A bolgár belügyminisztérium fegyveres tisztjei járőröznek Szófiában 2024. március 11-én ( AFP / NIKOLAY DOYCHINOV)

Migránsellenes dezinformáció árasztja el Bulgáriát a schengeni csatlakozás kapujában

Tiltakozások, külföldiek elleni erőszakos cselekedetek, fokozott rendőrségi ellenőrzés - Bulgáriában egyre forróbb a helyzet, miközben hamis információk áradata övezi az ország március végére tervezett részleges schengeni csatlakozását. Az ellenzék szinte minden héten ugyanazt a fenyegető narratívát veszi elő: hogy a balkáni ország, az Európai Unió legszegényebb állama, "migránsok lerakóhelyévé" fog válni. 

Egyre nagyobb mértéket ölt a migránsellenes dezinformáció Bulgáriában. A hamis narratívák miatt rendszeresek a tüntetések és nő az idegengyűlölet mértéke az országban, amely napokon belül részlegesen csatlakozik az Európai Unió vízummentes schengeni övezetéhez (archivált link).

Több mint egy évtizednyi tárgyalássorozat után az EU-tag Bulgária és Románia decemberben végre szabad utat kapott arra, hogy március végén csatlakozzon a schengeni övezethez, de csak a légi és tengeri utazásra vonatkozóan.

A lépés azután történt meg, miután Ausztria feloldotta vétóját. Cserébe azonban Bécs ragaszkodott ahhoz, hogy Bulgária és Románia fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akik az országukon keresztül érkeztek Európába.

A közösség úgynevezett dublini rendelete (archivált link)kimondja, hogy a migránsoknak abban az országban kell menedékjogot kérniük, ahol beléptek az Európai Unióba.

Az EU legszegényebb országának nyugatbarát kormányát emiatt érték már támadások mind a baloldal, mind a szélsőjobboldal részéről.

Januárban az oroszbarát Újjászületés párt vezetője, Kosztadin Kosztadinov azt mondta, hogy a schengeni csatlakozással Bulgária "a világ legnagyobb menekülttáborává" válhat. De a kijelentés alapja egy rosszul idézett 2022-es uniós jelentés volt a bevándorlásról, ahogyan az ebből a bolgár AFP tényellenőrzésből is kiderül. 

Image
Képernyőkép az Újjászületés egyik politikusának hamis állításokat tartalmazó posztjairól, 2024. január 8-án készült képernyőmentések

Egyes szélsőjobboldali politikusok olyan videókat tettek közzé a közösségi médiában, amelyeken szerintük "migránsok fiatal bolgárokat ütlegelnek" Szófiában. A rendőrség azonban két rivális bolgár csoport közötti összetűzésnek minősítette az incidenst (archivált link).

A fővárosban és a menekültközpontokban több, külföldiek ellen irányuló incidens és menekültellenes tüntetés után megerősítették a biztonsági készültséget.

"Nem migrációs válság van, hanem egy válságról szóló narratíva nyert teret, ez pedig valóban veszélyt jelent a biztonságra" – mondta Ildiko Otova, migrációs szakértő, a Szófiai Egyetem oktatója.

Hozzátette, hogy a legtöbb nyugati országgal ellentétben a bolgár politikusok többsége azt választotta, hogy beleáll ebbe a kérdésbe.

"Bűnözők fegyenctelepe"

Bulgária az EU keleti határán fekszik, Törökország pedig az országtól délkeletre található.

Az elmúlt két évben Bulgária egyre többek számára vált az Unióba való bejutás kapujává, annak ellenére, hogy a Törökországgal közös, 234 kilométeres, szögesdrót kerítéssel szegélyezett határán fokozottan járőröznek a határőrök.

A főként Afganisztánból, Szíriából és Marokkóból származó bevándorlók többsége nem marad sokáig Bulgáriában, hanem tovább megy Nyugat-Európába. 

Miután Németország mintegy két tucat embert szállított vissza Bulgáriába, a szocialisták azzal vádolták a bolgár kormányt, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az országból "bűnözők, gyilkosok, erőszaktevők és pénzmosók fegyenctelepe" legyen.

A bolgár belügyminisztérium és a német hatóságok szerint a kitoloncoltak között az egyedüli bűnözők bolgárok voltak, akiket szabadon engedtek, miután letöltötték a börtönbüntetésüket Bajorországban.

A többi 18 kitoloncolt személy szíriai volt, egy részük hat évesnél fiatalabb gyermek. A német hatóságok szerint egyikőjüket sem ítélték el komoly bűntett miatt Németországban.

“Az emberek félelmére játszanak”

Március közepén a bolgár kormány Facebookon utasította vissza azokat az ellenzéki állításokat, amelyek szerint "korábban még nem látott migránsáradat" érkezne az országba (archivált link).

Bulgária viszonylag megúszta a tavalyi évet, tekintve, hogy 2023-ban több mint egymillió menedékkérelmet regisztráltak az EU-ban. Ez hétéves rekord.

Az Állami Menekültügyi Ügynökség szerint március 11-ig idén eddig 190 harmadik országból érkező személyt küldtek vissza Bulgáriába az EU más országaiból a dublini rendeletnek megfelelően. A 2023-as év utolsó két hónapjában ez a szám 127 volt. 

Bolgár tisztviselők szerint a befogadóközpontok jelenleg csak 43 százalékos kihasználtságúak. 

A kormány egyes politikai pártokat azzal vádolt meg, hogy "hamis információk terjesztésével gyűlöletet és bizonytalanságot keltenek" (archivált link).

A kormány azt is sugallta, hogy a dezinformáció mögött a Kreml állhat azzal, hogy hamis állításaival "káoszt és pusztítást vetít előre".

Oroszbarát weboldalak rendre felkapják a hamis híreket és írnak a migránsokkal kapcsolatos hamis állításokról

A kisebb, Kreml-barát pártok politikusai még a repülőtérre is kimentek, hogy megmutassák az állítólagos "migránshordákat" szállító repülőgépeket, és fényképeket is posztoltak, hogy megpróbálják alátámasztani állításaikat. 

Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?

Lépjen kapcsolatba velünk