Ezek a laboreredmények nem bizonyítják, hogy a szaharai por szándékosan permetezett mérgező anyagokból állna
- Megjelent: 2024. július 4., 16:50
- 8 perces olvasmány
- Szerző: Paula CABESCU, Marion DAUTRY, AFP Románia, AFP Belgrád
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Egy vegyészmérnöki intézet elemezte az égből eső 'homokot' Találtak benne nikkel bárium alumínium és arzén (a Szaharában NEM létező fémek) a megengedett határokat akár 700-szorosát is meghaladó mennyiségben! arzén 44-szer, bárium 660, nikkel 2500, cink 64 és vas 23-szor több. Megállapították továbbá, hogy a minták 14,2 mg/kg alumíniumot tartalmaznak a Szahara homokban, míg az ‘esőhomok’ 10,342 mg/kg, illetve 728-szor több alumíniumot tartalmaznak" – olvasható ebben a 2024. április 4-i magyar Facebook bejegyzésben. A bejegyzést már több mint 7500 felhasználó osztotta meg, és még júliusban is aktívan terjedt.
Hasonló állítások ugyanezzel a képpel már románul, franciául és hollandul is terjedni kezdtek.
Az AFP által megkérdezett szakértők azonban óva intettek az elhamarkodott következtetésektől, és elmondták, hogy a kísérlet módszertanával kapcsolatban számos nyitott kérdés van, és hogy a Szaharából érkező anyag összetétele útja során változhat. Az AFP-nek az elemzést végző intézet tisztázta, hogy kizárólag a megrendelő által biztosított anyagot vizsgálták, beleértve az állítólagosan a Szaharából származó mintát is, és nem tudják garantálni annak eredetét.
Honnan származnak a laboreredmények?
Az AFP ugyanezt a képet már boszniai internetes oldalakon is megtalálta, például itt. A kép 2022 óta kering az interneten, és egy "Nemzeti Válságügyi Központ" nevű szervezet megbízásából készült, ami nem egy hivatalos kormányzati szervezet.
Egy Mirnes Ajanović nevű helyi politikus, egyben ügyvéd a fenti cikkben szereplő videóban azt mondja, hogy részt vett a kutatásban, és hogy az abból állt, hogy összehasonlítottak egy, a tunéziai Szahara sivatagból származó homokmintát egy, a boszniai Lukavac város mellett fekvő Dobošnica faluból származó mintával, amelyet 2022. április 7-én, egy "veszélyes piszkos eső" után gyűjtöttek. A videót 2022. június 8-án tették közzé Ajanović pártjának YouTube-csatornáján.
Mindkét mintát a tuzlai Vegyészmérnöki Intézetnek adták át. Az intézet 2024. április 11-én e-mailben közölte az AFP-vel, hogy vizsgálatokat végzett a két mintán, de azokat egy harmadik fél adta át nekik, ezért az intézet nem tudhatja, hogy milyen körülmények között vették a mintákat.
Az eredményeket tartalmazó dokumentum jobb minőségű változata itt látható. A táblázatban a "Saharski pijesak" feliratú oszlop azt a mintát jelöli, amely Ajanović szerint Tunéziából származik, míg a szomszédos oszlopban a boszniai eredmények láthatók.
Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a második minta magasabb alumínium-, arzén-, bárium-, nikkel-, cink- és vastartalmat mutat, mint az állítólagos tunéziai minta. Az intézet jelentésében megállapítja, hogy a Boszniai és Hercegovinai Föderációban a talajban lévő káros és veszélyes anyagok megengedett mennyiségének meghatározásáról szóló rendelet alapján a boszniai minta több elemet is tartalmaz az engedélyezett határértéket meghaladó mennyiségben. A rendelet (1. cikkely) szerint a határértékeket a mezőgazdasági földekre állapítják meg. A videóban Ajanovic felolvassa a labor által kapott eredményeket és a következtetést.
Maga Ajanović azonban azt mondta, hogy további kísérletekre és elemzésekre lenne szükség a boszniai minta összetételének magyarázatához, és sürgette a hivatalos hatóságokat, hogy tegyenek így.
Ajanović egyébként több alkalommal is téves állításokat tett a Covid-19 vakcinákkal kapcsolatban, amint arról egy helyi tényellenőrző szervezet itt beszámolt.
Módszertani kérdések
Franco Marenco, az Ciprusi Intézet Éghajlat- és Légkörkutató Központjának (CARE-C) docense, az aeroszolok és a távérzékelés szakértője az AFP-nek 2024. április 16-án küldött e-mailben szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy az elemzésből lehet-e konkrét következtetéseket levonni, és kijelentette, hogy nem hiszi, hogy "a kísérlet megfelelően dokumentált bármilyen elmélet bizonyítására".
Elmondta, hogy az elemzésről rendelkezésre bocsátott információk alapján "nem adtak tájékoztatást arról, hogy hol gyűjtötték a mintákat, milyen módszert alkalmaztak a gyűjtés során, és hogy a gyűjtés és az elemzés között hogyan kezelték és tárolták a mintákat".
Marenco hangsúlyozta, hogy egy ilyen vizsgálat elvégzésekor fontos biztosítani, hogy mindkét helyszínen ugyanazt a gyűjtési módszert alkalmazzák, és "ellenőrizni kell, hogy a légtömeg két helyszín közötti útja megfelel-e a légkörön átvezető tényleges útvonalnak".
A helyi szennyeződések kiküszöbölése érdekében a szakember szerint egy ilyen kísérletnél a mintákat nagy magasságban kell venni. Ennek oka, hogy a minta "a határrétegen belül várhatóan keveredne a helyi forrásokkal”. A határréteg meteorológiai kifejezés a Föld légkörének legalsó részét jelöli.
Konrad Kandler professzor, a németországi Alkalmazott Földtudományi Intézet légköri aeroszol kutatócsoportjának vezetője az AFP-nek 2024. április 18-án küldött e-mailben arra is rámutatott, hogy "nem világos, hogy milyen típusú mintavételt használtak, ami hatással van az eredmények értelmezésére".
Kandler elmondta, hogy egy talajminta (mint például a szaharai homok) és egy levegőben szálló porminta összehasonlítása "általában értelmetlen", mivel a legtöbb talajrészecske túl nagy ahhoz, hogy nagy távolságokra szálljon.
Varga György, a Magyar Csillagászati és Földtudományi Központ vezető kutatója, aki a porviharokat kutatja és tanulmányozza, szintén ezen a véleményen van. A nagyobb részecskékből álló homok általában nem szokott nagy távolságokra szállítani, ellentétben a porral, amely kisebb részecskékből áll – mondta az AFP-nek április 12-én küldött e-mailben.
Ismert szennyezési források
Elizabet Paunovic, környezetvédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakértő, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Központjának korábbi vezetője 2024. április 18-án az AFP-nek kifejtette, hogy ha a minta valódi, és valahol Tuzla városának közelében vagy környékén vették, akkor figyelembe kell venni, hogy Tuzlában számos ipari létesítmény van, és hogy a légszennyezés a régióban régóta ismert probléma (lásd itt, itt vagy itt). Az ilyen létesítményekből származó emisszió a meteorológiai viszonyoktól függően több száz kilométerre is eljuthat, mondta a szakértő. Dobošnica körülbelül 18 kilométerre található Tuzlától.
"Tuzla esetében, ahol évtizedek óta jól dokumentáltan súlyos a légszennyezés, valóban nem tűnik ésszerűnek az az elképzelés, hogy valaki a repülőgépekből szórja a szennyező anyagokat, mivel a városnak súlyos és jól ismert szennyezői vannak" – zárta gondolatait Paunovic.
Még a Szaharából vagy máshonnan befújt por esetében is szem előtt kell tartani, hogy "a por összetétele változhat az utazás során, és igen, útközben szennyeződést is felvehet (például városokból, iparból, háborús övezetekből stb.)" – mondta Marenco az AFP-nek.
Kandler szerint a második minta hasonlít a városokból vagy sűrűn lakott területekről történő mintavételezéskor előforduló, tipikusan szennyezett porra. "Az általában antropogén eredetű [emberi tevékenységből származó vagy emberi tevékenység által befolyásolt] elemek nagyobb mértékben fordulnak elő. Ezek sokféle forrásból származhatnak, főként ipari forrásokból, mint például kohászati feldolgozás, szénégetés, nehézolaj-égetés, autók, stb." – mondta el a szakértő.
Kandler arra is rámutatott, hogy a por összetétele változhat, ha a por útja mentén szennyező források találhatóak.
"Az, hogy egy ipari forrástól távolabb vagyunk, még nem árul el sokat a helyi szennyezettségről" - mondta Kandler, aki rámutatott, hogy az a régió, ahol az elemző laboratórium található, úgy tűnik, jelentős helyi nehézfém-szennyezettséggel rendelkezik.
"Ne feledjük, hogy a legtöbb, a chemtrailekkel kapcsolatos állítás történelmileg megalapozatlannak bizonyult, és emiatt a legtöbb tudós összeesküvés-elméletnek tartja őket" - mondta Franco Marenco a CARE-C-től az APF-nek.
Nincs tudományos bizonyíték a "chemtrail" létezésére
A “chemtrail” összeesküvés-elmélet szerint "a kondenzcsíkok valójában szándékosan permetezett vegyi anyagok, amelyeket titkos, ártalmas célokra használnak" (itt archiválva). Ez a hiedelem világszerte népszerű, így Magyarországon is.
Nem ez az első eset, hogy állítólagos laboreredmények kezdenek terjedni az interneten azzal az állítással, hogy azok bizonyítják a chemtrail létezését. Ahogyan ebben a cikkben már részletesen írtunk róla, 2023-ban egy magyar laboratóriumból származó dokumentum kezdett terjedni a Facebookon. A szóban forgó laboratórium elmondta az AFP-nek, hogy nem ismerik a minta eredetét, valamint azt is, hogy a dokumentum alapján semmiképpen sem lehet következtetéseket levonni az esővíz minőségére vonatkozóan.
Számos tudós és intézmény, mint például a Royal Aeronautical Society of Great Britain 2023-ban, a francia klimatológus Olivier Boucher 2018-ban, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége 2014-ben, több tucat légköri kémikus és geokémikus felmérése 2016-ban , a Svéd Meteorológiai Intézet 2013-ban, valamint a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi NGO, kifejtette már, hogy nincs bizonyíték a chemtrail létezésére.
"Nincs olyan tudományos cikk, elemzés, vagy bizonyíték, mely szerint valódi lenne a chemtrail " – mondta Dr. Paunović az AFP-nek 2024 márciusában egy másik tényellenőrzés kapcsán.
Az összeesküvés-elméletek hívei gyakran osztanak meg manipulált fotókat, szatirikus videókat, vagy képeket kondenzcsíkokról vagy más jelenségekről, tévesen azt állítva, hogy ezek a vegyi permetezés "bizonyítékai". Az AFP már számos ilyen állítást cáfolt például itt és itt.
A szaharai por magyarázata
A szaharai por akkor éri el Európát, amikor az erős szelek a Szahara sivatagból a Földközi-tengeren keresztül a kontinensre szállítják a részecskéket. Bár ez egész évben előfordulhat, jellemzően a kora tavasz a csúcsidőszaka az eseménynek. A Földközi-tengerrel határos országok, például Spanyolország, Franciaország és Görögország gyakran a legintenzívebben tapasztalják a jelenség hatását.
2024 áprilisában a Szaharából érkező porfelhő beborította Európa egyes részeit (itt archiválva), rossz levegőminőséget idézett elő, valamint kosszal fedte be az autókat és a házak ablakait, jelentette az európai éghajlatfigyelő szolgálat, a Kopernikusz légkör-megfigyelő szolgálat.
A Kopernikusz légkör-megfigyelő szolgálat (CAMS) egyik vezető tudósa egy sajtóközleményben azt írta, hogy "bár nem szokatlan, hogy a szaharai porfelhők elérik Európát, az utóbbi években megnőtt az ilyen epizódok intenzitása és gyakorisága, ami potenciálisan a légköri keringési minták változásának tulajdonítható".
Az, hogy a szaharai por káros lehet-e az egészségre, a koncentrációtól és a magasságtól függ – magyarázza a CAMS. A megfigyelőszolgálat szerint a magasan szálló por kevésbé hat a felszínre, az alacsonyabban szálló felhők rontják a levegő minőségét, és veszélyeztethetik a légzőrendszert. A szaharai por mikroorganizmusokat, köztük kórokozókat is hordoz, de ez nem kell, hogy riadalmat keltsen, mivel a a vírusok és baktériumok természetes módon is jelen vannak a levegőben, teszik hozzá. "A Covid-19 világjárvány tapasztalataihoz hasonlóan az egészségre jelentett veszély a kórokozók koncentrációjától függ" – írja a CAMS.
Legutoljára júniusban jelentettek szaharai port Európában, ami Magyarországot is elérte. A Telexen megjelentt írásában Varga György, a Magyar Csillagászati és Földtudományi Központ munkatársa azt írta, hogy “elmúlt mintegy negyven évben több mint 260 szaharai porviharos eseményt tudtunk azonosítani a Kárpát-medencében, és ezek száma és intenzitása úgy tűnik, az elmúlt évtizedben növekedett.”
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk