Félrevezető ez a kép egy parkolóról, ami Japán zöld átállását hivatott bemutatni
- Megjelent: 2024. október 15., 16:14
- 7 perces olvasmány
- Szerző: Claire-Line NASS, Sophia XU, AFP Franciaország, AFP Hong Kong
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY , AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Japán az ökológiai forradalom élére áll a parkolók tetején létrehozott úszó kertek kialakításával" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit 2024. október 8. óta több mint 2500 alkalommal osztottak meg.
Ugyanez a kép hasonló állításokkal már más nyelveken is terjedni kezdett, a francia felhasználók például több ezer alkalommal osztották meg azt meg.
Ezek a posztok azonban félrevezetőek: a képen egy kínai város látható, és bár Japánban is vannak kezdeményezések a városok zöldebbé tételére, az AFP nem talált olyan hivatalos döntést, amely általánossá tenné az ilyen növényzettel borított parkolókat. Ráadásul, ahogy azt a szakértők is elmondták az AFP-nek, félrevezető Japánt a fenntartható fejlődés úttörőjeként beállítani.
Egy parkoló Nanning városában, Kínában
A félrevezető posztokokon végzett fordított képkereséssel sikerült találni egy 11 másodperces videót (itt archiválva). Ezt 2024. február 14-én osztottak meg a Facebookon, és amely a kínai Kuanghszi autonóm régióban található Nanning városát említi. A videó ugyanazt a helyszínt mutatja különböző szögekből.
A felvétel nagyjából a harmadik másodperc környékén látni egy autót a kínai BYD márka logójával (itt archiválva). Az autó rendszámtáblája is arra utal, hogy Kínában készült a felvétel.
A japán rendszámtáblák általában magasabbak, és a rajtuk lévő szimbólumok két sorban helyezkednek el, amint az a License Plates of the World weboldalon is látható, ahol számos ország rendszámtáblái megláthatóak.
A kínai elektromos járművek viszont zöld rendszámtáblával rendelkeznek (itt archiválva), amely ránézésre megegyezik a videón láthatóval.
A kiegészítő információk alapján végzett képkeresés során sikerült találnunk egy 2024 február elején közzétett videót a Dujinon (itt archivált link), a TikTok közösségi oldal Kínában használt változatán. A leírás szerint a felvétel "Vuming legszebb parkolóját" mutatja be, amely a dél-kínai Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen található Nanning város egyik körzete.
Más felvételek is találhatóak ugyanarról a helyszínről, amik felismerhetőek a környező épületekről és a zöld tetők elhelyezkedéséről.
Ezen információk segítségével találtunk egy posztot (itt archiválva), amit Vuming körzet hivatalos Weibo fiókja tett közzé 2024. január 26-án. A poszt további fotókat mutat ugyanarról a parkolóról, hozzátéve, hogy a képeken "a Hszingvu épület parkolójában, Wuming megyében, Nanning városában" ültetett virágokat látni.
A virágokkal teli tetők elhelyezkedésén kívül a légi felvételeken a háttérben lévő üzleteket és a környező épületeket is felismerni.
Városzöldítés és parkolás Japánban
Angol és japán nyelvű kulcsszavas kereséssel nem találtunk olyan sajtóhírt vagy hivatalos közleményt, ami arról szólt volna, hogy Japánban hasonló zöld parkolók létesítéséről döntöttek volna.
Az azonban igaz, hogy Japán évek óta dolgozik a városai kizöldítését célzó terveken – mondta el az AFP-nek több, az országgal foglalkozó szakértő is.
"Japánban már nagyon régóta létrehoztak zöld területeket, kerteket és parkokat, akár a lakóházak tetején, mint Gunkandzsimában az 1950-es és 1960-as években, akár a parkolóházak tetején" – mondta az AFP-nek 2024. május 30-án Cécile Asanuma-Brice, a franciaországi Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) városszociológiai kutatója, aki Japánra specializálódott, és a "A japán külvárosok évszázada a fogyasztói társadalom fénykorában" című könyv (itt archiválva) szerzője.
"A városi építmények parkokkal való lefedésének gyakorlata rendkívül elterjedt és ősi módszer Japánban" – mondta el a kutató, példaként említve a Mijasita parkot, amit egy Tokió központi részén található bevásárlóközpont tetején helyeztek el az 1960-as években. Emellet ezt "a technikát tehát már régóta alkalmazzák különböző földalatti létesítmények lefedésére" is, tette hozzá Asanuma-Brice.
"A nagy épületek lapos tetőinek tereprendezésének gyakorlata hosszú múltra tekint vissza" – erősítette meg az AFP-nek Sophie Buhnick geográfus és Japán-szakértő 2024. június 6-án. Bár ezek a "zöld" tetők gyakoriak a japán városokban, nem csak a parkolókra jellemzőek, magyarázta el a szakértő.
"A parkolók tetején történő parkosítás számomra kevésbé tűnik elterjedtnek, valószínűleg azért, mert Tokióban hagyományosan kevés föld feletti parkoló van (ezek a föld alatt vagy a szabadban vannak)".
Fenntartható fejlődés Japánban
Nem ez az első eset, hogy a közösségi médiában közzétett bejegyzésekben Japán a környezetvédelemi törekvések követendő példájaként jelenik meg.
2023 augusztusában az AFP például már írt azokról az interneten terjedő állításokról, amelyek szerint Japánban nem vágják ki az útszéli fákat, hanem áthelyezik őket. De ez félrevezető, a valóságban ugyanis rendszeresen vágnak ki fákat Japánban is.
Japánnak a fenntartható fejlődés modellországaként való bemutatása nem tükrözi teljes mértékben a valóságot – ahogyan azt már több szakártő is elmondta az AFP-nek egy korábbi tényellenőrző cikkben.
Az éghajlati válságra szakosodott brit Carbon Brief weboldal 1850 és 2021 közötti kumulatív CO2-kibocsátásról készített elemzése (itt archiválva) szerint Japán egyike a 10 legnagyobb CO2-kibocsátású országnak (a 9. helyen áll, közvetlenül az Egyesült Királyság mögött és Kanada előtt).
Azt a tényt, hogy az ember okozta CO2-kibocsátás felelős a jelenlegi éghajlat felmelegedéséért, a tudományos közösség ma már túlnyomórészt elfogadja, ahogyan azt már ebben a tényellenőrzésben is részletesen körüljártuk.
Raphaël Languillon, a Francia Japán Tanulmányok Intézetének és a Genfi Egyetem Környezetgazdálkodási és Területfejlesztési Intézetének kutatója és geográfusa rámutat, hogy "energetikai szempontból Japán főként a fosszilis tüzelőanyagokból – szénből, gázból és olajból – előállított hőenergiára támaszkodik, amelynek igen nagy része importból származik".
"A villamosenergia-termelés tekintetében Japán ma már egyértelműen nem tekinthető modellnek" – mondta el a kutató, miközben hangsúlyozta, hogy az ország "ambiciózus és úttörő hidrogénstratégiába" kezdett, amelynek célja a gáz-, olaj- és szénfüggőség csökkentése, de a kezdeti eredmények (itt archiválva) még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Raphaël Languillon azonban rámutat egy másik tényre is, nevezetesen arra, hogy "Japán már régóta inkább a vonatokra támaszkodik, mint például a repülőgépekre, mint közlekedési módra [...] sokkal inkább, mint az Egyesült Államok, sőt még néhány európai országnál köztük Franciaországnál is jobban".
A kutató kiemelte a helyi önkormányzatok, köztük a városok és megyék által végrehajtott intézkedések közötti különbségeket is, között van néhány "nagyon jó" is, különösen a hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás tekintetében, ahogyan arra a Washington Post egy cikke (itt archiválva) is rámutatott.
A japán kormány is közzétett egy tervezetet (itt archiválva) a műanyaghulladék válogatására és hasznosítására vonatkozóan, mivel a szigetország az ilyen típusú hulladék egyik legnagyobb termelőjének számít világszinten.
Raphaël Languillon azonban megjegyezte, hogy "az infrastruktúra nem elégséges", ami ahhoz vezet, hogy a hulladék egy részét elégetik, még akkor is, ha újrahasznosítják, ami viszont villamosenergia-termeléshez, de üvegházhatású gázok keletkezéséhez is vezet, amint azt a Financial Times cikke részletezi (itt archiválva).
Az AFP további a klímaváltozással kapcsolatos cikkeit itt olvashatja.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
