Kitervelt járvány, nanochipek és hatástalan vakcinák: ez a magyar orvos hamis információkat terjeszt a koronavírusról
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2021. május 26., 19:50
- 17 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Több mint 42 ezer ember osztott meg egy videót a Facebookon 2021. május 16-a óta. A videóban egy magyar orvos, Pócs Alfréd, számos kijelentést tesz a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Pócs ortopéd sebész, akit 2020-ban kirúgtak a gyöngyösi Bugát Pál Kórházból a koronavírussal kapcsolatos megosztó nézetei miatt. A Magyar Orvosi Kamara nyílvánosan is elhatárolódott Pócs nézeteitől, és etikai vizsgálatot kezdeményeztek ellene, valamit azt javasolták, hogy távolítsák el az orvost a Heves megyei kamara éléről.
A koronavírus-járvány előtt Pócs Alfréd az 5G-vel kapcsolatos nézeteivel került a hírekbe, és Eger önkormányzati képviselőjeként megpróbálta megakadályozni az 5G-hálózat kiépítését a városban. Pócs arra utaló kijelentéseket is tett, hogy összefüggés van az új típusú koronavírus és az 5G-technológiák között, hasonló kijelentéseket már cáfoltak a szakértők.
Pócs Alfréd az egyik vezéralakja Magyarországon azoknak, akik olyan nézeteket hangoztatnak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, amelyek szembe mennek a tudományos konszenzussal. 2020. december 11-én a rendőrség házkutatást tartott a magyar koronaszkeptikus közösség négy ismert tagjánál, köztük Pócsnál is. Az Operatív Törzs megerősítette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda 4 ember ellen nyomoz rémhírkeltés gyanújával, igaz Pócs Alfrédot nem említették név szerint. Pócs egyébként a videóban utal a házkutatás tényére is.
A videót, amelyen Pócs beszél, a Magyarok Világszövetsége Youtube-csatornájára töltötték fel, a szövetség elnöke 2020-ban egy Covid-szkeptikus konferencia fővédnöke volt. A Magyarok Világszövetsége egy nacionalista szervezet, amely többek között a trianoni békeszerződés revízióját hirdeti.
A videóban Pócs egy rendezvény vendégeként tűnik fel. A rendezvény más vendégei egyéb megosztó témákról beszélnek, például szó esik egy “100 ezer fős zsidó állam” létezéséről Budapesten, akik “gazdasági” és “eszmei” hatalomra törekszenek. (A titkos zsidó kormány létezése egy nagyon régi, antiszemita összeesküvés-elmélet.)
Sem a videóknak, sem a Youtube-csatornának nincs leírása. Összesen négy videót töltöttek fel az eseményről – a Pócs Alfréd beszédét tartalmazó videó az “1” címet viseli. Mindegyik videót 2021. március 15-én töltötték fel. A videóban Pócs megemlíti, hogy elindult a 16-18 éves magyarok oltási programja, amelyre május 13-án került sor, tehát a videó biztosan 13-a után készült.
A videóban Pócs Alfréd számos kijelentést tesz a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, ezekből az AFP magyar tényellenőrző szolgálata 8 nagyobb kijelentést vizsgált meg, és úgy találta, hogy azok megalapozatlanok, félrevezetőek vagy hamisak.
A WHO bejelentése nem volt váratlan, és nem bizonyítja, hogy a járványt előre kitervelték volna
Pócs többször is olyan állításokat tesz, miszerint a koronavírus-járványt előre kitervelték. Pócs szerint a WHO 2020 márciusában világjárványnak nyilvánítja a koronavírust, és “2-3 nappal” később 186 ENSZ-tagállam a “197-ből” veszélyhelyzetet hirdetett, ami az orvos szerint azt az elméletét támasztja alá, hogy a járványt kitervelték.
A WHO oldalán elérhető egy interaktív idősor 2019. december 31-ével kezdve, amely felsorol minden fontosabb lépést, amit a WHO a koronavírussal kapcsolatban tett. Az idősoron látni, hogy az új koronavírus 2019 decemberi felbukkanása után Kínában a WHO sok lépést tett, például 2020. január 10-12-én kiadtak egy átfogó javaslatcsomagot az országoknak arról, hogy hogyan kezeljék, ha járvány tör ki az új betegség miatt.
2020. január 30-án a WHO igazgatója a koronavírust nemzetközi szintű egészségügyi vészhelyzetnek minősítette (public health emergency of international concern vagy PHEIC), amely a WHO legmagasabb szintű riasztási fokozata. Végül 2020. március 11-én mondta ki a WHO, hogy a koronavírust járványként lehet jellemezni, azaz több mint egy hónappal azután, hogy a legmagasabb szintű riasztást adták ki, így aligha lehet váratlannak nevezni a WHO lépését.
Valójában 193 rendes tagja van az ENSZ-nek, nem 197, ahogy Pócs mondja. Az nem világos, hogy mi a forrása Pócs azon állításának, hogy a 183 ENSZ-tagország 2-3 napon belül vészhelyzetet hirdetett. Nincs átfogó lista arról, hogy melyik ország hirdetett vészhelyzetet, de ez az uniós jelentés, amelyet 2020. júniusában adtak ki, megmutatja, hogy mennyire eltérnek egymástól az országok ebben a kérdésben, és hogy nincs egységes definíciója a vészhelyzetnek.
Ellentétben más EU-s országokkal Németország például nem hirdetett a teljes országra érvényes vészhelyzetet a járvány miatt. Németország példája, ahol az egyes tartományoknak nagy önállóságuk van a járványkezelésben, és ahol több mint egy év után is még mindig vita van egy szövetségi szintű koronavírus-törvény lehetőségéről, megmutatja, hogy mennyire valószínűtlen egy világszinten koordinált járvány lehetősége.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a WHO csak ajánlásokat tesz, azt az országok döntik el nemzeti szinten, hogy hogyan reagálnak a járványra, amely már több mint 3,4 millió ember életét követelte és mérhetetlen gazdasági kárt okozott a világban.
A WHO-t egyébként még a saját maga által felkért szakértők is kritizálták, amiért nincs valós hatásköre és amiért a szakértők szerint korábban járványnak kellett volna minősítenie a koronavírust.
A Pócs által bemutatott statisztikák félrevezetőek és nem reprezentatívak
Vannak arról viták Magyarországon, hogy melyik adatok mutatják be a legjobban a koronavírus áldozatainak a számát. Vannak, akik szerint az egymillió főre eső halottak száma a meghatározó – amely a harmadik hullám alatt kiemelkedően magas volt Magyarországon –, mások szerint pedig a többlethalálozást kell figyelembe venni.
A halálozási adatok nagyon félrevezetőek tudnak lenni, és csak nagy óvatossággal szabad őket összehasonlítani, figyelmeztet a WHO.
Pócs alfréd a saját számításait adja elő a videóban. Pócs szerint, mivel a Covid-19 világjárvány, ezért az áldozatok számát is a Föld “teljes lakosságához” kell mérni. Pócs állítása szerint így a Magyarországra eső áldozatok száma “8 vagy 9”, majd azt mondja, hogy ha Magyarországot nézzük a szám “körülbelül 50”.
A bolygó teljes lakosságához mérni a halálozást eleve értelmetlen. Különbséget kell tenni aközött is, hogy hányan halnak meg azok közül, akik elkapnak egy adott betegséget (letalitás), valamint aközött, hogy hányan halnak meg a népességből összesen az adott betegségben (mortalitás).
“Nagy eltérés van a különböző korosztályok között a koronavírus letalitásában, de összességében nagyjából 0,6 százalék” – mondta el az AFP-nek egy virtuális konferencián 2020 októberében Maria Van Kerkhove, a WHO szakembere. Van Kerkhove szerint, bár ez a szám nem tűnhet soknak, de magasabb mint az influenza esetében.
A letalitás kiszámítása egyébként komplex kérdés, és attól is függ, hogy a hivatalosan bejelentett eseteket, vagy az összes eset becsült számát vesszük figyelembe, beleértve azokat is, akik tünetmentesek voltak. Mindenesetre a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy nagyon nehéz pontos adatokat kapni, és a jelenlegi számok csak előzetes értékek, hiszen a járvány még nem ért véget.
Nem világos, hogy Pócs hogyan jutott ezekre a számokra, és a videóban nem fejti ki a módszereit. A hivatalosan elérhető magyar adatok szerint 2021. május 26-án 29 622 halottja volt a járványnak. A Központi Statisztikai Hivatal egyik kutatója egy publikációjában arra jutott, hogy a többlethalandóság Magyarországon 2020-ban a 12. és a 52. hét között 13 700 volt, azaz a tanulmány szerint ennyi embert nem halt volna meg 2020-ban, ha nincs a járvány.
Bármilyen módszerrel is jutott Pócs a “8-9” és az “50” számokra, a világszintű összehasonlításnak a regionális eltérések miatt sincs értelme.
“Nagy eltérések vannak a világban a halálozási okok terén” – mondta el az AFP francia nyelvű tényellenőrző szolgálatának Cloë Ost, a belga statisztikai hivatal egészségügyi statisztikusa 2021. április 21-én. A Covid-19 nem ugyanolyan mértékben szed áldozatokat a világban, a szakértő például elmondta, hogy a malária több embert ölt meg Afrikában, mint a koronavírus, miközben Európában a Sars-Cov-2 okozta betegség a második halálozási ok volt 2020-ban.
“Belgiumban például senki nem hal meg maláriában és alig van alultápláltság. A társadalom szerkezete is fontos: Európában, Afrikától eltérően, a lakosság öregebb és sok egyéb egészségügyi problémától szenved, mint például az elhízás, ezért magas a halálozás is” – mondta el a szakértő.
Pócs azt is állítja, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint 382 ”tiszta” áldozata volt a koronavírusnak 2020-ban. Nincs nyoma az interneten, hogy a tiszti főorvos ilyet mondott volna. A Google hírkeresője szerint egyetlen hírportál sem írt arról, hogy a tiszti főorvos ezt a számot említette volna a vírus halottainak valós számaként, és egy ilyen kaliberű kijelentés biztosan bekerült volna a hírekbe.
Az is lehetséges, hogy Pócs azokat nevezi “tiszta” áldozatnak, akiknél nem adtak meg alapbetegséget a táblázatban. De az alapbetegségek nagyon eltérőek lehetnek, sok közülük nem halálos, így ez a különbségtétel sem mondana el sokat a járványról.
Pócs azt is állítja, hogy Svédországban a koronavírus halottainak a száma a negyede a magyar áldozatoknak. Május 15-én, a videó publikálásának a napján a svéd áldozatok száma 14 306 volt, a magyar áldozatok száma 29 114. Tehát a svéd halottak száma a magyar adatok 49 százaléka, megközelítőleg a fele és a nem a negyede.
Azokon a vakcinákon is végeztek klinikai teszteket, amelyek feltételes forgalombahozatali engedélyt kaptak
Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is van olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy felgyorsítsák egy gyógyszer engedélyezését egészségügyi vészhelyzet esetén és ezzel életeket mentsenek meg. Ezt feltételes forgalombahozatalnak nevezik az EU-ban és sürgősségi vagy vészhelyzeti engedélyezésnek az Egyesül Államokban. Az Európai Unió a koronavírus vakcinákról külön magyar oldalt is fenntart.
Pócs azt állítja, hogy mivel a jelenleg elérhető koronavírus elleni vakcinák ezzel a mechanizmussal kerültek engedélyezésre, ezért nem végeztek rajtuk “hivatalos” teszteket.
Az igaz, hogy az amerikai FDA és az Európai Gyógyszerügynökség nem végez klinikai teszteket, de valójában a normális engedélyezés és a veszélyhelyzeti engedélyezés között a fő különbség az ütemezésben rejlik, és nem abban, hogy hogyan történnek a vizsgálatok.
A teljes részletes folyamat elérhető magyar nyelven is az Európai Unió honlapján. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ábráján látható, hogy ugyanaz az eljárás a normál engedélyezés (az ábrán kékkel) és a Covid-vakcinák felgyorsított engedélyezése (piros) esetén, a különbség elsősorban abban van, hogy a különleges eljárásban az adatok kiértékelése párhuzamosan történik a tesztekkel, így kevesebb időre van szükség.
Fontos megjegyezni, hogy mindkét esetben a klinikai tesztek három fázisa megelőzi a használatbavételt jelző kék vonalat. Normális esetben a hatóság vár, amíg lezárulnak a tesztek, a koronavírus elleni vakcinák esetében viszont rögtön elkezdték kiértékelni az adatokat, amint azok elérhetőek voltak.
Az értékelés során az EMA elvégzi az oltóanyag-fejlesztő által benyújtott valamennyi tudományos bizonyíték független, alapos és átfogó felülvizsgálatát. A folyamat fékeket és ellensúlyokat tartalmaz, valamint szakértői értékelési rendszeren alapul, és számos szakértő bevonásával folyik.
Az EMA csak ajánlást fogalmaz meg. A forgalombahozatali engedélyért az Európai Bizottság felelős jogilag. A Bizottság ellenőrzi a forgalombahozatali engedélyt alátámasztó összes tényező megalapozottságát. A Bizottság felelős továbbá annak biztosításáért, hogy az összes szükséges információ EU-szerte a betegek és az egészségügyi szakemberek rendelkezésére álljon az adott ország nyelvén.
Amennyiben a tagállamok minősített többsége támogatja az engedélyt, a Bizottság elfogadhatja az oltóanyag forgalmazását engedélyező határozatot. Eddig 4 vakcinát engedélyezett az EU.
Bár ezt Pócs nem említi a videóban, meg kell jegyezni, hogy Magyarországon két olyan vakcinával is oltanak, amelyeket nem engedélyezett még az EMA: a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik-V. A kínai Sinopharm a WHO szerint biztonsággal használható, de kérdések merültek fel a hatékonyságával kapcsolatban, és a magyarországi engedélyezési folyamat is kritikák tárgyát képezte. Az orosz Szputnyik-V-t jelenleg a WHO és az EMA is vizsgálja, szakértők szerint biztonságos, igaz a például a brazil hatóságok szerint nincs elég információ az oltószerről.
A kórházba kerülők száma jelentősen alacsonyabb a beoltottak között
“... megbetegedhet az oltott, tüneteket produkálhat, tesztpozitív lehet, fertőzhet, meghalhat. Szóval miről beszélünk?” – mondja Pócs a videóban a Pfizer-BioNTech vakcina említésével. A számok ismerete nélkül ez a kijelentés rendkívül félrevezető.
Az igaz, hogy a védőoltások nem minden esetben védenek a fertőzéstől, és alkalomadtán a beoltottak is produkálnak tüneteket, vagy kórházba kerülnek, de a jelenleg elérhető adatok szerint az ilyen esetek száma drasztikusan alacsonyabb a beoltottak esetében.
Az amerikai járványügy, a CDC egy friss publikációka szerint, amelyben a Pfizer-BioNTech vakcinájának a hatékonyságát vizsgálták – amelyről Pócs is beszél a videóban – a mindkét oltást megkapott 65 év felettiek az oltás után 2 héttel 94 százalékkal kisebb eséllyel kerültek kórházba Covid-19-cel, mint a nem beoltottak. Azok a 65 év felettiek, akik csak egy oltást kaptak az oltás után 2 héttel 64 százalékkal kisebb eséllyel kerültek kórházba.
Egy másik tanulmány szerint, amelyik április 23-án jelent meg a Lancetben, a Covid-19-cel összefüggő kórházi kezelések száma jelentősen lecsökkent a felnőttek körében Skóciában 2020. december 8-a és 2021. február 15-e között miután megkapták a Pfizer vagy az AstraZeneca első dózisát.
A Pfizer vakcina első dózisa a becslés szerint az oltás utáni 28-34 nappal 91 százalékkal csökkentette a kórházba kerülés esélyét, az AstraZeneca esetén pedig 88 százalékkal. A 80 év felettiek esetében a két vakcina együttesen a becslés szerint 83 százalékban csökkentette a kórházba kerülés esélyét.
Nincs nyoma annak, hogy a 16-18 év közöttiek oltási programjának a leállítását terveznék Magyarországon
Pócs azt is állítja, hogy a Webdokin (egy, a nagyközönség számára nem nyitott orvosi oldal) olvasta, hogy a növekvő szívbelhártya-gyulladásos (endocarditis) esetek miatt az “Egészségügyi Minisztérium” és az Emberi Erőforrások Minisztériuma a “16-19 év közöttiek” oltási programjának leállítását tervezi.
A 16-18 évesek oltási programja (és nem 16-19, ahogy Pócs mondja) május 13-án kezdődött, két nappal a videó megjelenése előtt. Magyarországon nincs külön egészségügyi minisztérium, az EMMI látja el ezt a feladatot is.
Izraelben valóban voltak arról hírek, hogy vizsgálják az endocarditis és a Pfizer-féle oltás közötti lehetséges összefüggést április végén, de Magyarországról nem érkezett ilyen hír, és nincs nyoma az online médiában sem annak, hogy az oltási program leállítását terveznék.
Az AFP megkereste a Webdoki oldalt, hogy tényleg írtak-e olyat, amit Pócs állít a weboldalt forráskénti megjelölésével. “A WebDoki Orvosi információs és Továbbképző Portál szerkesztősége csak és kizárólag szigorúan az orvos szakmához kapcsolódó továbbképző tartalmakat állít elő. A portálon megjelenő összes többi anyag a hazai és nemzetközi médiából szemlézett tartalom. Ez vonatkozik egyaránt a hír és hírjellegű tartalmakra, az elemzésekre, illetve a szabadidős tartalmakra” – írták válaszukban május 21-én.
Az AFP az ügyben küldött kérdéseket az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A Google összetett keresését használva a “16-18” keresőszavak a “koronavirus.gov.hu” oldalon – ahol minden hivatalos információt közzé tesznek a járványról – nem ad ki egyetlen találatot sem, amelyik a 16-18 évesek oltási programjának leállításáról szólna.
Néhány ország, például az Egyesült Államok és Kanada, már engedélyezte a Pfizer oltóanyagát a 12-17 éves korosztálynak is.
A nürnbergi kódex nem az oltásokról szól
Pócs a videóban beszél a “nürnbergi törvényekről” is, de feltehetően a nürnbergi kódexre gondol. A nürnbergi törvények antiszemita és rasszista törvények voltak, amiket 1935. szeptember 15-én léptettek érvénybe a náci Németországban, a nürnbergi kódex viszont az embereken végzett kísérletek etikai alapelveit fekteti le.
Pócs szerint a nürnbergi kódex előírja, hogy az embereket egyenlő arányban kell tájékoztatni az oltások előnyeiről és hátrányairól. A kódex azonban az embereken végzett kísérletekről szól és nem az oltásról, a kódex 10 pontja itt magyarul is elolvasható. Az AFP kanadai tényellenőrző csapata már 2020-ban cáfolta, hogy az oltások összeegyeztethetetlenek lennének a nürnbergi alapelvekkel.
“A nürnbergi kódex az embereken végzett kísérletekről szól, nem az oltásról” – mondta akkor dr. Jonathan D. Moreno, a Pennsylvaniai Egyetem bioetika professzora. “Az oltás teljes mértékben összeegyeztethető a nürnbergi kódexszel.”
Ezek mellett az összes Magyarországon használt vakcina lehetséges mellékhatásai elérhetőek magyar nyelven is az alkalmazási előírásokban:
– Sinopharm (kínai vakcina)
– Sputnik V (orosz vakcina)
– Oxford-AstraZeneca (Vaxzevria)
– PfizerBioNTech (Comirnaty)
– Johnson & Johnson (Janssen)
– Moderna
És minden felmerülő komplikációról, mint például a vérrögképződése esete az AstraZeneca esetében, széles körben tudósít a média, a hatóságok pedig kivizsgálják ezeket az eseteket. Tehát azok az utalások, amelyeket Pócs tesz, hogy elhallgatják az oltások hátrányait, nem igazak.
A CEPI nem jelentette be, hogy új generációs bőrön át beadott vakcinák jönnek “nanochipekkel”, és a szervezetet nem Bill Gates vezeti
Pócs állítása szerint a CEPI honlapján olvasható – amely állítása szerint egy Bill Gates által vezetett “oltási közösség” –, hogy a vakcinák új generációja a bőrre ragasztható tapasz lesz, amelyekben “nanochipek” is lesznek, amik “összekapcsolódnak, és ezeket használják majd bizonyos funkciókra”.
“Tehát, ha abban lesz, a másodikban, akkor már ebben is biztos, hogy van. Csak még most nem írták le, hanem mivel annyit beszéltünk róla, ezért most már kénytelenek leírni” – mondja Pócs a videóban.
A CEPI, avagy a Koalíció a Járványkészültségi Innovációkért (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations) a saját definíciója szerint, egy globális együttműködés a közszféra, a privát szféra, a filantróp szervezetek és a civil szervezetek között, a célja pedig az, hogy felgyorsítsák az oltóanyagok kifejlesztését a felbukkanó fertőző betegségek ellen, és lehetővé tegyék a vakcinák hozzáférhetőségét a járványok alatt.
A CEPI-t Davosban alapította meg a norvég és indiai kormány, a Bill és Melinda Gates Alapítvány, a Wellcome és a Világgazdasági Fórum. A CEPI számos országtól kapott már anyagi támogatást, köztük Magyarországtól is. A CEPI-t ezek mellett a privát szektor is támogatja anyagilag, valamint az ENSZ Covid-19 szolidaritási alapján keresztül is kapnak támogatást.
A CEPI teljes vezetői struktúrája és az igazgatótanács összetétele is elérhető itt. A vezérigazgatója Richard Hatchett, az igazgatótanács elnöke pedig Jane Halton. A milliárdos filantróp Bill Gates, a Microsoft társalapítója, nem visel tisztséget a szervezetben, annak ellenére sem, hogy az alapítványa a CEPI alapítói között volt, és nem a CEPI “vezetője”.
Ha rákeres az ember arra, hogy “nanochip” a CEPI weboldalán, akkor 0 találatot kap. A “microchip” keresőszó sem hoz eredményt. Egy Google-keresés a “CEPI nanochip” szavakra nem ad ki egyetlen hírt sem a Pócs által állítottakkal kapcsolatban hiteles forrásból, viszont több cikket is kidob, amik Bill Gates-szel és az oltással kapcsolatos álhíreket cáfolnak, például a német közmédiának ezt a cikkét.
Ha rákeresünk a CEPI weboldalán a “dermal” szóra (amely angolul a bőrön általi, bőrrel kapcsolatos dolgokat jelenti), akkor két találatot kapunk a Lassa-láz elleni oltás klinikai tesztjeinek első fázisáról Nyugat-Afrikában. A cikk egy “Cellectra” nevű kísérleti, alternatív oltási módszerről szól, amelyet az Inovio fejleszt, de ez sem egy “tapasz” “tüskével”, ahogy Pócs mondja, és az eszköznek semmi köze a Covid-19-hez, vagy a nanochipekhez.
A koronavírus-járvány kezdete óta számos téves információ és összeesküvés-elmélet jelent meg, amelyek Bill Gates-szel és a járványban játszott állítólagos szerepével foglalkoznak. Például Gates állítólag azt mondta, hogy 700 ezer “áldozata” vagy maradandó sérültje lesz a koronavírus elleni oltásoknak (félrevezető), vagy talán a legismertebb: hogy microchipeket akar az oltásokba rakni (hamis). Egy másik állítást, miszerint Bill Gates arról beszélt, hogy a vakcinákkal akarja csökkenteni a világ népességét, már a Ténykérdés is megcáfolta 2021 márciusában.
A PCR tesztek nem “hazugságon” alapulnak és a koronavírus kimutatására vannak kialakítva
Pócs számos kijelentést tesz a PCR-tesztnek nevezett eljárással kapcsolatban is a videóban. Azt állítja hogy a PCR-tesztek megbízhatatlanok és a vakcinák hatékonysága, valamint a vírus előfordulására vonatkozó adatok ezért “hazugságon” alapszanak.
Az AFP tényellenőrző szolgálata már több a PCR-tesztekkel kapcsolatos állítás is megcáfolt, például azt, amely szerint a feltalálójuk azt mondta, azok nem is alkalmasak a vírusok kimutatására – erre egyébként Pócs is utal a videóban.
A Sars-Cov-2 kimutatására alkalmazott PCR tesztek kifejezetten a vírusra vannak kialakítva, hogy képesek legyenek az orr-garat váladékból megállapítani, hogy a páciens hordozza-e a vírust egy adott pillanatban. A PCR-tesztek a vírusra jellemző genetikai anyagokat mutatnak ki, magyarázta el még 2020-ban Vincent Enouf, a Pasteur Intézet munkatársa az AFP-nek.
Pócs azt állítja, hogy a PCR-teszteknek nincs aranystandardja, azaz nem lehet ellenőrizni az általuk adott eredményeket. Valamint azt is állítja, hogy a tesztek eredménye hőmérsékletfüggő, és azok egyébként sem tudják kimutatni az egész vírust.
Az AFP magyar tényellenőrző szolgálatának a PCR-teszteket is végző SYNLAB szakértői, Dr. Benczik Márta PhD, a SYNLAB GenoID Molekuláris Diagnosztikai Laboratórium Szakmai igazgatója és Dr. Csernák Zsolt, a SYNLAB orvosszakmai igazgatója elmondták, hogy Pócs állításai nem helytállóak.
“A PCR teszt egy nukleinsav szakaszok kimutatásán alapuló teszt, az eredmény valódiságát lehet ellenőrizni más mikrobiológiai módszerekkel is pl.: tenyésztéssel. (A COVID esetében is csináltak olyan összehasonlító vizsgálatokat, ahol a pozitív mintákat vírustenyésztésnek is alávetették.)” – írták a szakértők egy emailben az AFP-nek 2021. május 25-én. A szakértők azt is elmondták, hogy PCR reakciókhoz is vannak kontrollanyagok, illetve jártassági vizsgálatokban is részt lehet venni, ahol független szervezetek vizsgálják a vizsgálat helyességét.
A SYNLAB szakértő szerint bár lehetségesek az álnegatív tesztek a PCR-tesztek esetében is, de ezt nem az okozza, hogy rossz maga a reakció, hanem az, ha nem megfelelő a mintavétel, vagy gátlóanyag került a mintába, vagy túl kicsi a vírus kópiaszáma (detektálási határ alatti).
“Azt pedig, hogy a PCR reakció álpozitív legyen (azaz olyan kórokozót mutasson ki, amely nincs jelen a mintában), meg lehet előzni azzal, ha kellően specifikus teszttel dolgozunk, azaz a vizsgált kórokozó csak »rá« jellemző nukleinsav szakaszát vizsgáljuk, illetve több nukleinsav szakaszt is vizsgálunk párhuzamosan, melyek együttes jelenléte bizonyítja a kórokozó jelenlétét” – mondták el a szakértők az AFP-nek.
Annak a felvetésnek, hogy a tesztek eredménye eltérhet a hőmérséklettől függően, a szakértők szerint azért nincs értelme, mivel a tesztek lényege, hogy bizonyos hőmérsékleten végzik őket.
“Ez azért nem igaz, mert a PCR pont attól PCR, mert előírt hőmérsékleten kell végezni az egyes lépéseket, azt nem lehet össze-vissza állítgatni. A PCR elvéből következik, hogy van egy adott hőmérsékleti pont, amelyen a reakció szabályozottan végbe tud menni. Ha ettől a hőmérséklettől eltérünk, akkor persze, hogy nem fog működni” – mondták el a szakértők.
A szakértők szerint az sem érv a PCR-tesztek ellen, hogy azok nem a “teljes vírust” mutatják ki. “Nem maradványokat mutat ki, hanem az adott kórokozóra jellemző nukleinsav szakaszokat keres. Nem kell bázisonként végigvizsgálni és kimutatni egy vírus TELJES genetikai állományát ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy a genetikai állománya jelen van és milyen mennyiségben az adott mintában” – mondták.
A SYNLAB szakemberei elmondták, hogy A COVID-19 járvány kitörésekor a WHO hivatalos oldalán közölte a SARS-CoV-2 vírus PCR módszerrel történő kimutatására leghatékonyabbnak elfogadott vírus genom szakaszokat, PCR vizsgálat beállításának technikai útmutatóját, mely szerint kerültek kifejlesztésre és piaci forgalomba a diagnosztikában alkalmazott tesztek.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
