Nem vásároltak fel 17 millió hektárnyi ukrán termőföldet külföldi vállalatok

Szerzői jog AFP 2017–2022. Minden jog fenntartva.

Ukrajnában törvény tiltja a mezőgazdasági földterületek külföldi befektetőknek történő értékesítését. Ennek ellenére magyar újságcikkek és Facebook-bejegyzések 2022. július végén, augusztus elején azt kezdték el terjeszteni, hogy Ukrajna területének mintegy egyharmadát "eladták" külföldi vállalatoknak. Az ukrán földtörvény azonban egyelőre nem teszi lehetővé az ilyen értékesítést, és a földjogi szakértők szerint is hamisak ezek az állítások.

A kormányközeli hátterű V4NA-hírügynökség cikke nyomán számtalan magyar sajtótermék, köztük a Magyar Nemzet és a közmédia is megírta, hogy Ukrajna területének 28 százalékát "eladták külföldi cégeknek". Az írások szerint összesen "17 millió hektár mezőgazdasági területet" vásároltak fel külföldi vállalatok Ukrajnában. A Magyar Nemzet cikkét több mint ezren osztották meg a Facebookon a megjelenése óta. A sztori egyes változatai azt állítják, hogy maga Volodmir Zelenszkij ukrán elnök "adta el" a földeket.

Egy Facebook-bejegyzés a hamis állítással. A képernyőmentés 2022. október 5-én készült.

De az állítás nem igaz, és az írások félreértik az ukrán földreform részleteit. Külföldi vállalatok valóban bérelnek földeket Ukrajnában, és fektetnek ukrán agrárcégekbe, de a jelen törvények szerint nem birtokolhatnak ukrán termőföldet.

A hamis állítás már német, angol, francia, lengyel, finn, és cseh nyelven is terjedni kezdett.

Az ukrán törvény tiltja a földek külföldieknek történő eladását

A bejegyzések szerint az ukrán elnök (más változatokban Ukrajna) három külföldi cégnek adott el ukrán termőföldet. A Világbank adatai szerint Ukrajnának 2020-ban 41 millió hektár termőföldje volt. Ukrajna területe összesen mintegy 58 millió hektár.

Az ukrán földtörvény reformja 2021. július 1-jén lépett hatályba, a törvény értelmében tilos a mezőgazdasági földterületeket külföldi magánszemélyeknek és vállalatoknak eladni.

Az új földtörvény 130. cikke szerint csak ukrán állampolgárok, ukrán helyi hatóságok vagy maga az ukrán állam szerezhet mezőgazdasági földet. Cégek csak akkor vásárolhatnak ilyen földterületet, ha az ukrán joggal összhangban hozták létre őket, és kizárólag ukrán állampolgárok tulajdonában vannak. A társaságok részvényeseinek szintén ukrán állampolgároknak vagy állami intézményeknek kell lenniük, ha ukrán termőföldet kívánnak vásárolni.

Olekszij Martinyec, az Ukrán Agrárgazdasági Szövetség (UCAB) földkérdésekkel foglalkozó szakértője 2022. szeptember 2-án e-mailben szintén megerősítette az AFP-nek, hogy jelenleg nem tudnak külföldiek ukrán földet venni. "Ez teljes képtelenség" – írta a Martinyec a közösségi oldalakon megjelent állításokra utalva.

"A külföldi tulajdonban lévő mezőgazdasági földterületek kérdése egyáltalán nem merül fel, hiszen a válasz egyértelmű: külföldi személyek nem lehetnek ilyen földterületek tulajdonosai."

Még abban az esetben is, ha valaki külföldiként vagy érvényes állampolgárság nélkül örököl ukrán földet, csak korlátozott ideig birtokolhatja azt a jelenlegi törvények szerint, és akkor is csak a törvényeknek megfelelően adhatja tovább, magyarázta Martinyec. "Egyszerűen fogalmazva, a külföldiek csak egy évig birtokolhatnak földet, és akkor is csak továbbadásra."

Évtizedes vita a földtörvény reformjáról

A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta folynak viták Ukrajnában a földpiac esetleges liberalizációjáról. A német Szövetségi Politológiai Intézet egy 2020. decemberi elemzésben részletesen is ír a reformfolyamatról. 2001-ben a Rada (ukrán parlament) átmeneti tilalmat rendelt el a magántulajdonban lévő mezőgazdasági földterületek értékesítésére. Ezt az ideiglenes megoldásnak szánt moratóriumot a következő években kilencszer hosszabbították meg, és 2021-ig volt érvényes. Időközben további moratóriumok következtek, amelyek megtiltották a mezőgazdasági földterületek átalakítását és az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági földterületek privatizációját. A földterületek külföldön történő értékesítése már a moratóriumok előtt sem volt legális.

A földtörvény reformjával, amelyet a Rada 2020 márciusában fogadott el, és amely 2021. július 1-jén lépett hatályba, a moratóriumok megszűntek. A reform 2024-ig fokozatosan megnyitja az ukrán földpiacot.

A reform a Nemzetközi Valutaalap feltétele volt az országnak nyújtott milliárd dolláros segélycsomag felszabadításához. A reform értelmében az első szakaszban az ukrán állampolgárok két és fél évig – 2021. július 1-jétől 2023. december 31-ig – legfeljebb 100 hektár termőföldet vásárolhatnak vagy adhatnak el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a földtörvény reformjának elfogadásakor az ukrán parlamentben 2020. március 31-én. ( POOL / AFP / STR)

A második szakaszban 2024. január 1-jétől mind magánszemélyek, mind vállalatok legfeljebb 10 000 hektárnyi mezőgazdasági földterületet szerezhetnek. Erre azonban csak azok a vállalatok jogosultak, amelyeket az ukrán törvények szerint alapítottak, és amelyek kizárólag ukránok tulajdonában vannak.

A reform harmadik szakaszában külföldi személyek és vállalatok is földvásárlási jogot kaphatnak. A földtörvény azonban ennek feltételeként népszavazást ír elő, amelyen az ukránok szavazhatnak a földpiac megnyitásáról. Az azonban még nem világos, hogy mikor kerül erre a lépésre sor.

Olekszij Martinyec, az UCAB munkatársa szerint jelenleg nehéz megjósolni, hogy valóban sor kerül-e ilyen népszavazásra. Rendkívül valószínűtlennek tartja a jóváhagyást egy esetleges szavazás esetén: "A jóváhagyás esélyei alacsonyak. A földet Ukrajnában nemzeti kulturális értéknek tekintik."

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 2021 júniusában végzett felmérése szerint az ukránok 84,1 százaléka ellenzi a mezőgazdasági földek eladását külföldi szereplőknek.

A vállalatok tagadják a földtulajdont Ukrajnában

A kiírásokban megnevezett három cég tagadta az AFP kérdésére, hogy földet vásároltak volna Ukrajnában. A Cargill amerikai mezőgazdasági vállalat szóvivője 2022. augusztus 17-én e-mailben közölte az AFP-vel, hogy a Cargill nem rendelkezik mezőgazdasági földterületekkel Ukrajnában, és nem is bérli azokat. A DuPont amerikai vegyipari vállalat szóvivője 2022. augusztus 17-én az AFP-nek szintén azt mondta, hogy a DuPont nem rendelkezik földterületekkel Ukrajnában.

Levendulamező Ukrajnában. Az ország hatalmas mezőgazdasági területei felkeltették a nemzetközi cégek érdeklődését is. ( AFP / SERGEI SUPINSKY)

A posztokban említett amerikai vetőmaggyártó Monsanto-t 2018-ban a német Bayer gyógyszer- és vegyipari vállalat felvásárolta. Utz Klages, a Bayer növénytermesztési kutatási részlegének sajtóreferense 2022. augusztus 17-én az AFP-nek küldött e-mailben azt írta: "A Bayer nem rendelkezik mezőgazdasági földterületekkel Ukrajnában. A mai napig nincs lehetőség arra, hogy ‘külföldiek’, illetve külföldi cégek mezőgazdasági földterületet szerezzenek Ukrajnában".

A Cargill, a DuPont és a Bayer legfrissebb éves jelentései sem tesznek említést ukrajnai mezőgazdasági földterületek megszerzéséről vagy tulajdonlásáról.

Ezt az UCAB szakértője, Martinyec is megerősítette. Az interneten terjedő cikkekben említett három vállalat kizárólag vetőmag- és növényvédőszer-szállítóként, valamint gabonakereskedelemmel foglalkozik az ukrán piacon – magyarázta. "Azonban nincs olyan jelentős földterület, amelyet birtokolnának vagy művelnének."

Az AFP az ukrán mezőgazdasági minisztériumot és a nemzeti kataszteri hivatalt is megkérdezte, de nem kapott választ.

Félelem az ukrán földek kiárusításától

Az amerikai Oakland Institute agytröszt több kiadványban is vizsgálta az ukrajnai földreformot. Frederic Mousseau, az Oakland Intézet igazgatója az élelmezésbiztonság és az agrárpolitika szakértője. Kollégájával, Ben Reicherrel együtt 2021 augusztusában elemzést írt az ukrán földreform haszonélvezőiről. Mousseau az AFP-nek küldött írásában is ellentmondott az interneten terjedő állításoknak: "Az ukrán törvények jelenleg tiltják a külföldi cégeknek történő értékesítést. Ráadásul az elnök nem is jogosult földet eladni" – írta 2022. szeptember 19-én e-mailben.

Bár jelenleg nincs jogalap arra, hogy külföldi magánszemélyek és cégek ukrán mezőgazdasági földterületet szerezzenek, de bérleti jogviszonyban művelhetnek földet, különösen az ukránokkal közös mezőgazdasági vállalkozásokban – magyarázta Olekszij Martinyec.

Jelenleg összesen 2,5 millió hektár ukrán állampolgárok tulajdonában lévő mezőgazdasági földterületet adnak bérbe ilyen módon, mondta Martinyec, ami jóval kevesebb, mint a kiírásokban szereplő 17 millió hektár állítólagosan eladott földterület. A Land Matrix nevű független földmegfigyelési kezdeményezés 2021. novemberi elemzése szerint az Ukrajnában külföldi befektetők által használt teljes terület 3,3 millió hektár.

Tüntetés a földjogi reform ellen 2020. február 6-án Kijevben a parlament előtt. ( AFP / GENYA SAVILOV)

Sok ukrán attól tartott, hogy a földpiac megnyitása után az ukrán földeket felvásárolják majd a nagy mezőgazdasági vállalatok és a külföldi befektetők. Emiatt 2001-ben moratóriumot vezettek be a földeladásokra.

Frederic Mousseau az AFP-nek azt is elmondta, hogy bár a jelenlegi ukrán földtörvény megakadályozza, hogy a külföldi befektetők ukrán termőföldeket vegyenek birtokba, a külföldi agrárvállalkozások, befektetési alapok és bankok nagyon is érdekeltek abban, hogy megerősítsék befolyásukat az ukrán mezőgazdasági ágazatban.

Ahelyett, hogy földet vásárolnának, ukrán vállalatok részvényeibe fektetnének be, ezek a vállalatok pedig földet vásárolnak vagy bérelnek – magyarázta Mousseau. "Az első három legnagyobb földbérlő között van Ukrajnában az NCH Capital, egy amerikai befektetési alap, amely több mint 330 000 hektár földterületet ellenőriz bérleti szerződés útján." Az NCH Capital az ukrán mezőgazdasági piacon az Agroprosperis ukrán leányvállalatán keresztül tevékenykedik.

Mousseau szerint Ukrajna néhány legnagyobb agrárvállalkozásának befektetői között olyan befektetési alapok, mint a BlackRock, a Vanguard, valamint amerikai és európai nyugdíjalapok, bankok és alapítványok is vannak.

2014-ben a Cargill amerikai mezőgazdasági konszern, amelyet a hamis állítást tartalmazó bejegyzésekben említettek, öt százalékát vette át Ukrajna legnagyobb agrárvállalkozásának, az Ukrlandfarmingnak, utóbbi cég mintegy 570 000 hektár mezőgazdasági földterületet birtokol Ukrajnában.

Az Australian National Review kijavította a saját cikkét

Az interneten terjedő bejegyzések és cikkek az "Australian National Review" (ANR) portál 2022. május 27-i cikkére hivatkoznak. A portál "Ausztrália első valóban szabad és független sajtótermékének” nevezi magát, amely "felelősségre vonhatja azokat, akik valótlanságokat és szándékos propagandát terjesztenek a mainstream médiában". A múltban az ANR számos alkalommal terjesztett összeesküvés-elméleteket.

Az ANR-t Jamie McIntyre, egy ausztrál vállalkozó alapította, aki a médiajelentések szerint egy illegális Ponzi-rendszer révén hétmillió ausztrál dollárt csalt ki a befektetőktől. Az AFP 2022. augusztus 22-én kérte az ANR szerkesztőit, hogy kommentálják a cikkben szereplő állításokat, valamint az ukrán termőföldek külföldi cégeknek történő állítólagos eladására vonatkozó bizonyítékokat, de nem kapott választ.

Az ANR a cikk szerzőjeként Laura Abolit nevezi meg. Aboli egy Telegram-csatornát üzemeltet, amelyen részben összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos tartalmakat és dezinformációkat terjeszt.

2022. július 23-án, alig két hónappal az ANR-cikk megjelenése után, egy pontosan ugyanilyen szövegű szöveget osztott meg a Telegram-csatornáján. Négy nappal később, 2022. július 27-én Abolit magát az ANR cikket is megosztotta az oldalán. Abolit az AFP kérdésére 2022. augusztus 21-én elmondta, hogy nem ő volt a szöveg eredeti szerzője, csupán elküldték neki, ő pedig megosztotta az írást.

"Azt hiszem, a megadott szám tévedés, ellenőrizni kellett volna, mielőtt megosztom." Az állítások forrása Abolit szerint a "Ritimo" francia nyelvű portál egy 2021. november 12-i bejegyzése lehetett. Az ottani cikk viszont a már fentebb idézett Oakland Institute-cikk fordítása, amelynek szerzői: Ben Reicher és Frederic Mousseau. De utóbbi írásban nem állítanak olyat, mint ami az interneten terjedni kezdett az állítólagos eladott földekről.

Az ANR honlapján található posztot 2022 augusztusában a következő szerkesztői megjegyzéssel egészítették ki: "A megadott 17 millió hektár tévedés volt, valójában 1,7 millió hektárról van szó. Megjegyzendő, hogy az állítólagos cégek nem a saját nevükben, hanem befektetési alapokon keresztül birtokolják a földet." Az ANR az új verzióját sem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal.

2022. október 7. Az ukrán mezőgazdasági terület nagyságára vonatkozó Világbank-adat 43 millió hektárról 41 millió hektárra javítva.
Fordítás és adaptáció:
Ukrán-orosz konfliktus