el Mikola Davidjuk az AFP-nek.
"Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a megszállt területek erősen aláaknázottak, és hónapokba és évekbe telik, mire a viszonylagos biztonság szintjére tudjuk őket visszahozni" – mutatott rá Jurij Kliucskovszkij.
2. Egy kampány lebonyolítása
A háború alatt bonyolult lenne politikai kampányt folytatni, mondta Kliucskovszkij, aki szerint ez "túl veszélyes luxus lenne a háború körülményei között, amikor az állam léte is veszélyben van".
A rendkívüli állapot alatt a törvény tiltja a nyilvános és politikai gyűléseket, így nem lehet szó semmiféle kampányról, Shukan szerint ilyen körülmények között “lehetetlen elképzelni”, hogy választásokat tartsanak.
"Demokratikus választásokra természetesen csak azután kerülhet sor, hogy megnyertük a háborút, és a hatóságok visszatérnek az elveszített területekre. De csak azután, hogy a szabad médiát, a politikai pártokat és az aktivistákat visszakapjuk ezekre a területekre" – mondta Mikola Davidjuk.
3. A belső és külső menekültek problémája
A háború miatt ukránok milliói kényszerültek az országon belül, valamint külföldre menekülni az otthonaikból. A szakértők rámutattak, hogy ilyen körülmények között nagyon nehéz lenne a választók regisztrálása.
A választások tisztaságának biztosítása érdekében "megbízható nyilvántartást kell vezetni ezekről az állampolgárokról, ami széleskörű probléma, amely jelentős erőforrásokat igényel, amik a háborús körülmények között szűkösek" – mondta Jurij Kliucskovszkij az AFP-nek.
Mivel az ENSZ Menekültügyi Szervezetének becslése szerint több mint 5 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására Ukrajnán belül, és 8 millióan hagyták el az országot más európai országokba, "hogyan lehetne a választásokat anyagi szempontból megszervezni ilyen nagyszámú kitelepített ember mellett?" – teszi fel a kérdést Julija Shukan.
4. Megszállt területek
Végül pedig ott van a megszállt területek kérdése, amelyek az orosz jog szerint működnek, és amelyekkel megszakadt a kommunikáció. Mivel ott jelenleg nem lehet ukrán választásokat tartani, ezért ki lennének zárva a demokratikus folyamatból – mondta Kliucskovszkij.
A 2014-2021-es években Ukrajna már kénytelen volt választásokat tartani a megszállt Krím, valamint a Donyecki és Luhanszki terület egyes részei és a szomszédos területek nélkül, ahol a biztonságot nem lehetett garantálni – magyarázta Kliucskovszkij.
"Ezt a tényt a társadalom nem pozitív jelenségként érzékelte. Hiszen mind a parlamentet, mind az államelnököt az egész nép akaratával kell megválasztani, ahogyan azt az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1. jegyzőkönyvének 3. cikke is rögzíti" – mondta a szakértő az AFP-nek.
A statárium ideiglenes alkalmazása
Bár a szakértők egyetértenek abban, hogy Ukrajna háborús időszakban nincs abban a helyzetben, hogy demokratikus választásokat tartson, arra is figyelmeztetnek, hogy a hadiállapotot csak háború idején szabad alkalmazni.
2018. november 26-án Petro Porosenkó elnök kormánya Ukrajna 10 régiójában 30 napra hadiállapotot vezetett be, ami széles körű bírálatokat váltott ki Porosenkó indítékaival kapcsolatban.
"Abban az időben Ukrajna elnöke Petro Porosenkó volt, és ezt a lépést az Orosz Föderáció hajóinak a Kercsi-szorosban elkövetett agressziója miatt lépték meg. Vannak azonban olyan vélemények, amelyek szerint Petro Porosenkó említett lépései politikai indíttatásúak voltak, mivel 2019 márciusában elnökválasztást tartottak volna" – közölte az AFP-vel július 21-én a Politikai és Jogi Reformok Központja, egy ukrán szervezet, amely a demokrácia, a jogállamiság és a kormányzás kérdéseire szakosodott.
De ez a helyzet "nem hasonlítható össze a 2022. február 24-ével", mondta a szervezet az AFP kérdésére.
Tisztességtelen politikai előny Zelenszkijnek?
A statárium elhúzódása előnyhöz juttathatja Zelenszkijt politikai ellenfeleivel szemben – figyelmeztetett több szakértő.
"Ő egy egyedülálló fickó a választási mezőnyben, olyan, mint egy szupervezető, találkozókat tud szervezni Bidennel, Károly királlyal, Macronnal, Orbánnal, bárkivel. Eközben a többi politikus még az országot sem hagyhatja el" – mondta Davidjuk. "A verseny nem tisztességes".
A másik probléma az, hogy a háborús Ukrajnában a média nem szabad – mondta a szakértő. Davidjuk elmondása szerint az egyetlen nagy hivatalos tévécsatorna a kormány ellenőrzése alatt áll, "így az elnök messze a legerősebb figura".
Davidjuk szerint a Zelenszkijen kívüli jelöltek még a hadiállapot feloldása után is rendkívül hátrányos helyzetben lesznek, ha a választás túl gyorsan történik, mert nem jutottak hozzá ugyanúgy a médiához, túlságosan elfoglaltak a harcokkal, és nincs idejük megfelelő politikai kampányt szervezni.
Háborús időkben "az államnak gyors döntésekre és intézkedésekre van szüksége, amit az intézmények nem mindig tudnak biztosítani" – mondta Anatolij Oktyjuk, a kijevi Demokrácia Ház agytröszt politikai elemzője. "Ez jó a háborús időszakban, de rossz a békeidőben".
Mégis, Zelenszkij kiemelkedő szereplése a 2019-es választásokon erős legitimitást ad neki a döntéshozatali folyamatban, és "jó mozgósító szerepet játszik a társadalomban" – tette hozzá Oktyjuk.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
