Trump és Biden első 2024-es nyilvános vitája a tények tükrében

Az AFP ellenőrizte a jelöltek állításait a legfontosabb kérdésekben. 

“Migránsbűnözés”

Trump hamisan állította, hogy amióta Biden az elnök, az Egyesült Államoknak "már nincsenek határai".

"[Biden] nevetséges, őrült és nagyon ostoba politikája miatt emberek jönnek be [az országba], és olyan mértékben ölik meg a polgárainkat, amilyet még soha nem láttunk. Ezt hívjuk 'migránsbűnözésnek'. Én 'Biden-migránsbűnözésnek' hívom." 

A rekordszámú határátlépéseket és a kongresszusban meghiúsult kétpárti bevándorlási törvényjavaslatot ért kritikák után Biden június elején aláírta azt az elnöki rendeletet, ami alapján egy bizonyos napi határérték elérése után ideiglenesen bezárják a határt a menedékkérők előtt (archivált link).

Nicole Hallett, a Chicagói Egyetem jogi karán működő, a bevándorlók jogait védő központ igazgatója szerint ez "fokozott határőrizethez" vezetett. (archivált link).

Néhány nagy visszhangot kiváltó ügy – például egy egyetemi hallgató megölése Georgia államban – ellenére "nincs bizonyíték" a Trump által leírt migránsbűnözési hullámra,  mondta el Hallett az AFP-nek. A szakértő szerint "a bűnözés mértéke csökkent az Egyesült Államokban, habár a migráció nőtt".

Az erőszakos és vagyon elleni bűncselekmények az elmúlt évtizedekben tapasztalt legalacsonyabb szinthez közelítenek az FBI 2022-es adatai szerint. Ez a legutolsó év, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre (archivált link).

"Az erőszakos bűncselekmények túlnyomó részét amerikai állampolgárok követik el" – mondta Jeffrey Fagan, a Columbia Jogi Egyetem professzora (archivált link).

Egy 2023. júniusi tanulmány szerint 1960 óta az összes régióból érkező bevándorlók körében csökkent a bebörtönzési arány (archivált link).  

Más kutatások is arra jutottak, hogy a bevándorlók kevesebb erőszakos bűncselekményt követnek el, mint az amerikai állampolgárok. Például a Cato Intézet június végén közzétett jelentése szerint a bevándorlókat kisebb valószínűséggel ítélik el gyilkosságért Texas államban (archiválva itt és itt).   

Michelle Mittelstadt, a Migrációs Politikai Intézet kommunikációs igazgatója szerint nincs bizonyíték Trump azon vitabeli állításaira sem, hogy rabok és elmegyógyintézetek lakói özönlenek be az USA déli határán (archivált link).   

Inflációs vád

Trump és Biden is egymás gazdaságpolitikájának bírálatával igyekezett a másikra hárítani a felelősséget az emelkedő árakért.

"Ő okozza az inflációt. Én egy olyan országot adtam át neki, amelyben lényegében nem volt infláció" – mondta Trump, miután előadta kedvenc (de hamis) mondatát arról, hogy az ő elnöksége alatt érték el az USA történelmének legjobb gazdasági mutatóit. 

Biden azzal vágott vissza, hogy Trump "megtizedelte a gazdaságot", és "nem voltak munkahelyek", amikor Trump átadta neki az elnökséget.  

Mindkét jelölt félrevezetően kommunikált azzal, hogy nem említette meg a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatását. 

Amikor Trump távozott hivatalából, az infláció 1,4 százalék körül volt, miközben az Egyesült Államok továbbra is küzdött a vírussal (archivált link).  

Ekkor a munkanélküliség az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint 6,4 százalék körül volt, miután lejjebb kúszott a járvány kitörése utáni, 2020. áprilisi 14,8 százalékos csúcsról (archivált link).  

Az infláció 2021 áprilisában kezdett emelkedni, amikor az ország feloldotta a lezárásokat. Biden elnöksége alatt tovább emelkedett, és 2022 júniusában kilenc százalék körüli maximumot ért el, mielőtt a jelenlegi három százalék körüli szintre csökkent volna.   

Ehhez a tendenciához hozzájárult több, a világjárványhoz kapcsolódó tényező is, köztük a Trump és Biden alatt is végrehajtott gazdasági segélycsomagok, az ellátási gondok, valamint az ukrajnai háború is (archivált link).

A január 6-i zavargások 

Trump megpróbálta hárítani a felelősségét az amerikai Capitolium elleni 2021. január 6-i támadásért – amely miatt vádat emeltek ellene – azzal, hogy Nancy Pelosi volt házelnökre mutogatott.

"Felajánlottam Pelosinak 10 ezer katonát, vagy a Nemzeti Gárda tagjait, ő pedig visszautasította ezeket" – állította hamisan Trump 

Pelosi irodája tagadta, hogy tudomásukra jutott volna bármilyen, a Nemzeti Gárda beavatkozására irányuló kérés az alatt, hogy Trump támogatói a Capitoliumot ostromolták. A támadók célja az volt, hogy megváltoztassák a 2020-as választások eredményét. 

Valójában Pelosinak nem is lett volna felhatalmazása arra, hogy elutasítsa a Nemzeti Gárda bevetését, ha egyszer Trump engedélyezte azt. 

A washingtoni Nemzeti Gárda "csak az elnöknek tartozik beszámolási kötelezettséggel" – áll a honlapjukon (archivált link).  

Trump állítása Christopher Miller volt ügyvezető védelmi miniszter mondataira vezethető vissza, aki egy riporternek azt mondta, hogy emlékszik arra, hogy Trump 2021. január 6. előtt felvetette, hogy 10 ezer katonára van szükség (archivált link).  

Miller azonban később azt mondta a törvényhozóknak, hogy "nem jött semmilyen utasítás az elnöktől" (archivált link).

A január 6-i támadást vizsgáló képviselőházi bizottság a zárójelentésében azt írta, hogy Trump "soha nem adott semmilyen parancsot a Nemzeti Gárda bevetésére" (archivált link).  

Trump továbbá ismét kitartott amellett, hogy "a csalás és minden más nevetséges volt" a 2020-as választáson, amelyet elvesztett Biden ellen – ezeket az állításokat mindkét párt tisztségviselői cáfolták.  

A választás érvénytelenítését célzó perek tucatjai vallottak kudarcot, míg a csatatér-államokban végzett ellenőrzések és újraszámlálások megerősítették Biden győzelmét.  

Az AFP további, a 2024-es amerikai elnökválasztással kapcsolatos tényellenőrző cikkei angolul itt, magyarul pedig itt találhatók.