
Az emberiség által kibocsátott üvegházhatású gázok, és nem az atomtesztek okozták a globális felmelegedést
- Megjelent: 2024. október 21., 16:52
- 7 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, Katharina ZWINS, Ivan FISCHER, AFP Hungary, AFP Ausztria, AFP Horvátország
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"1945 óta több mint 1000 termonukleáris tesztet végeztek a légkörben. Persze egyik sem okozta a globális felmelegedést, de a te fatüzelésű kályhád valami más!" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2024. október 4. óta több mint 5700 alkalommal osztottak meg.
Ugyanez az állítás több nyelven is terjedni kezdett már, többek között németül, csehül, lengyelül, horvátul és bolgárul.
A posztok úgy próbálják relativizálni az ember okozta klímaváltozást, hogy a 20. században felrobbantott atombombakísérletek erejéhez hasonlítják az egyes emberek által felhasznált energiamennyiséget, például egy kályha által kibocsátott energiát.
Ahogy azonban több szakértő is kifejtette az AFP-nek, ez egy nagyon félrevezető gondolatmenet. Az éghajlatváltozást a kibocsátott üvegházhatású gázok, amilyen a szén-dioxid, okozzák, nem pedig az égetés során közvetlenül felszabaduló energia.
Az üvegházhatású gázok által megkötött többletenergia másodpercenként több atomrobbanás erejével mérhető. A tényleges atomrobbanások viszont nem bocsátanak ki érdemben üvegházhatású gázokat.
Ráadásul a Föld éghajlata már azután kezdett el a legradikálisabban változni, hogy az atomteszteket 1996-ban betiltották, ami szintén azt bizonyítja, hogy félrevezető összekötni a kettőt.

A 20. század nukleáris kísérletei
A hidegháború első évtizedeiben a vasfüggöny mindkét oldalán számos atomfegyver-kísérletet végeztek a nukleáris hatalmak.
Az ENSZ szerint az 1945-ös első atomkísérlet és "az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) 1996-os véglegesítése között több mint 2000 nukleáris kísérletet hajtottak végre világszerte" (archiválva itt és itt). A CTBT tilt minden nukleáris robbantást, legyen az katonai vagy civil célú. A szerződés megkötése óta további 10 kísérleti atomrobbantást végeztek, ezek túlnyomó többségét Észak-Korea hajtotta végre.

Az összes teszt 25 százaléka a légkörben, 75 százaléka a föld alatt, néhány teszt pedig a víz alatt történt – olvasható az ENSZ honlapján.
A légköri és víz alatti teszteket már az 1963-as részleges tesztelési tilalmi szerződés (itt archiválva) is tiltotta, elsősorban a légkörbe kerülő és a felszínre visszahulló radioaktív részecskék miatti félelmek miatt.
A globális felmelegedést az üvegházhatású gázok okozzák, nem pedig a felszabaduló energia
A különböző tüzelőanyagok, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése elsősorban nem közvetlenül a felszabaduló energia, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátása révén okoz éghajlatváltozást (itt archiválva).
Egy 2021-es IPCC-jelentés (itt archiválva) részletezi, hogy a különböző gázok hogyan járulnak hozzá ahhoz a folyamathoz, amelynek során a Napból több hő jut a Föld légkörébe, mint amennyi távozik belőle. A jelentés "közel lineáris kapcsolatot" talált a szén-dioxid-kibocsátás és a közelmúltban bekövetkezett globális felmelegedés között.
"A globális felmelegedést az üvegházhatású gázok, például a CO2 kibocsátása okozza, amelyek a földfelszínről visszavert hősugárzást csapdába ejtik a Föld légkörében, megakadályozva, hogy az távozzon a légkörből. Ennek semmi köze magához a fatüzelésű kályhák által kibocsátott energiához, hanem az égetés során felszabaduló üvegházhatású gázok a lényeg"– mondta el Dr. Malte Göttsche, a Darmstadti Műszaki Egyetem Fizikai Tanszékének természettudományi és békekutatási professzora.
A nukleáris robbanások nem bocsátottak ki üvegházhatású gázokat
A nukleáris robbanások káros hatással vannak a környezetre, de a tudósok szerint nem okoznak globális felmelegedést.
"A számos atomfegyver-kísérlet valóban hatalmas környezeti károkat okozott. Néhány hely, például a Marshall-szigetek, még mindig lakhatatlan a környezet radioaktív szennyezése miatt[...] A tesztek azonban nem eredményeztek az éghajlat szempontjából releváns üvegházhatású gázkibocsátást" – mondta a szakértő az AFP-nek 2024. október 14-én küldött e-mailben.
Ezzel szemben Göttsche kifejtette, hogy ha "egy jövőbeli háborúban több száz vagy több nukleáris fegyvert vetnének be, és azok a Föld felszínének közelében robbannának fel, nagy tüzek keletkeznének. A felszálló korom következtében kevesebb napfény érné el a földfelszínt". A szakértő szerint ez hűtő hatással járna, amelynek potenciálisan katasztrofális következményei lennének.
Dr. Gerald Kirchner, a Carl Friedrich von Weizsäcker Tudományos és Békekutató Központ intézetvezetője rámutatott, hogy az események menetrendje is azt bizonyítja, hogy az üvegházhatású gázok és nem a nukleáris kísérletek okozzák az éghajlatváltozást.

"1958-ban és 1961-ben számos vizsgálatra került sor. 1963-ban megállapodás született az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a nukleáris fegyverek tesztelésének betiltásáról. Ez azt jelenti, hogy ezek a tesztek nem magyarázhatják a 2000 és 2010 óta tartó masszív felmelegedést. Ezt már az 1970-es években látni kellett volna. Tehát teljesen világos: a két dolognak semmi köze egymáshoz" – mondta a szakértő az AFP-nek 2024. október 15-én.
Tonči Tadić atomfizikus, a horvát Ruđer Bošković Intézet vezető kutatója szintén megerősítette, hogy a nukleáris robbanások nem okoznak globális felmelegedést. Egyetértett a német szakértőkkel abban, hogy még egy nukleáris háború is az ellenkező hatást váltaná ki.
"A hatás hasonló ahhoz, mint amikor a vulkánkitörések port bocsátanak ki a sztratoszférába. A totális atomháború így »nukleáris telet« okozna" – mondta az AFP-nek 2024. október 15-én chatüzenetben.
Az éghajlatváltozás energiája más nagyságrendű, mint az atombombáké
Ürge-Vorsatz Diana éghajlatkutató, az IPCC alelnöke szerint is az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza az éghajlatváltozást, és nem közvetlenül maga az energia.
"Nem maga az égetés az, ami melegíti a klímát, hanem az égetés során felszabaduló gázok, mint amilyen a szén-dioxid, ejtik csapdába a Nap energiáját” – nyiltakozta a szakértő az AFP-nek telefonon 2024. október 15-én.
A klímakutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az energiatöbblet, ami az emberi tevékenység miatt megreked a légkörben, a több százezerszerese annak a mennyiségnek, ami a 20. század atomtesztjei során felszabadult.
A szakértő rámutatott arra az adatsorra, ami bemutatja, hogy másodpercenként több hirosimai atombomba erejének megfelelő többletenergia (hő) reked meg az üvegházhatású gázok növekvő mennyisége miatt.
Egy publikációban (itt archiválva) az Új-Dél-Walesi Egyetem becslése szerint "az emberiség üvegházhatású gázkibocsátásának hatása a 2020-ig tartó 50 éves időszakban körülbelül 25 milliárdszorosa a hirosimai atombomba által kibocsátott energiának".
John Cook, a Melbourne Centre for Behaviour Change vezető kutatója a klímatudatosság növelésének szentelt weboldalán (itt archiválva) egy interaktív számlálót működtet, amely Hirosimai atombomba-egyenértékben mutatja az 1998 óta felgyülemlett hőt. A számláló jelenleg több mint 3,4 milliárdnál tart.
Tonči Tadić atomfizikus is figyelmeztetett a méretkülönbségre, megjegyezve, hogy a Földet atombombákkal felmelegíteni olyan lenne, mintha "egy lakást próbálnánk petárdákkal felmelegíteni".
A faégetés egészségügyi, nem éghajlati kérdés
A félrevezető Facebook-bejegyzések a fatüzelésű kályhákat a klímaváltozással hozzák összefüggésbe, de ez önmagában is pontatlan.
A tűzifa az úgynevezett bioenergia kategóriájába tartozik (itt archiválva), sok más dologgal együtt, mint például a folyékony bioüzemanyagok vagy a lakossági hulladék szerves összetevői. Ezek közül sok felhasználható energia (hő, villamos energia) előállítására, és megújulónak minősülnek.
A szakértő elmondta, hogy a biomasszának (ide tartozik a tűzifa is) alapvetően nincs karbonlábnyoma, mivel ugyanaz a szén-dioxid-mennyiség szabadul fel az égetés során, amit az adott növény az élete folyamán megkötött. Ha történik is kibocsátás, az első sorban az olyan kapcsolódó folyamatokból származik, mint például a szállítás.
De ez nem jelenti azt, hogy a biomassza égetése ártalmatlan lenne. "A biomassza összességében karbonsemlegesnek tekinthető. Rendkívül káros, de nem az éghajlatváltozás szempontjából, hanem a légszennyezés miatt. Sajnos Európában jelenleg nagyon súlyos probléma a légszennyezés, és a helyzet Közép-Európában még rosszabb."
Ürge-Vorsatz elmondása szerint a légszennyezés az egyik oka a biomassza égetése. A szakértő azt is hozzátette, hogy az így a légkörbe kerülő aeroszol részecskék (például a korom) visszaverik a napsugárzás egy részét, így kevesebb energia esik csapdába, de ez a hatás elhanyagolható a klímaváltozás egészéhez képest.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint "a légszennyezés az európaiak számára komoly egészségügyi problémát jelent", hozzátéve, hogy "az Egészségügyi Világszervezet 2021-es irányadó szintjét meghaladó finomszemcsés anyag koncentrációnak való kitettség 238 000 idő előtti halálesetet okozott az EU-27-ben" (itt archiválva).
Bár ez számos forrásból, például belső égésű motorokból származik, a WHO 2015-ös jelentése szerint "a fával és szénnel történő lakossági fűtés a környezeti (kültéri) levegőszennyezés fontos forrása".
Az AFP további tényellenőrzései az éghajlatváltozásról itt olvashatók.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk