A tudósok szerint az éghajlatváltozás valószínűleg hozzájárult az árvizekhez Közép-Európában

"Ide figyeljetek, pusztán az, hogy a Föld 1,3°C-kal melegebb, mint a Kis Jégkorszak  idején, 1850-ben volt, és a légkör több vízgőzt tartalmaz, NEM jelenti azt, hogy egy adott időjárási eseményt az éghajlatváltozás okozott" – írta Ryan Maue, meteorológus és internetes személyiség egy 2024. szeptember 18-i bejegyzésben az X-en. A férfi korábban is többször használta a platformját arra, hogy szkepticizmusát fejezze ki a klímatudományokkal kapcsolatban. 

Image

Képernyőkép egy X-posztról, 2024. szeptember 20-án

A Borisz ciklon heves esőzéseket okozott (archivált link), aminek következtében legalább 24 ember meghalt, sok embernek pedig átmenetileg el kellett hagynia az otthonát. Mégis az X-en és a Facebookon számos hasonló poszt kezdett el terjedni, amelyekben megkérdőjelezték, hogy a klímaváltozásnak szerepe volt az Európát sújtó időjárásban.  

Több hírügynökség, köztük az AFP is beszámolt róla, hogy a hasonló események azt mutatják, ahogyan az emberi tevékenység okozta felmelegedés fokozza a szélsőséges időjárási jelenségek mértékét. De az erről szóló cikkek csak olaj voltak a tűzre a klímaszkeptikusok számára. 

Ám "az esemény tökéletesen beleillik abba a globális képbe, hogy a felmelegedő éghajlatban intenzívebb esőzések fordulnak elő" – mondta Erich Fischer, az ETH Zürich egyetem környezeti rendszerek oktatója (archivált link). 

Fischer az AFP-nek szeptember 19-én elmondta: "Ezt már az 1990-es években is megjósolták a tudományos cikkekben és jelentésekben. Most egyértelműen látjuk ezt a változást a megfigyelésekben is, beleértve az Ausztriára, Németországra és Svájcra vonatkozó megfigyeléseket is."

A tudósok arra jutottak, hogy a legtöbb közép-európai mérőállomáson felerősödtek az extrém csapadékmennyiségek az elmúlt évszázad során (archivált link).

Bár a hasonló időjárási rendszerek nem új keletűek, manapság ezek egy felmelegedett légkörben alakulnak ki, ami a múltban megfigyeltekhez képest intenzívebb csapadékot eredményez.

Image

A térkép a Borisz ciklon által sújtott Közép- és Kelet-Európa felett szeptember 14-ig felhalmozódott háromnapos csapadékmennyiséget mutatja (AFP / Lise KIENNEMANN, Valentina BRESCHI)

"A korai előrejelzéseket mostanra a megfigyelések és a modellek is megerősítették. Tehát senki sem mondhatja, hogy ez mind váratlanul jött" – tette hozzá Fischer.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) független tudósokból álló konzorciuma által – a változó klímában a szélsőséges események valószínűségéről – készített legfrissebb értékelések szintén "megbízható bizonyítékokat" sorolnak fel arra, hogy az 1950-es évek óta Európában megnőtt az extrém csapadékmennyiség nagysága és intenzitása (archivált link).

Iris De Vries, aki szintén az ETH Zürich munkatársa (archivált link) szeptember 18-án azt mondta: "Világos, egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az éghajlatváltozás kibővíti és már ki is bővítette a valószínűsíthetően csapadékos időjárási események tartományát", mivel a melegebb levegő több vizet tart vissza.

A hirtelen változó, szélsőséges időjárási eseményekkel foglalkozó ClimaMeter – amit a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ és a Pierre Simon Laplace Intézet koordinál – elemzésében azt írta: "A Borisz ciklon a csapadékmennyiséget tekintve kivételes eseményként, a légköri nyomás mintázatát tekintve pedig nagyon szokatlan eseményként értelmezzük, és mindkét esemény jellemzői leginkább az ember okozta éghajlatváltozásnak tulajdoníthatók" (archivált link).

"A természetes éghajlati változékonyságnak bizonyosan kevés szerepe volt" a közelmúltbeli áradásokban – áll a ClimaMeter szeptember 17-i közleményében.

A tudósok előrejelzése szerint a heves esőzések száma több mint 35 százalékkal fog növekedni Közép- és Kelet-Európában a 2071-2100 közötti időszakban az 1971-2000 közötti időszakhoz képest. Ez pedig gyakoribb és nagyobb károkat okozó, hirtelen áradásokhoz vezet majd (archiválva itt és itt).

"A Közép-Európát sújtó katasztrofális esőzések pontosan az, amit a tudósok az éghajlatváltozással kapcsolatban várnak" – mondta Joyce Kimutai (archivált link), a londoni Imperial College Grantham Éghajlatváltozási és Környezeti Intézetének kutatója, egyetértve az előrejelzéssel.

"Az ilyen árvizek miatt emberek tucatjai halhatnak meg, emellett több milliárd eurós károkat okozhatnak, és az ilyen árvizek hatásai mindaddig egyre csak súlyosabbak lesznek, amíg a fosszilis tüzelőanyagokat nem váltjuk fel tisztább, megújuló energiaforrásokkal" – mondta Kimutai szeptember 19-én.

Az AFP egyéb, a klímaváltozással kapcsolatos cikkeit itt találja.