Francois Hollande korábbi francia elnök beszédet tart az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt 2016. október 11-én, Strasbourgban. (AFP / Frederick Florin)

Az Európa Tanács fogadott el állásfoglalást az oltás-diszkrimináció ellen, nem az EU, és ennek nincs jogi kötelező ereje

Szerzői jog AFP 2017–2021. Minden jog fenntartva.

Több mint 20 ezer ember osztott meg február közepe óta a Facebookon egy félrevezető cikket egy állásfoglalással kapcsolatban, amelyet az Európa Tanács, egy emberi jogi szervezet fogadott el. Az állásfoglalás, többek között, arra szólít fel, hogy az országok ne különböztessék meg hátrányosan a Covid-19 ellen be nem oltottakat. Egyes felhasználók azt gondolták, hogy az EU fogadta el ezt az állásfoglalást, és a cikk címe is hibásan ezt írja. Mások azt feltételezték, hogy az állásfoglalás jogi kötelező erővel bír. Valójában az állásfoglalást a 47 tagállamból álló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése fogadta el, nem a 27 tagállamból álló EU, és az állásfoglalásnak nincs jogi kötelező ereje. 

Több ezer magyar Facebook-felhasználó osztott meg egy cikket az Európa Tanács egyik állásfoglalásáról. Az állásfoglalás többek között azt javasolja a tagállamoknak, hogy “biztosítsák, senkit nem ér hátrányos megkülönböztetés, amiért nincs beoltva a lehetséges egészségügyi kockázatok miatt, vagy azért, mert nem akarja hogy beoltsák”. A cikk címe azt állítja, hogy az “EU” hozta ezt a döntést, igaz a cikkben később már az Európa Tanácsot nevezik meg az állásfogalást elfogadó szervezetként. Más Facebook-bejegyzések – mint ez is – függetlenül a cikktől hibásan azt állítják, hogy az állásfoglalást az “EU Tanács Parlamenti Közgyűlése” fogadta el. 

A félrevezető állítás az állásfoglalás 2021. január 27-ei elfogadása utáni hetekben kezdett terjedni, de új lendületet kapott miután április 23-án Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette, hogy miután legalább 4 millió ember megkapta legalább az első oltását, azok, akiknek van védettségi igazolványa, azaz már megkapták a védőoltást, vagy igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, használhatják a rekreációs szolgáltatásokat, mehetnek például edzőterembe, színházba, és a vendéglátóhelyek belső helyiségeit is használatba vehetik. 

Míg egyesek arra hívták fel a figyelmet az állítást megosztó Facebook-bejegyzések alatt, hogy az ilyen állásfoglalásoknak nincs jogi kötelező ereje, sokan úgy tűnik, úgy értelmezték, hogy ez a dokumentum megtiltja a tagállamoknak, hogy megkülönböztessék a be nem oltottakat. 

“Az uniós határozatok kötelező érvényűek. Gondolj csak az adatvédelemre (GDPR) Vagy most az internetes vásárlásoknál a 2 szintű ügyfélhitelesítésre.Ezek alól nem volt kibúvó. Én nagyon bízom benne, hogy a fenti határozat már a nagy járvány hátraarc része– írta valaki az egyik bejegyzés alatt, ami nyilvánvalóan azt mutatja, hogy volt, aki összekeverte ezt az állásfoglalást az Európai Tanács döntéseivel. 

Az állásfoglalás hasonlóan megtévesztő kontextusban feltűnt már a német és a francia nyelvű közösségi médiában is, és az AFP francia és német nyelvű tényellenőrző szolgálata is cáfolta már azt. 

Az egyik bejegyzésről készült 2021. április 28-ai képernyőkép.

Az Európa Tanács nem ugyanaz, mint az Európai Tanács

A zavar egyik fő forrása az, hogy magyarul az Európai Tanács és az Európa Tanács nagyon hasonlítanak egymásra. 

Az Európa Tanács a kontinens vezető emberi jogi szervezete. 47 tagállama van, ebből 27 az Európai Unió tagja, de az Európa Tanács nem az Európai Unió intézménye. Az Európa Tanács összes tagja aláírta az emberi jogok európai egyezményét,  amit az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmére alkottak meg. 

Az Európai Tanács ezzel szemben az Európai Unió intézménye, a tagállamok államfői alkotják, valamint az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Tanács felelős a közös uniós politika alakításáért. 

A kérdéses állásfoglalást az Európa Tanács parlamenti közgyűlése fogadta el, egy 324 tagból (és ugyanennyi helyettesítő tagból) álló döntő testület, akiket a 47 tagállam nemzeti parlamentjei jelölnek ki. 

Az Európai Uniónak szintén van parlamentje, az Európai Parlament. Utóbbi 705 európai parlamenti képviselőből áll a 27 tagállam képviseletében, akiket általános választásokon választanak meg. A két testület nem azonos. 

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állásfoglalásai nem bírnak jogi kötelező erővel

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése maga is világosan kimondja, hogy “nincs hatalmában jogilag kötelező erejű törvényeket hozni”. 

Február 4-én az AFP német nyelvű tényellenőrző csapata megkereste az Európa Tanácsot, hogy megkérdezze azt a parlamenti közgyűlés által elfogadott állásfoglalás következményeiről. “Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állásfoglalásainak nincs jogi következménye a tagállamokra nézve. Az állásfoglalások mindenesetre – főleg amikor ilyen nagy többséggel fogadják el őket, mint a 2361-es állásfoglalást, amiről itt szó van – hatással vannak a tagállamok törvénykezésére, még ha nem is közvetlenül (a 47 parlament, ami a közgyűlésben képviselve van, végül maga dönt a nemzeti törvényeiről)” – válaszolta emailben az Európa Tanács egyik szóvivője. 

A parlamenti közgyűlés állásfoglalásai lényegében csak azt mutatják meg, hogy a közgyűlésnek mi a véleménye egyes témákról, és sem közvetlenül, sem közvetve nem bírnak jogi kötelező erővel, magyarázta el az AFP-nek Matthias Ruffert, a berlini Humboldt Egyetem közjogi és európajogi karának tanszékvezetője február 4-én emailben. 

Ruffert azt is elmondta, hogy az ilyen állásfoglalásoknak nincs hatása az Emberi Jogok Európai Bíróságának működésére, szemben azzal, amit néhány bejegyzés állított, amelyek azt feltételezték, hogy az EJEB eljárhat azokkal az országokkal szemben, akik figyelmen kívül hagyják az állásfoglalást. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (amit magyarul gyakran csak “Strasbourg”-nak neveznek) az a bíróság, amely értelmezi az Európa Tanács tagjai által aláírt emberi jogok európai egyezményét

“Itt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állásfoglalásáról van szó. Mint olyannak, ennek nincs jogi kötelező ereje, sem közvetlen, sem közvetett módon. Csak azt fejezi ki, hogy a Európa Tanács parlamenti közgyűlése hogyan lát egy bizonyos kérdést. Az EJEB figyelembe veheti ezt, de semmi nem kötelezi rá. Az EJEB nem az Európa Tanács szerve, hanem az emberi jogok európai egyezményének egyezményes szerve” – írta Ruffert. 

Az állásfoglalás teljes szövege a magas átoltottság biztosításáról és az megtévesztő információk elleni harcról is beszél

A legtöbb bejegyzés csak egy rövidebb részletet idéz az állásfoglalásból, főleg azokat  a részeket, amelyek a kötelező oltásról vagy a be nem oltottak hátrányos megkülönböztetéséről szólnak. 

Az állásfoglalás valóban arra kéri a tagállamokat, hogy “biztosítsák, hogy az állampolgárok tudjanak róla, hogy az oltás nem kötelező, és hogy senki nem áll politikai, társadalmi vagy egyéb nyomás alatt, hogy akarata ellenére beoltassa magát” valamint  arra, hogy “biztosítsák, hogy senkit nem ér hátrányos megkülönböztetés, amiért nincs beoltva a lehetséges egészségügyi kockázatok miatt, vagy mert nem akarja hogy beoltsák”. De mindezeket úgy kéri az állásfoglalás, hogy tekintettel kell lenni “a magas átoltottság biztosítására” is.

A dokumentum arra is kéri a tagállamokat, hogy “tegyenek korai és hatékony erőfeszítést a megtévesztő információk, az álhírek és a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatos kétségek ellen”. 

Egyes változatok már egyenesen azt állítják az Európa Tanács állásfoglalására hivatkozva, hogy “oltásra nem kötelezhető senki”. De az állásfoglalás csak a koronavírus elleni vakcinákról szól. Magyarországon jelenleg is számos kötelező védőoltás van, ahogyan az a Nemzeti Népegészségügyi Központ dokumentumából is kiderül. 

 
 
VAKCÍNÁK Covid-19