A koronavírus elleni oltások nem vezetnek hat hónap után halálhoz és nem gyengítik az immunrendszert

Egy videót már több hétezren osztottak meg mióta 2021. augusztus 25-én felkerült a Facebookra, a videón egy embert látni, aki "Dr. Sean Brooks, PhD, Oxford" titulussal mutatkozik be, és számos hamis kijelentést tesz a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatban.

Image

A bejegyzés a félrevezető videóval, a képernyőmentés 2021. augusztus 30-án készült.

A videó egy 2021. augusztus 16-án, az Ohio állambeli Talawandában tartott oktatási bizottsági ülésről készült. Az ilyen havi nyilvános üléseken bárki részt vehet és kifejtheti a véleményét. Sean Brooks is egyike volt a résztvevőknek. "Dr. Sean Brooks, PhD, Oxford" néven mutatkozik be, és azt mondja, hogy "48 publikációja van, köztük 23 könyve", és hogy "egészségügyi orvostudományt tanult", és "körülbelül 21 éve foglalkozik fiziológiával".

De ez félrevezető, Sean Brooks nem orvosdoktor, és nem a brit Oxfordi Egyetemen szerzett diplomát, ahogyan azt a bemutatkozása alapján feltételezhetnénk. Ha rákeresünk Brooks doktori disszertációjára, kiderül, hogy az amerikai Walden online egyetemen szerzett doktori fokozatot oktatásból, utóbbi maga Brooks is elismeri egy interjúban. Az is kiderül, hogy nem a brit Oxford University-vel, hanem az Ohio állambeli Oxfordban található Miami Egyetemmel áll kapcsolatban.

Az alábbiakban az AFP megcáfolja Brooks hat, a Covid-19 vakcinákkal kapcsolatos állítását, amelyek az adatok és tanulmányok félreértelmezésén alapulnak.

Dr. Robert Malone nem mondja azt, hogy senkinek sem kellene mRNS-vakcinát kapnia

"Dr. Robert Malone, aki megalkotta az mRNS-oltásokat, azt mondta, hogy soha senkinek nem szabadna beadni azokat, soha" – mondja Brooks a beszéde elején. Robert Malone egy tudós, akinek a 80-as évek végén végzett munkája hozzájárult az mRNS-vakcinákhoz vezető hosszú kutatáshoz, amely végül a Pfizer/BioNTech és a Moderna védőoltásait is lehetővé tette. Malone azt állítja, hogy ő az "mRNS-oltások feltalálója", de a több évtizedes kutatásban számtalan tudós részt vett. A három évtizedes kutatás áttekintése 224 tudományos hivatkozást és több tucat nevet említ.

Malone – akinek az ambivalens hozzáállása a koronavírus elleni oltásokhoz már több oltásellenes megnyilvánulásnak is üzemanyagául szolgált – soha nem mondta azt, hogy senkinek nem kéne beoltatnia magát. Igaz, hogy Malone kritizálta az általános oltást, de valójában csak annyit mondott, hogy "sokkal hatékonyabb lenne csak a legsérülékenyebbeket beoltani". Malone maga is be van oltva.

Ráadásul nem az összes koronavírus elleni oltás alapszik az mRNS-technológián. A különböző fázisban lévő koronavírus elleni oltások teljes listája itt található, az Európai Unióban engedélyezett oltások listája itt, az Egyesült Államokban engedélyezett oltások listája pedig itt elérhető.

Az mRNS-oltások egyik úttörője a magyar Karikó Katalin. A kutató 2020 decemberében, kilenc hónapja kapta meg a Pfizer/BioNTech oltását.

A beoltottak nem halnak meg hat hónapon belül a legyengült immunrendszerük miatt

Brooks következő megalapozatlan kijelentése, hogy minden beoltott ember "meg fog halni a következő hat hónapban, három-öt évben". Vannak azonban emberek, akik már jóval régebben mint hat hónap megkapták az oltást, a klinikai tesztek és az oltási programok során, és az adatok azt mutatják, hogy a vakcinák erős védelmet nyújtanak a súlyos és halálos koronavírus-fertőzés ellen.

A Pfizer/BioNTech oltásának klinikai tesztjei 2020 áprilisában kezdődtek. A Jansen oltásának tesztjei szintén több mint hat hónapja folynak, és a Moderna teszteredményei már nyilvánosak is. Augusztus 31-éig összesen már több mint 2 milliárd ember kapta meg az oltást, az oltási programok 2020 végén nagyjából 50 országban indultak meg. Nincs arról hír, hogy több millió oltott meghalt volna az oltás után hat hónappal.

Éppen ellenkezőleg, az adatok azt mutatják, hogy az oltások hatékonynak bizonyultak a klinikai teszteken és a való életben is a koronavírus súlyos vagy halálos lefolyásának megelőzésében. A Public Health England 2021. augusztus 19-i jelentése a koronavírus elleni oltásokról úgy találta, hogy Angliában "a legfrissebb becslések szerint az oltási program 82 100 kórházi kezelést előzött meg. Az oltási program a fertőzésekre és halálozásra gyakorolt direkt és indirekt hatásainak elemzése azt mutatja, hogy az oltási program 23,6 és 24,4 millió közötti fertőzést, és 91 700 és 98 700 közötti halálozás előzött meg.

A University of Indiana és a RAND közös 2021. augusztus 18-án a Health Affairs folyóiratban publikált tanulmánya úgy számolja, hogy az oltások 140 ezer halált előztek meg az Egyesült Államokban. Egy másik, 2021 júliusában publikált tanulmány, amelyet a Yale School of Public Health vezetésével készítettek, úgy találta, hogy "az összehangolt és gyors Covid-19 oltási kampány, amely a múlt év végén indult az Egyesült Államokban, nagyjából 279 ezer életet mentett meg, és 1,25 milló kórházi kezelést előzött meg".

Ellenben azzal, amit Brooks állít, az oltások segítik az immunrendszert a vírusok elleni harcban, és nem tönkreteszik azt. Ez a helyzet a koronavírus elleni oltások esetében is. "Az oltás a legbiztonságosabb módja, hogy immunitást szerezzünk egy olyan patogén ellen, amellyel még nem találkozott a test" – olvasható a Brit Immunológiai Társaság magyarázata.

A koronavírus elleni vakcinák nem okoznak antitestdependens felerősödést (ADE)

Brooks azt is állítja, hogy "az antitestdependens felerősödés (ADE) az, ami éppen mindenkivel történik", akit beoltottak a koronavírus ellen. De a tudósok az adatok elemzéséből arra jutottak, hogy ez nem igaz. Az ADE egy olyan mechanizmus, amely esetében az oltás vagy a betegség után létrejövő antitestek, ahelyett, hogy meggátolnák az antigéneket a sejtekbe történő bejutásban, elősegítik a fertőzést.

Már 2020 augusztusában megjegyezte egy cikk a Journal of Infectious Diseases szaklapban, hogy a "lehetőség, hogy SARS-CoV-2 oltások fogékonnyá teszik a pácienseket az ADE-re jelentős figyelmet kapott", de a cikk szerint "valószínűtlen", hogy a koronavírus elleni oltások ADE-t okoznának, "mivel a humán koronavírus betegségekben nincsenek meg azok a klinikai, epidemológiai, biológiai vagy patológiai tulajdonságok, amelyek például a denguvírusok esetében ADE-hez vezettek."

"Sem a Covid-19 betegség, sem a koronavírus elleni oltóanyagok nem mutatták jelét annak, hogy ADE-t okoznának" – mondta Dr. Katelyn Jetelina epidemológus 2021 januárjában. "A klinikai teszteket arra találták ki, hogy felfedjék a lehetséges problémákat, mint az ADE. És nem volt az ADE-re utaló bizonyíték a tesztek során. Ha lett volna az ADE-re utaló bizonyíték, akkor ezek az oltóanyagok soha nem jutnak át a tesztfázison, és azonnal kivonták volna őket a használatból" – írta a szakértő.

A való életben történő alkalmazás során (tehát nem a tesztekből) gyűjtött adatok ugyanezt támasztják alá, olvasható Nada A. Fadulnak, a University of Nebraska asszisztens professzorának 2021. júliusi írása a témában. "Ha a koronavírus elleni oltások ADE-t okoznának, akkor a beoltottak esetében súlyosabb lenne a betegség lefolyása. De nem ez történik. Pont ellenkezőleg, a beoltottak jellemzően nagyon enyhe tüneteket produkálnak, vagy nem lesznek betegek" – írta a szakember.

Ezt az alábbiakban Dr. Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház (USA) Vakcina Oktatási Központjának munkatársa is kifejti.

Brooks kijelentései az oltás következményeként megjelenő vérrögökről hamisak

Brooks állítása, miszerint minden a Covid-19 ellen beoltott embernél vérrögképződés lép fel, hamis, az AFP már itt megcáfolta ezt az állítást. Az állítást Charles Hoffe kanadai orvos tette népszerűvé az oltásellenesek körében.

Hoffe azt állítja, hogy a vérrögök túl kicsik ahhoz, hogy a vizsgálatokon látszódjanak, de ő azonosította őket a D-dimer nevű anyag vizsgálatával a vérben, amelyet a vérrögök kimutatására használnak. Brooks is arra biztatja az embereket, hogy végeztessenek D-dimer-tesztet, mondván, hogy a vérrögképződés az egyik oka annak, hogy az oltott emberek meghalnak. Szakértők azonban az AFP-nek elmondták, hogy Hoffe kísérlete nem csak, hogy nem volt tudományosan megbízható vizsgálat, de az emelkedett D-dimer-szint önmagában még nem bizonyíték a vérrögökre. A D-dimer vizsgálatot jellemzően szakember írja elő, ha vérrög gyanúja merül fel, de a magas D-dimer szint a beoltott betegeknél még nem feltétlenül aggasztó.

"Amikor beoltják az embert, gyakran gyulladás lép fel: van egy kis láza, fájdalmai... ez bizonyítja, hogy a vakcina működik" – mondta Marie-Antoinette Sevestre-Pietri, a Francia Érgyógyászati Társaság elnöke július 15-én. "A gyulladásos reakció emelkedett D-dimer-szintet eredményez, de ez még nem jelenti azt, hogy trombózis lép fel".

Dr. Nicolas Gendron, a párizsi Georges-Pompidou Kórház hematológiai osztályának orvosa is ezen a véleményen van. "A magas D-dimer-szint nem jelenti azt, hogy trombózisunk van", azaz vérrögképződés a szívben vagy egy érben – mondta július 20-án. A szakember szerint ez csak azt jelenti, hogy "további vizsgálatokra, például CT-vizsgálatra lesz szükség a megerősítéshez".

A koronavírus elleni oltások nem okoznak meddőséget vagy vetélést

Az állítás, miszerint a Covid-19 elleni vakcinák sterilitást okoznak, szintén hamis, és az AFP már cáfolta. Ami Brooks állítását illeti, miszerint "a vakcinázott nők 80 százaléka elvesztette gyermekét az első trimeszterben", ez szintén hamis, és egy tanulmány elferdítésén alapul, amely pont ennek az ellenkezőjét bizonyította.

A hamis állítás egy, a The New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban 2021. június 17-én megjelent tanulmány közzététele után kezdett el keringeni. A tanulmány az amerikai Vaccine Adverse Event Reporting System (VAERS), a V-safe After Vaccination Health Checker felügyeleti rendszer és a V-safe Covid-19 Vaccine Pregnancy Registry adatait használja fel, hogy előzetes képet adjon a Covid-19 vakcina biztonságosságáról a terhesek körében. Az adatokat 2020. december 14. és 2021. február 28. között gyűjtötték.

A jelentés nem talált egyértelmű biztonsági kockázatot az mRNS Covid-19 vakcinát kapó terhesek körében, de elismerte, hogy "több longitudinális nyomonkövetésre van szükség, beleértve a terhesség korábbi szakaszában beoltott nagyszámú nő nyomonkövetését is, az anyai, a terhességi és a csecsemő kimeneteléről való tájékoztatás érdekében".

Azóta több adatot gyűjtöttek. Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) 2021 augusztusában új adatokat tett közzé a Covid-19 vakcinák biztonságosságáról terheseknél, amelyek azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban használt vakcinák (Moderna, Pfizer/BioNTech és Jansen) biztonságosak a terhesség során.

"A CDC minden terhes vagy teherbeesést fontolgató, illetve szoptató személyt arra biztat, hogy oltassa be magát a COVID-19 elleni védelem érdekében" – mondta Dr. Rochelle Walensky, a CDC igazgatója. "A vakcinák biztonságosak és hatékonyak, és még soha nem volt ennyire sürgős az oltások növelése, mivel a rendkívül fertőző Delta-változattal kell szembenéznünk, és a Covid-19 súlyos lefolyását látjuk a be nem oltott terhesek körében."

Az Egyesült Királyság szülész-nőgyógyászainak kollégiuma 2021 augusztusában megerősítette, hogy a több országból származó és több tízezer terhes nőt érintő adatok, valamint a vakcinák működésének ismerete azt mutatja, hogy a Covid-19 vakcinák nem okoznak nagyobb vetélési kockázatot. "Az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból származó adatok, ahol több mint 200 000 terhes nő kapott Covid-19 vakcinát, nem vetettek fel biztonsági aggályokat" – áll a közleményben. "Négy ország hat felméréséből származó, több mint 40 000 terhes nő bevonásával végzett kutatás azt mutatja, hogy a vakcina beadása nem növeli a vetélés, a koraszülés, a halvaszülés kockázatát, nem növeli a terhességi korhoz képest kicsi baba vagy a veleszületett rendellenességek kockázatát" – olvasható a közleményben.

A szülész-nőgyógyászok amerikai kollégiuma más egészségügyi szakemberek szervezeteivel együtt 2021. augusztus 9-én szintén "erős orvosi konszenzust kifejező nyilatkozatot adott ki a terhesek Covid-19 elleni védőoltása mellett". Azt is mindannyian megerősítik, hogy az oltás után biztonságos a szoptatás.

Nem igaz, hogy a beoltottak nem adhatnak vért

Az oltásellenesek azt a hamis állítást terjesztik, hogy a Covid-19 vakcina megakadályozza a vér és a vérplazma adását, de a Vöröskereszt több országban, így az Egyesült Államokban és Japánban is többször cáfolta ezt.

Szakértők és a Magyar Vérellátó Szolgálat is megerősítette az AFP Ténykérdésnek, hogy a beoltott emberek adhatnak vért, és azt is, hogy a transzfúzió útján történő koronavírus-fertőzés kockázata nagyon alacsony. A véradás a világjárvány idején is biztonságosnak tekinthető.