Az ENSZ Alapokmánya nem hatalmazza fel Oroszországot Ukrajna lerohanására

Szerzői jog AFP 2017–2022. Minden jog fenntartva.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító okirata, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának előfutára volt, néhány hónappal azelőtt írodott, hogy 1945 szeptemberében végleg befejeződött a második világháború. Az ENSZ Alapokmánya olyan átmeneti záradékokat tartalmaz, amelyek csak ebben a történelmi összefüggésben érvényesek és egyértelműen "ideiglenes" megjelöléssel vannak ellátva. A közösségi médiában azonban azzal a hamis állítással kezdett terjedni az Alapokmány szövege, amely szerint a dokumentum felhatalmazta Oroszországot arra, hogy 2022 februárjában lerohanja Ukrajnát. Több jogi és politikai szakértő is azt mondta az AFP kérdésére, hogy a záradékok elavultak, és nem lehet rájuk hivatkozni a jelenlegi konfliktusban.

Facebook-bejegyzések tévesen azt állítják, hogy az ENSZ Alapokmánya Oroszországnak, mint a második világháború egyik győztesének, jogot biztosít arra, hogy lerohanja Ukrajnát, hogy így megakadályozza "a nácizmus újjáélesztésére irányuló kísérleteket". Az orosz kormány vádjai azonban, amelyek szerint az ukrán kormányban náci ideológiák uralkodnak, eleve félrevezetőek és nem megalapozottak.

Az ENSZ alapító okiratáról szóló hamis állítások 2022 októberében kezdtek el terjedni magyarul. A Facebookon terjedő szöveget több száz felhasználó osztotta meg, azt állítva, hogy az Alapokmány alapján "OROSZORSZÁGNAK JOGA VAN MINDENHOL BÜNTETNI a nácikat". Ugyanez a hamis állítás több más nyelven is terjedni kezdett, többek között szlovákul, csehül és franciául is.

Az egyik félrevezető bejegyzés a Facebookon. A képernyőmentés 2022. október 28-én készült.

Ideiglenes biztonsági intézkedések

Az ENSZ Alapokmányát 1945 júniusában írta alá mintegy 50 tagállam, miután a náci Németország 1945 májusában megadta magát. A második világháború hivatalosan csak 1945 szeptemberében, Japán kapitulációjával ért véget.

Az Alapokmány 1945 októberében lépett hatályba, és meghatározta a leendő Egyesült Nemzetek Szervezetének elveit és működését, amelynek célja "a háború befejezése és a béke megőrzése" volt. Végül ez a dokumentum volt, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsát, a BT a rákövetkező évben tartotta az első ülését, amelynek elsődleges célja "a nemzetközi béke és biztonság fenntartása" volt.

A náci Németország kapitulációja után, de még Japán kapitulációja előtt készült Charta 106. és 107. cikke "ideiglenes biztonsági rendelkezéseket" tartalmaz.

Képernyőkép az ENSZ Alapokmányának 106. és 107. cikkelyéről. A képernyőmentés 2022. október 25-én készült. Az AFP által pirossal kiemelve az "ideiglenesség"-ről szóló cím

A cikkelyek kimondják, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának létrehozásáig az 1943-as Négy Nemzet Nyilatkozatának aláírói (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Kína), valamint Franciaország – egymással és esetleg az ENSZ más tagjaival folytatott konzultációt követően – felléphetnek “a jelen Alapokmány bármely aláírójával hadban álló valamely Állam ellen” az "Egyesült Nemzetek nevében történő oly együttes fellépés céljából, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges lehet”.

Más szóval, ez az öt ország ideiglenes biztonsági garanciavállalóként szolgált, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa meg nem alakul és át nem veszi feladatait.

A 106. cikk kifejezetten kimondja, hogy ez a rendelkezés "a 43. cikkben említett különleges megállapodások hatálybalépéséig" érvényes. A 43. cikk az ENSZ Biztonsági Tanácsának létrehozását és működését határozza meg.

A 107. cikk kimondja, hogy az Alapokmány lehetővé teszi az ellenséges államok elleni fellépést "ezen háború eredményeképpen", utalva a második világháborúra. "A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti vagy tiltja azokat a műveleteket, amelyeket az ilyen műveletekért felelős Kormányok a második világháborúban a jelen Alapokmány bármely aláírójával hadban álló valamely Állam ellen a háború eredményeképpen foganatosítottak vagy engedélyeztek” – olvasható a cikkely teljes szövege.

De több jogász és politológus szakértő is azt mondta az AFP kérdésre, hogy a szóban forgó átmeneti cikkelyek csak a második világháború utáni időszakra és az ENSZ Biztonsági Tanácsának megalakulásáig terjedő időszakra vonatkoznak, és nem használhatók fel a jelenlegi ukrajnai orosz agresszió igazolására.

Az ENSZ is egyértelműen kijelentette, hogy Oroszország inváziója sérti az Alapokmányt.

Közvetlenül azután, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár elítélte az inváziót, "helytelennek", "elfogadhatatlannak" és "az Alapokmánnyal ellentétesnek” nevezve azt. Felszólította Vlagyimir Putyint, hogy "állítsa le a katonai műveletet" és "rendelje vissza a csapatait Oroszországba".

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, 2022. október 3., New York. ( AFP / ED JONES)

A szakértők szerint a hivatkozott rész második világháborús relikvia

A 106. és 107. cikkelyeket "biztosítékként tették be az Alapokmányba arra az esetre, ha Németország vagy Japán ellen beavatkozásra lenne szükség" – mondta Pavel Sturma, a prágai Károly Egyetem nemzetközi jogi tanszékének vezetője az AFP-nek október 24-én. "De soha nem volt rá szükség, és ezek a cikkelyek ma már csak a háború maradványaként szerepelnek az Alapokmány szövegében".

"Ezek a cikkek egy nagyhatalmak közötti megállapodásról beszélnek, amely jelen esetben nem létezik" – mondta Alexandra Novosseloff, a Párizsi Panthéon-Assas Egyetem Thuküdidész Központjának politológus munkatársa, az ENSZ Biztonsági Tanácsának szakértője.

"Ezek a cikkek egy olyan helyzetre vonatkoznak, amely már nem létezik: a Charta hatálybalépése (az államok általi ratifikálás után) és a haderőösszevonást lehetővé tevő rendelkezések (43. cikk) közötti időre" – mondta el a szakértő AFP-nek.

Guillaume Devin, a Sciences Po Paris politológia professzora elmondta: "Különösen elborult elmével kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki azt higgye, hogy a 2022-es orosz agresszió a második világháború folytatása".

Mathias Forteau, a Párizsi Nanterre-i Egyetem közjogi professzora, akit a 2023-2027-es időszakra az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának tagjává választottak, hasonlóképpen azt mondta, hogy "a Charta 106. és 107. cikkének ilyen értelmezése képtelenség".

"Egyetlen becsületes és komoly jogász sem támogatna egy ilyen értelmezést, kezdve azzal, hogy a 107. cikk a második világháborúra utalva ‘a háború következtében’ végrehajtott cselekményekre utal, míg a jelenlegi háború nyilvánvalóan nem kapcsolódik ahhoz" – tette hozzá Forteau.

Ukrajna a Szovjetunió része volt

A közösségi médiában megjelent téves állítások szerint a 106. és 107. cikkely "jogot ad Oroszországnak, mint a Szovjetunió jogutódjának, hogy bármilyen, akár katonai intézkedést hajtson végre Németország, Magyarország, Ausztria, Románia, Bulgária, Finnország, Horvátország, Szlovénia, Csehország, Lettország, Észtország, Litvánia és Ukrajna ellen a nácizmus újjáélesztésére tett kísérletek esetében".

Bár a 107. cikkely lehetővé teszi az "Alapokmány bármely aláírójának ellensége" elleni fellépést, Ukrajna már a cikk megfogalmazásakor is a Szovjetunió része volt, akárcsak Lettország, Észtország és Litvánia. Ezek a Szovjetunió részei maradtak annak 1991-es felbomlásáig.

"Ukrajna azonban akkoriban a Szovjetunió része volt, tehát a német agresszió áldozata" – mondta Sturma a Károly Egyetem munkatársa.

Meg kell említeni, hogy bár Ukrajna Szovjetunió része volt, a második világháború előtt, alatt és egy rövid ideig a háborút követően is az ország területének egy részén tevékeny volt egy Ukrajna függetlenségére törekvő nacionalista mozgalom, amelynek vezetősége átmenetileg a náci Németország oldalára állt.

Orosz propaganda

A Facebookon terjedő szövegek azt sugallják, hogy Ukrajna náci állam. Ez megegyezik a Kreml azon törekvéseivel, hogy az ukrán vezetést, valamint az egyszerű ukránokat nácinak vagy náci szimpatizánsnak állítsa be. Vlagyimir Putyin Ukrajna megszállásának egyik okaként a "denazifikáció" szükségességét említette.

Lukas Aubin, a Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IRIS) orosz geopolitikára szakosodott kutatási igazgatója szerint azonban ez nem igaz.

"Volodimir Zelenszkij rendszere nem kötődik a nácizmushoz" – mondta. "Ez egyértelműen az orosz propaganda folytatása, amelynek célja Ukrajna megszállásának legitimálása és az ukrán kormány lejáratása. Már a 2000-es évek közepén, amikor a balti államok csatlakoztak a NATO-hoz, Putyin a náci érvet használta a lejáratásukra".

Az AFP már számos hamis állítással foglalkozott Ukrajna állítólagos náci kapcsolatáról, például ebben a cikkben. Az Ukrajnával kapcsolatos cáfolataink teljes listája magyarul itt, angolul itt érhető el.

Fordítás és adaptáció:
Ukrán-orosz konfliktus