Ebben a videóban hamis állítások hangzanak el a koronavírus-oltásokról, a járványügyi intézkedésekről és a PCR-tesztekről

Szerzői jog AFP 2017–2021. Minden jog fenntartva.

Több ezren osztottak meg a Facebookon szeptember eleje óta egy videót magyar felirattal, a videón egy svájci orvost látni, aki azt állítja, hogy a koronavírus-járvány egy hazugság, és hogy az mRNS-oltások, a PCR-tesztek, a járványügyi intézkedések és a Covid-19 tesztelési módszerei "nonszenszek". De a szakértők szerint egyik állítás sem helytálló ezek közül. A koronavírus létezése és terjedése a világban jól dokumentált, ahogyan a PCR-tesztek, bizonyos járványügyi intézkedések és az mRNS-oltások hatékonysága is.

"Az állítólagos gyilkos koronavírus egy nonszensz" – mondja egy férfi a videóban, aki Thomas Binder svájci kardiológusként mutatkozik be. A videót több olyan magyar Facebook-oldal is megosztotta, amik rendszeresen publikálnak hamis és megtévesztő információkat a koronavírusról. A Facebook-bejegyzéseket, például ezt és ezt, már több mint kétezren osztották meg szeptember vége óta.

A videó a német nyelvterületen is terjedni kezdett, és az AFP német nyelvű tényellenőrző szolgálata a felvétel számos kulcsállítást megcáfolta.

A járvány nem hazugság

A videóban Binder azt állítja, hogy a "gyilkos koronavírus" nonszensz, és a járvány egy hazugság. Binder a videóban felcserélve használja az epidémia (egy lokális és időben korlátozott járvány) és a pandémia (országokon átívelő járvány) kifejezéseket. AZ AFP már korábban megcáfolt olyan kijelentéseket, amelyek szerint a koronavírust nem izolálták, vagy az csak egy influenzajárvány.

A Düsseldorfi Egyetem Virológiai Intézetének kutatói, ahogyan más tudósok is a világban, sikerrel izolálták a Sars-CoV-2 vírust tavaly nyáron. Az izoláció során egy olyan tiszta mintát nyernek ki egy fertőzöttből, amelyet utána tanulmányozni és szekventálni lehet. Az Embo Journal molekuláris biológiával foglalkozó szaklap 2020 szeptemberében számolt be a kutatás eredményeiről.

Koreai kutatók 2020 februárjában izolálták a vírust, a kanadai tudósok 2020 márciusában, egy kutatócsoport pedig 2020 augusztusában az Egyesült Államokban. A német Robert Koch Intézet azt írja, hogy a vírust már 2020 elején sikerült azonosítani mint a Covid-19 betegség előidézőjét. A francia Pasteur Intézet szintén sikerrel izolálta a vírust. Tehát a Covid-19-et okozó Sars-CoV-2 vírus létezése nem kérdéses.

A betegség terjedését a világban szintén alaposan dokumentálták a különböző egészségügyi hatóságok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) először 2020. március 11-én beszélt arról, hogy járvány van. A WHO a meredeken növekvő esetszámokkal indokolta a dolgot, a szervezet adatai szerint ugyanis abban az időben 114 országan 118 ezer regisztrált eset volt.

A John Hopkins Egyetem 2021. október 14-ei adatai szerint a vírusnak a világban több mint 4,8 millió áldozata van.

A PCR-teszt a koronavírus kimutatásának "aranystandardja"

Thomas Binder a videóban azt állítja, hogy a Covid-19 felderítésének kritériumai, valamint az egészséges embereken végzett RT-PCR tesztek nonszenszek. A PCR-teszteket világszerte használják a Covid-19 felderítésére. A tesztekkel ki tudják mutatni a vírus örökítőanyagának egy részét a páciensek szervezetében.

Az amerikai járványügy a weblapján a PCR-teszteket "a Sars-CoV-2 klinikai diagnosztikai kimutatásának arany standardja"-ként írják le. A svájci egészségügy egy kiadványában egyértelműen azt mondja, hogy a PCR-tesztek alkalmasak a "Sars-CoV-2 fertőzés kimutatására", valamint, hogy "ez az érzékeny módszer specifikusan detektálja a patogén nukleinsavait a beteg szervezetéből vett mintában, és ez igazolja a fertőzést".

Az AFP kérdésére 2020 szeptemberében a német Robert Koch Intézet szóvivője azt mondta, hogy: "Az RT-PCR-tesztek működési elvének és a magas minőségi előírásoknak köszönhetően a tesztek specifikussága a 100 százalékhoz közelít, amennyiben helyesen végezték el és elemezték ki azokat."

Ahogyan arra a Német Szövetségi Egészségügyminisztérium is felhívja a figyelmet, a PCR-teszteket elsősorban nem az egészséges emberek tesztelésére használják: "A PCR-teszteket arra használják, hogy tisztázzák, egy tüneteket produkáló személynél fennáll-e a Sars-CoV-2 fertőzés, vagy hogy megerősítsék egy gyorsteszt eredményét. A PCR-t a sorozatos tesztelés esetében szintén felhasználják a lehető legpontosabb eredmény érdekében."

A Robert Koch Intézet is a tüneteket produkálók tesztelésével kapcsolatban említi a PCR-teszteket, az RKI szerint akkor javasolt a használata ezeknek a teszteknek, ha a tünetek vagy a körülmények miatt felmerül a Sars-CoV-2 fertőzés lehetősége, például egy olyan esetben, amikor valaki kapcsolatba került egy fertőzöttel.

Az utazások során lehetséges, hogy szükség van a tesztre egy országba történő belépéshez, írja a német egészségügy. Azoknál, akiknél nem merül fel külön a fertőzés gyanúja, az antigén gyorstesztek használatát ajánlják.

A járványügyi intézkedések lelassítják a vírus terjedését

Binder azt is állítja, hogy az olyan járványügyi intézkedések, mint a távolságtartás, a karantén, a konktaktkövetés, a maszkok, az iskolabezárások, és a kijárási korlátozások a tüneteket nem produkálók és az egészséges emberek számára szükségtelenek.

A Binder által említett intézkedések közül a legtöbbnek az a célja, hogy csökkentsék az emberek közötti érintkezést, és ezzel akadályozzák a vírus lehetséges átadását. Ez alapvető fontosságú lehet még azoknak is, akik nem produkálnak tüneteket. Az RKI szerint a a fertőzöttek egy jelentős része még nem produkál tüneteket, de már képes megfertőzni másokat.

A német egészségügyi edukációs központ, a BZgA szerint a vírus főként a vírust tartalmazó részecskékkel terjed, amelyek elsősorban a "köhögés, tüsszentés, kilégzés, beszéd és éneklés" során keletkeznek. A vírust lehetséges átadni a levegőben lebegni képes, "aeroszol" részecskéken keresztül is, főleg a rosszul szellőztetett helyiségekben.

A Max Planck Intézet egy 2021 májusi tanulmánya szerint a legtöbb hétköznapi szituációban már egy egyszerű sebészi maszk is csökkenti a koronavírus-fertőzés esélyét. Az N95 és az FFP2 maszkok pedig különösen hasznosak a zsúfolt beltéri helyeken és az egészségügyi intézményekben.

Egy 2020 decemberében kiadott német hivatalos ismeretterjesztő kiadvány szerint a maszkok fontos "építőelemét" képzik a járvány elleni küzdelemnek, de arra is felhívják a figyelmet, hogy a maszkviselés nem váltja ki a többi óvintézkedést, mivel az csak limitált mértékben tud védelmet biztosítani.

A holland egészségügy, az RIVM pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a távolságtartás hasznos a nagyobb cseppek ellen, amelyek ritkán terjednek 1,5 méteren túlra, de a vírus átadásának egyik fő formáját jelentik.

Az RIVM szóvivője, Harald Wychgel elmagyarázta az AFP-nek, hogy a távolságtartás nem annyira hatékony, amikor az emberek hosszú időt töltenek el mások között, de ettől még nem is hatástalan. "Ez soha nem fekete vagy fehér. Fogsz egy csomag intézkedést, amelyek végül együtt jelentős eredményeket produkálnak."

A lezárásokkal kapcsolatban az RKI azt írta 2020 szeptemberében, hogy több tanulmány kielemzése után arra jutottak, a "gyülekezések korlátozása, a munkahelyek és az iskolák bezárása és a maszkviselés hatékonyak voltak a járvány kezelésében a relatív eredmények tükrében".

A francia Pasteur Intézet 2020 júliusi tanulmánya szintén arra jutott, hogy a "lezárásoknak Franciaországban jelentős hatása volt a Sars-CoV-2 terjedésére". A Berkeley-i Egyetem 2020 júniusában megjelent tanulmánya úgy becsüli, hogy az olyan, nem gyógyászati jellegű intézkedések, mint amilyen az iskolák bezárása, vagy a gyülekezések tiltása, nagyjából 496 millió fertőzést előzhettek meg a vizsgált időszakban a vizsgált hat országban.

A jelenlegi járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban a német BZgA a következőket írja: "A járvány még nem ért véget. Különösen a vírusvariánsok adnak aggodalomra okot." Ezért azt javasolják, hogy mindenki kövesse az előírásokat, köztük a távolságtartást, az alapos kézmosást, a maszkviselést, a gyakori szellőztetést, és a kontaktok számontartását.

A járványügyi intézkedések értelmével kapcsolatban az RKI azt írja, hogy a magas fertőzőképesség miatt, valamint amiért a lakosság egy jelentős része még semmilyen védettséggel nem rendelkezik a vírus ellen", meg van az esélye, hogy ismét hirtelen megugrik a súlyos betegek és a halottak száma, valamint az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomás is megnövekedhet.

Az mRNS-vakcinák biztonságosak és hatékonyak

Thomas Binder azt állítja, hogy az mRNS-oltások szükségtelenek, nem biztonságosak és nem hatékonyak. Ez nem igaz. Az AFP már korábban is cáfolt meg állításokat az oltások biztonságosságával vagy hatékonyságával kapcsolatban.

A két nagy ismert mRNS vakcinákat gyártó vállalat a Moderna és a Pfizer/BioNTech. Az mRNS-oltásoknál nem kerül aktív vírus a szervezetbe. Az RNS csak egy genetikai tervrajzot juttat a testbe, a test ez alapján kezdi el a vírusra jellemző tüskefehérjéket termelni, a szervezet pedig ezáltal megtanul megfelelő antitesteket termelni. Az mRNS működése részletesen le van írva a Cambridge-i Egyetem honlapján. A SOTE magyar nyelvű videója szintén bemutatja az mRNS és más oltószerek működési elveit:

Bár az igaz, hogy a Covid-19-oltásokat rekordidő alatt engedélyezték, ezt az úgynevezett "rolling review", a folyamatos engedélyezési eljárás tette lehetővé, ahol több olyan felülvizsgálati fázis egymással átfedésben zajlik, amelyeket egyébként jellemzően egymás után folytatnak le. Az engedélyezési folyamatot megelőzően a vakcinákon laborvizsgálatokat végeznek, majd klinikai vizsgálatokat állatokon, hogy teszteljék a hatékonyságukat és biztonságosságukat, ezt követték az embereken végzett klinikai tesztek.

Ahogyan az AFP Ténykérdés már egy korábbi cikkben bemutatta, a lerövidített engedélyezési folyamat nem jelenti azt, hogy a biztonsági normák alacsonyabbak lennének a Covid-19-oltásoknál. A teljes engedélyezési folyamat magyarul is elolvasható az EMA honlapján.

A német Robert Koch Intézet október 13-ai adatai szerint Németországban már több mint 54 millió ember megkapta mindkét oltását. A Paul Ehrlich Intézet biztonsági jelentése szerint 156 ezer esetben jelentettek meg nem erősített oltásmellékhatást vagy komplikációt, ez a beoltottak olyan 0,3 százaléka a szeptember 20-ai adatok alapján. A jelentett mellékhatások között szerepel az oltás helyén tapasztalt fájdalom, valamint a szívbelhártya-gyulladás is. Ezer oltásra levetítve az esetek 0,15 százalékában jelentettek komolyabb reakciókat, a szívbelhártya-gyulladás, a trombózis vagy más komolyabb mellékhatások a Paul Ehrlich Intézet szerint csak ritkán fordultak elő.

Az oltási programok során gyűjtött adatok kielemzése is azt mutatja, hogy az oltások erős védelmet jelentenek a súlyos lefolyású Covid-19 ellen. Az angol egészségügy 2021. szeptember 23-án kiadott jelentése azt írja, hogy "a legutolsó becslések azt mutatják, az oltási kampány több mint 230 ezer kórházi esetet", valamint nagyjából "23-24 millió fertőzést és 119-126 ezer halálesetet" előzött meg. Az Indianai Egyetem és a RAND közös, 2021. augusztus 18-án a Health Affairs szaklapban publikált tanulmánya úgy becsüli, hogy a májusi adatok tükrében az oltási kampány közel 140 ezer életet mentett meg az Egyesült Államokban. Egy másik, 2021 júliusában közzétett, a Yale School of Public Health (YSPH) által vezetett tanulmány szerint az Egyesült Államokban a tavalyi év végén elindított oltási kampány mintegy 279 ezer életet mentett meg és 1,25 millió kórházi kezelést előzött meg.

Végeznek vizsgálatokat a vírus monitorozására

Végül Binder azt is állítja, hogy amikor "országos jelentőségű járványügyi helyzet"-et hirdetnek, akkor azonnal "kohorszvizsgálatokat" kell kezdeni, hogy többet megtudjanak az esetszámok alakulásáról és az immunitás arányáról. Binder szerint nem végeztek ilyen vizsgálatot. Azt nem nevezi meg, hogy pontosan melyik országokra gondol, de az állítása sem Németországban, sem Svájcban nem állja meg a helyét.

Az AFP kérdésére a német egészségügyi minisztérium szeptember 30-án azt írta, hogy: "Mind az az állítás, miszerint a német Bundestag által a járvány országos szintűvé nyilvánítása kohorszvizsgálatok kötelező végrehajtását vonná maga után, mind az az állítás, hogy Németországban nincsenek megfelelő vizsgálatok a vírus terjedésének nyomon követésére, hamis."

Ráadásul az "országos jelentőségű járványügyi helyzet" jogi fogalma csak 2020 márciusa óta létezik a német fertőzésvédelmi törvényben, és az "országos jelentőségű járványügyi helyzet esetén a lakosság védelméről szóló törvény"-nyel került bevezetésre.

A törvény nem írja elő a kötelező kohorszvizsgálatok végzését, a német szövetségi egészségügy szóvivője szerint ez nem is lenne lehetséges, hiszen minden egészségügyi veszélyhelyzet egyedi, így külön mérlegelést igényelnek.

A német egészségügy a fertőzésszám monitorozásáról a következőt írja: "A Robert Koch Intézet négy egymást kiegészítő vizsgálatot végez, amelyek lehetővé teszik, hogy megbízható kijelentéseket lehessen tenni a Sars-CoV-2 fertőzés elterjedtségéről a lakosság körében, valamint arról, hogy a lakosság mekkora hányada esett már át a fertőzésen, és ennek következtében valószínűleg legalább átmeneti immunitással rendelkezik."

A minisztérium nagyszabású vizsgálatokat is finanszíroz a fertőzési arányok és a lakosság immunitásának meghatározására, mint például a Corona-BUND tanulmányt. Hasonlóképpen, különböző népességcsoportokban az antitestek kimutatására irányuló vizsgálatokat szerveztek, mint például a "Corona Monitoring" nevű kutatás.

A világjárvány korai szakaszában már léteztek nagyszabású tanulmányok, mint például a Heinsberg-tanulmány. Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormánya 2020. március 27-én jelentette be, hogy a Bonni Egyetem március 30-án kezdődő kutatási projektet tervezett a Heinsberg körzetben. A közlemény szerint: "A körzetet Németországban az 'epicentrumnak' tekintik, ahol eddig a legnagyobb a fertőzöttek csoportosulása. Az ottani fertőzés lefolyása válaszokkal és tanulsággal szolgálhat egész Németország számára".

Május 4-én a Bonni Egyetemen keresztül már közzé is tették a vizsgálat eredményeit. A közlemény szerint: "A tanulmány fontos támpontokat ad a SARS-CoV-2 további kutatásaihoz is, például a fertőzés kockázata az életkortól, nemtől és korábbi betegségtől függően, a betegség nagyobb súlyossága a Gangelthez hasonló tömeges fertőzési esemény speciális körülményei között, vagy a családon belüli fertőzés kockázata".

A svájci Szövetségi Közegészségügyi Hivatal október 4-én arról is tájékoztatta az AFP-t, hogy a helyi járványügyi törvényben, az Epidemiengesetzben nem szerepel a Binder által javasolt tudományos kutatási kötelezettség. Ennek ellenére a koronavírus terjedésével kapcsolatos tanulmányokat végeztek.

"2020. március 16-án a nemzeti kormány a járványügyi törvény alapján 'rendkívüli helyzetet' hirdetett". Nagyjából ugyanekkor indult el a "Corona Immunitas" kutatási program. Számos egyéni vizsgálat keretében vérmintákat vettek és kérdőíveket töltöttek ki rendszeres időközönként a vizsgálatban résztvevők.

A kutatási program honlapja szerint: "A vizsgálatok az antitestek fejlődésének hosszú távú nyomon követésével a koronavírus terjedését határozzák meg Svájcban. Vizsgálják, hogy egy fertőzés után van-e védelem az újrafertőződéssel szemben, és ha igen, mennyi ideig tart. Emellett a vizsgálatok hozzájárulnak a védőoltási programok tervezéséhez és a jövőbeli vírushullámokra és járványkitörésekre való jobb felkészüléshez".

Fordítás és adaptáció:
COVID-19