Az emberiség által kibocsátott üvegházhatású gázok, és nem az atomtesztek okozták a globális felmelegedést

A tudományos világ túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok okozzák a globális éghajlatváltozást. Ennek ellenére 2024 októberében több ezer közösségi média felhasználó különböző nyelveken terjeszteni kezdett egy szöveget, amely mindez eltörpül a 20. század kísérleti atomrobbantásai által okozott globális felmelegedéshez képest. Ez azonban nem igaz, és a párhuzam félrevezető. Bizonyított tény, hogy bár ezek az atomkísérletek hatalmas környezeti károkat okoztak, nem volt jelentős hatásuk az éghajlatra. A tudósok az AFP-nek kifejtették, hogy az üvegházhatású gázok megnövekedett mennyisége által csapdába ejtett napenergia-többlet másodpercenként több hirosimai atombomba erejének felel meg. Megpróbálni a bolygót atombombákkal felmelegíteni olyan lenne, mintha "petárdákkal próbálnánk felmelegíteni egy lakást" – mondta egy szakértő az AFP-nek.

"1945 óta több mint 1000 termonukleáris tesztet végeztek a légkörben. Persze egyik sem okozta a globális felmelegedést, de a te fatüzelésű kályhád valami más!" – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2024. október 4. óta több mint 5700 alkalommal osztottak meg.

Ugyanez az állítás több nyelven is terjedni kezdett már, többek között németül, csehül, lengyelül, horvátul és bolgárul.

A posztok úgy próbálják relativizálni az ember okozta klímaváltozást, hogy a 20. században felrobbantott atombombakísérletek erejéhez hasonlítják az egyes emberek által felhasznált energiamennyiséget, például egy kályha által kibocsátott energiát.

Ahogy azonban több szakértő is kifejtette az AFP-nek, ez egy nagyon félrevezető gondolatmenet. Az éghajlatváltozást a kibocsátott üvegházhatású gázok, amilyen a szén-dioxid, okozzák, nem pedig az égetés során közvetlenül felszabaduló energia.

Az üvegházhatású gázok által megkötött többletenergia másodpercenként több atomrobbanás erejével mérhető. A tényleges atomrobbanások viszont nem bocsátanak ki érdemben üvegházhatású gázokat.

Ráadásul a Föld éghajlata már azután kezdett el a legradikálisabban változni, hogy az atomteszteket 1996-ban betiltották, ami szintén azt bizonyítja, hogy félrevezető összekötni a kettőt.

Image
A hamis poszt magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 20324. október 16-án készült

A 20. század nukleáris kísérletei

A hidegháború első évtizedeiben a vasfüggöny mindkét oldalán számos atomfegyver-kísérletet végeztek a nukleáris hatalmak. 

Az ENSZ szerint az 1945-ös első atomkísérlet és "az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) 1996-os véglegesítése között több mint 2000 nukleáris kísérletet hajtottak végre világszerte" (archiválva itt és itt). A CTBT tilt minden nukleáris robbantást, legyen az katonai vagy civil célú. A szerződés megkötése óta további 10 kísérleti atomrobbantást végeztek, ezek túlnyomó többségét Észak-Korea hajtotta végre.

Image
1952. november 1-jén készült kép az első amerikai hidrogénbomba robbanásáról az Enewetok Atollon, a Marshall-szigeteken (AFP / -)

Az összes teszt 25 százaléka a légkörben, 75 százaléka a föld alatt, néhány teszt pedig a víz alatt történt – olvasható az ENSZ honlapján.

A légköri és víz alatti teszteket már az 1963-as részleges tesztelési tilalmi szerződés (itt archiválva) is tiltotta, elsősorban a légkörbe kerülő és a felszínre visszahulló radioaktív részecskék miatti félelmek miatt.

A globális felmelegedést az üvegházhatású gázok okozzák, nem pedig a felszabaduló energia

A különböző tüzelőanyagok, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése elsősorban nem közvetlenül a felszabaduló energia, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátása révén okoz éghajlatváltozást (itt archiválva).

Egy 2021-es IPCC-jelentés (itt archiválva) részletezi, hogy a különböző gázok hogyan járulnak hozzá ahhoz a folyamathoz, amelynek során a Napból több hő jut a Föld légkörébe, mint amennyi távozik belőle. A jelentés "közel lineáris kapcsolatot" talált a szén-dioxid-kibocsátás és a közelmúltban bekövetkezett globális felmelegedés között.

"A globális felmelegedést az üvegházhatású gázok, például a CO2 kibocsátása okozza, amelyek a földfelszínről visszavert hősugárzást csapdába ejtik a Föld légkörében, megakadályozva, hogy az távozzon a légkörből. Ennek semmi köze magához a fatüzelésű kályhák által kibocsátott energiához, hanem az égetés során felszabaduló üvegházhatású gázok a lényeg"– mondta el Dr. Malte Göttsche, a Darmstadti Műszaki Egyetem Fizikai Tanszékének természettudományi és békekutatási professzora.

A nukleáris robbanások nem bocsátottak ki üvegházhatású gázokat

A nukleáris robbanások káros hatással vannak a környezetre, de a tudósok szerint nem okoznak globális felmelegedést.

"A számos atomfegyver-kísérlet valóban hatalmas környezeti károkat okozott. Néhány hely, például a Marshall-szigetek, még mindig lakhatatlan a környezet radioaktív szennyezése miatt[...] A tesztek azonban nem eredményeztek az éghajlat szempontjából releváns üvegházhatású gázkibocsátást" – mondta a szakértő az AFP-nek 2024. október 14-én küldött e-mailben.

Ezzel szemben Göttsche kifejtette, hogy ha "egy jövőbeli háborúban több száz vagy több nukleáris fegyvert vetnének be, és azok a Föld felszínének közelében robbannának fel, nagy tüzek keletkeznének. A felszálló korom következtében kevesebb napfény érné el a földfelszínt". A szakértő szerint ez hűtő hatással járna, amelynek potenciálisan katasztrofális következményei lennének.

Dr. Gerald Kirchner, a Carl Friedrich von Weizsäcker Tudományos és Békekutató Központ intézetvezetője rámutatott, hogy az események menetrendje is azt bizonyítja, hogy az üvegházhatású gázok és nem a nukleáris kísérletek okozzák az éghajlatváltozást.

Image
Az 1850 óta bekövetkezett hőmérséklet-változás grafikonjai, valamint az emberi befolyást tartalmazó és azt kizáró szimulációk, továbbá a légkör CO2-koncentrációja az elmúlt 400 000 évben (AFP / Eléonore HUGHES, Jean-Michel CORNU, Simon MALFATTO, Jonathan WALTER)

"1958-ban és 1961-ben számos vizsgálatra került sor. 1963-ban megállapodás született az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a nukleáris fegyverek tesztelésének betiltásáról. Ez azt jelenti, hogy ezek a tesztek nem magyarázhatják a 2000 és 2010 óta tartó masszív felmelegedést. Ezt már az 1970-es években látni kellett volna. Tehát teljesen világos: a két dolognak semmi köze egymáshoz" – mondta a szakértő az AFP-nek 2024. október 15-én.

Tonči Tadić atomfizikus, a horvát Ruđer Bošković Intézet vezető kutatója szintén megerősítette, hogy a nukleáris robbanások nem okoznak globális felmelegedést. Egyetértett a német szakértőkkel abban, hogy még egy nukleáris háború is az ellenkező hatást váltaná ki. 

"A hatás hasonló ahhoz, mint amikor a vulkánkitörések port bocsátanak ki a sztratoszférába. A totális atomháború így »nukleáris telet« okozna" – mondta az AFP-nek 2024. október 15-én chatüzenetben.

Az éghajlatváltozás energiája más nagyságrendű, mint az atombombáké

Ürge-Vorsatz Diana éghajlatkutató, az IPCC alelnöke szerint is az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza az éghajlatváltozást, és nem közvetlenül maga az energia. 

"Nem maga az égetés az, ami melegíti a klímát, hanem az égetés során felszabaduló gázok, mint amilyen a szén-dioxid, ejtik csapdába a Nap energiáját” – nyiltakozta a szakértő az AFP-nek telefonon 2024. október 15-én.

A klímakutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az energiatöbblet, ami az emberi tevékenység miatt megreked a légkörben, a több százezerszerese annak a mennyiségnek, ami a 20. század atomtesztjei során felszabadult. 

A szakértő rámutatott arra az adatsorra, ami bemutatja, hogy másodpercenként több hirosimai atombomba erejének megfelelő többletenergia (hő) reked meg az üvegházhatású gázok növekvő mennyisége miatt. 

Egy publikációban (itt archiválva) az Új-Dél-Walesi Egyetem becslése szerint "az emberiség üvegházhatású gázkibocsátásának hatása a 2020-ig tartó 50 éves időszakban körülbelül 25 milliárdszorosa a hirosimai atombomba által kibocsátott energiának".

John Cook, a Melbourne Centre for Behaviour Change vezető kutatója a klímatudatosság növelésének szentelt weboldalán (itt archiválva) egy interaktív számlálót működtet, amely Hirosimai atombomba-egyenértékben mutatja az 1998 óta felgyülemlett hőt. A számláló jelenleg több mint 3,4 milliárdnál tart.

Tonči Tadić atomfizikus is figyelmeztetett a méretkülönbségre, megjegyezve, hogy a Földet atombombákkal felmelegíteni olyan lenne, mintha "egy lakást próbálnánk petárdákkal felmelegíteni".  

A faégetés egészségügyi, nem éghajlati kérdés

A félrevezető Facebook-bejegyzések a fatüzelésű kályhákat a klímaváltozással hozzák összefüggésbe, de ez önmagában is pontatlan.

A tűzifa az úgynevezett bioenergia kategóriájába tartozik (itt archiválva), sok más dologgal együtt, mint például a folyékony bioüzemanyagok vagy a lakossági hulladék szerves összetevői. Ezek közül sok felhasználható energia (hő, villamos energia) előállítására, és megújulónak minősülnek. 

A szakértő elmondta, hogy a biomasszának (ide tartozik a tűzifa is) alapvetően nincs karbonlábnyoma, mivel ugyanaz a szén-dioxid-mennyiség szabadul fel az égetés során, amit az adott növény az élete folyamán megkötött. Ha történik is kibocsátás, az első sorban az olyan kapcsolódó folyamatokból származik, mint például a szállítás. 

De ez nem jelenti azt, hogy a biomassza égetése ártalmatlan lenne. "A biomassza összességében karbonsemlegesnek tekinthető. Rendkívül káros, de nem az éghajlatváltozás szempontjából, hanem a légszennyezés miatt. Sajnos Európában jelenleg nagyon súlyos probléma a légszennyezés, és a helyzet Közép-Európában még rosszabb."

Ürge-Vorsatz elmondása szerint a légszennyezés az egyik oka a biomassza égetése. A szakértő azt is hozzátette, hogy az így a légkörbe kerülő aeroszol részecskék (például a korom) visszaverik a napsugárzás egy részét, így kevesebb energia esik csapdába, de ez a hatás elhanyagolható a klímaváltozás egészéhez képest.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint "a légszennyezés az európaiak számára komoly egészségügyi problémát jelent", hozzátéve, hogy "az Egészségügyi Világszervezet 2021-es irányadó szintjét meghaladó finomszemcsés anyag koncentrációnak való kitettség 238 000 idő előtti halálesetet okozott az EU-27-ben" (itt archiválva). 

Bár ez számos forrásból, például belső égésű motorokból származik, a WHO 2015-ös jelentése szerint "a fával és szénnel történő lakossági fűtés a környezeti (kültéri) levegőszennyezés fontos forrása".

Az AFP további tényellenőrzései az éghajlatváltozásról itt olvashatók. 

Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?

Lépjen kapcsolatba velünk