Félrevezető állítások terjednek a közösségi médiában az olajkitermeléssel kapcsolatban
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2022. november 29., 17:27
- 7 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, AFP Hungary
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
Több mint száz felhasználó osztott meg egy magyar Facebook-bejegyzést 2022. november 11-e óta, amelyben különböző félrevezető állításokat olvasni a kőolajról. Az azóta törölt poszt azt állítja, hogy a kőolaj "gyorsabban regenerálódik a földben", mint ahogyan kitermelhető lenne, valamint hogy csak mesterségesen terjesztették el, hogy korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre olaj, hogy így verjék fel az árakat. A szöveg – amelyet egy hasonló állításokat angolul felsoroló videó kísér – azt is állítja, hogy a "fosszilis tüzelőanyag" kifejezés "hazugság", amelyet a 19. században vezettek be John D. Rockefeller amerikai olajmágnás kérésére.
A kőolajjal és a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos hasonló állítások hónapok óta terjednek a közösségi médiában különböző nyelveken, például spanyolul és angolul. Az AFP spanyol és angol nyelvű tényellenőrző csapatai ezeket az állításokat már külön cikkekben is cáfolták.
A jelenleg is terjedő szövegben szereplő állítások félrevezetőek vagy egyenesen hamisak, mondták el szakértők az AFP-nek: az olaj, amely ősi organizmusok és növények maradványaiból keletkezik, nem tekinthető megújuló energiaforrásnak, és ahogy a kitermelése egyre költségesebbé és nehezebbé válik, valamint ahogy más alternatívák is megjelennek, az olajtermelés várhatóan még ebben az évszázadban csökkenni kezd. A "fosszilis üzemanyag" kifejezést pedig a valóságban már a 18. század óta használják.
Az olaj nem tekinthető megújuló energiaforrásnak
Az interneten terjedő szöveg azt állítja, hogy az olaj "gyorsabban regenerálódik", mint amilyen gyorsan ki lehetne termelni, tehát az írás lényegében azt sugallja, hogy végtelen mennyiségű olaj áll a rendelkezésünkre. Ez azonban félrevezető.
Bár igaz, hogy az olajképződés folyamata nem zárult le, ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan rendelkezésre állna "új" olaj, ezért a kőolaj nem tekinthető "megújuló" energiaforrásnak – magyarázták a szakértők az AFP-nek.
Mathilde Adelinet geológus, az IFP School docense, a francia IFPEN korábbi geofizikai kutatómérnöke 2022. november 24-én az AFP-nek nyilatkozva elmondta, hogy az olaj nem "regenerálódik" rövid időskálán belül. Az olaj (a vízzel ellentétben) nem áramlik szabadon – mondta a szakértő –, így bár a meglévő tározókat ki lehet bányászni, de azok belátható időn belül nem fognak újra megtelni.
"Ezt az olajat fúrással ki lehet termelni, de kis időtávlatban nincs regenerálódás, mert az olaj nem kering" – mondta Adelinet, ez azt jelenti, hogy a kitermelt mennyiség helyére nem fog csak úgy új olaj befolyni.
A szakértő azt is hozzátette, hogy az olaj utánpótlásának egyetlen módja, ha van egy olyan hely, ahol a szerves anyagok olajjá tudnak alakulni. "Először a szerves anyagnak el kell pusztulnia – általában az óceánokban –, majd az óceán fenekére kell süllyednie, majd eljutnia a megfelelő mélységbe a felszín alatt, amíg a hőmérséklet és a nyomás lehetővé nem teszi, hogy a szerves anyag olajjá vagy gázzá alakuljon át".
De Adelinet arra is figyelmeztet, hogy ez egyáltalán nem évtizedes léptékben történik: ezek a dolgok évmilliókat vesznek igénybe. "A ma használt olaj 70 százaléka 250 millió évvel ezelőtt keletkezett. Amikor egy ilyen erőforrást veszünk, akkor nem olyan erőforrást használunk, amely azonnal regenerálódik, mert csak egy olyan időskálán fog regenerálódni, amely egyáltalán nem azonos a kitermelés sebességével" – mondta.
Amint azt ebben az AFP-cikkben is olvasni lehet, még a legfiatalabb kőolajforrások is több millió évvel ezelőttről származnak, a legrégebbiek pedig a devon időszakból, amely körülbelül 410 millió évvel ezelőtt kezdődött.
Turzó Zoltán, a Miskolci Egyetem Kőolajmérnöki Tanszékének igazgatója 2022. november 16-án az AFP-nek szintén azt mondta, hogy félrevezető azt feltételezni, hogy az újonnan képződő kőolaj helyettesíteni fogja a kitermelt mennyiséget.
"Bár a szénhidrogének napjainkban is képződnek, de ezeknek az anyakőzetekből történő kiszabadulásához és migrációjához újabb tárolórétegekbe több nagyságrenddel nagyobb idő szükséges mint a már felhalmozódott készletek kitermeléséhez. Ezért számottevően nem képződik ‘új’ olaj" – mondta a szakértő az AFP-nek.
"Az olaj egy nem megújuló erőforrás, amely a Föld történetének évmilliói alatt alakult ki" – mondta el Heiko Balzter, a Leicesteri Egyetem Environmental Futures Intézetének igazgatója 2022. november 21-én az AFP-nek, rámutatva a National Geographic honlapján található, az olaj kialakulásáról szóló edukációs anyagra.
Az ENSZ szerint a "megújuló energia" olyan energia, amely "olyan természetes forrásokból származik, amelyek nagyobb arányban termelődnek újra, mint ahogy felhasználásra kerülnek", ilyen például a napfény és a szél.
Grant Wach professzor a kanadai Halifaxban található Dalhousie Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszékének munkatársa 2022. november 25-én szintén megerősítette az AFP-nek, hogy "összességében nem helyes azt állítani, hogy az olaj folyamatosan keletkezik". A szakember arra is figyelmeztetett, hogy az olajképződés évmilliókat vesz igénybe.
A kérdés ezen felül nemcsak az, hogy van-e elég olaj a föld alatt, hanem az is, hogy könnyen és gazdaságosan kitermelhető-e – mondta Arndt Peterhänsel geológus, kőolajszakértő az AFP-nek 2022. június 21-én a Heidelbergi Egyetem földtudományi tanszékén keresztül: "Az olaj gazdasági kérdés, és nagy mennyiségű olaj marad majd a földalatti tározókban, egyszerűen azért, mert nem lesz nyereséges a kitermelése".
Az olajtermelés várhatóan csökken a jövőben
Mind a szakértők, mind az olajvállalatok számolnak azzal a lehetőséggel, hogy az olajtermelés még ebben az évszázadban csökkenni fog.
"Olyan gyorsan fogyasztjuk az olajat, hogy a globális olajtermelés várhatóan már 2050-ben, vagy esetleg 2070-2080 körül tetőzik, a kereslet és a kínálat függvényében" – mondta Heiko Baltzer.
"Az olajtermelés csökkenni fog, amint túljutunk a ‘olajhozamcsúcs’-on. A globális energiaipari vállalatok erre készülnek, és alternatív energiaforrásokat keresnek az olaj helyettesítésére" – tette hozzá a szakértő. Az olajhozamcsúcs (angolul: peak oil) egy elmélet, amely szerint a hagyományos olajtermelés végül elér egy csúcspontot és csökkenni kezd, de hogy ez mikor következik be, és milyen következményekkel jár majd, még vita tárgya.
Arról, hogy az olajhozamcsúcs mikor várható, az olajkitermelők között sincs egyetértés, de még az olyan olajipari óriások, mint a Saudi Aramco, vagy a Shell is az olajtermelés későbbi csökkenésével számolnak. A Shell 2021-ben azt állította, hogy a vállalat 2019-ben már elérte a csúcsot az olajtermelésben.
A közösségi médiában közzétett bejegyzések azt is állítják, hogy az olaj a második leggyakoribb folyadék a Földön. Ez attól függ, hogy a köznyelvben mit tekintünk folyadéknak: ha például magmát is belevesszük, akkor az gyakoribb, mint a víz, ahogyan arra Heiko Balzter és Mathilde Adelinet rámutatott az AFP-nek nyilatkozva.
Az igaz, hogy a Föld felszíne alatt jelentős mennyiségű olaj van. "Az amerikai földtani intézet (USGS) becslései szerint mintegy 78 milliárd tonna maradék olaj van a felszín alatt, amely évmilliók alatt keletkezett" – mondta Arndt Peterhänsel, megjegyezve, hogy az olaj valóban az egyik leggyakoribb folyadék a Földön.
Az amerikai Energetikai Információs Hivatal (EIA) és a British Petroleum adatai alapján a Worldometers weboldalon egy interaktív számláló mutatja a globális kőolajkészlet becsült maradék mennyiségét hordókban kifejezve.
A "fosszilis tüzelőanyag" kifejezést már a 18. században használták.
A Facebook-poszt állításával ellentétben a "fosszilis tüzelőanyag" (vagy ahogyan a szövegben szerepel: “fosszilis üzemanyag”) kifejezést nem a 19. század végén vezették be.
"Caspar Neumann berlini kémikus használta először a ‘fosszilis tüzelőanyag’ kifejezést, a [fossil fuel] szóösszetétel Neumann kémiai témájú munkáinak 1759-ben angolul megjelent kiadásában olvasható először" – mondta Arndt Peterhänsel az AFP-nek. A kifejezést a könyv tárgymutatójában itt található.
A kifejezést "az 1900-as évek elején már széles körben használták" – magyarázta a Queenslandi Egyetem szóvivője az AFP-nek 2020-ban.
A közösségi médiában terjeőd szöveg tévesen azt is állítja, hogy az olajat az "1892-es genfi egyezmény" során nevezték el ‘fosszilis tüzelőanyagnak’. Ez alatt valószínűleg az 1892-ban összehívott Nemzetközi Kémiai Bizottságot értik, amely a szerveskémia bizonyos elnevezési szabványait határozta meg.
A bizottság döntései francia nyelven itt olvashatók. A szöveg a szénhidrogének elnevezésével foglalkozik (az olaj elsősorban ezekből áll), de nem említi a "fosszilis tüzelőanyagokat" vagy bármilyen más köznyelvi elnevezést, az kizárólag a tudományos terminológiával foglalkozik.
A közösségi médiában megosztott bejegyzések az olaj eredetét is megkérdőjelezik. Igaz, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nem az őskori növények vagy állatok megkövesedett maradványaiból vagy lenyomataiból (tehát fosszíliákból) származnak, de ez nem jelenti azt, hogy a tudományos közösségben kétségek vagy viták lennének a fosszilis üzemanyagok eredetét illetően.
"Az olaj fosszilis tüzelőanyag. Az olaj, a szén és a földgáz ősi tengeri növények, algák és baktériumok maradványaiból alakult ki évmilliók alatt, erős hő és nyomás hatására. Mivel ezek az üzemanyagok ezeknek a tengeri élőlényeknek a maradványaiból keletkeztek, ezért nevezzük őket ‘fosszilis tüzelőanyagoknak’” – mondta el Heiko Balzter az AFP-nek.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
