Elon Musk félrevezető videót osztott meg az oltások hatékonyságáról
- Megjelent: 2023. október 27., 12:21
- Frissítve 2023. október 27., 14:56
- 7 perces olvasmány
- Szerző: AFP Franciaország, AFP Kanada, AFP Magyarország
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Hallottad ezt az információt?" – írta az X közösségi oldal tulajdonosa, Elon Musk a korábban Twitter néven ismert közösségi oldalon, ahhoz a videóhoz, amit 2023. szeptember 26-án osztott meg követőivel. Az eredeti angol szöveg ("Have you heard dis information?") egy szójáték, arra rájátszva, hogy az angolban a "this" szót (ez) és a "dis-" előtagot (félre-) ugyanúgy ejtik, a "disinformation" pedig félreinformálást, álhírt jelent.Elon Musk már számos alkalommal osztott meg megtévesztő tartalmakat, és rendszeresen kritizálja a hagyományos sajtót.
A Musk által megosztott videó egy olyan montázs, ami 111 képernyőfotót, szalagcímet, tudományos cikkek címeit és weboldalakat mutat egymás után, amelyek állítólag azt bizonyítják, hogy a Covid-19 elleni oltások hatékonyságával kapcsolatban folyamatosan csökkentek az elvárások. A képernyőn megjelenő szövegben piros színnel emelik ki a százalékos arányokat, azt a benyomást keltve a videó előrehaladtával, hogy az oltások bevezetése során csökkent a vakcina hatékonyságába vetett bizalom.
A videót nem Musk készítette, az már 2022 novembere óta terjed a közösségi médiában. Azonban a Twittert 2022-ben megvásárló tech-milliárdos posztja igencsak népszerűnek bizonyult. A klip 635 800 lájkot és 197 300 megosztást ért el október 27-ig.
A videó többek között francia és német nyelvű posztokban, valamint más közösségi oldalakon, például az Instagramon, a TikTokon és a Facebookon is terjedt.
A videó magyarul is terjed a közösségi médiába, például a Faceboookon.
A videót nemrég a YouTube-ra és a kanadai Rumble videómegosztó oldalra is feltették, ahol több mint 11 700 alkalommal tekintették meg.
A Musk által terjesztett állítás a Covid-19 vakcinákkal kapcsolatos téves információk hosszú ideje tartó tendenciájának újabb példája.
Az AFP azonban úgy találta, hogy a videóban szereplő képek sorrendje nem követi az egyes cikkek megjelenési idejének kronológiáját, és összehasonlíthatatlan adatokat használ azáltal, hogy különböző oltások eredményeit és a betegség különböző változataira adott reakciókat vizsgálja.
"Az az érvelés, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a vakcinák hatékonysága vagy hatásossága csökkent, teljesen hamis" – mondta Jeffrey Cirillo, a Texasi Egyetem immunológus professzora október 3-án.
A cikkek téves időrendben szerepelnek
A montázsban szereplő 111 képernyőkép többnyire 2020 szeptembere és 2021 októbere között megjelent cikkekre hivatkozik – egy 2011-es cikk kivételével (itt archiválva), amelynek semmi köze a Covid-19 világjárványhoz.
A videó egy olyan szalagcímmel kezdődik, ami az egyik a vakcina 100 százalékos hatékonyságát hirdeti, majd fokozatosan átmegy 85 százalékba, majd 50 százalékba, mielőtt olyan címekre térne át, amelyek nem tartalmaznak statisztikákat, hanem "vakcinakatasztrófákat" tárgyalnak.
A fenti képen látható cikkeket közelebbről megnézve kiderül, hogy a cikkek nem a megjelenés dátuma szerinti időrendi sorrendben szerepelnek a videóban.
A videón látható első cikk, melynek a címe "Az AstraZeneca koronavírus-vakcinája 100 százalékban hatásos a halál és a kórházba kerülés megakadályozásában egy amerikai kutatás szerint", egy 2021 márciusában készült tanulmányra hivatkozik (itt archiválva).
Ezt követi az a szalagcím, hogy "A Pfizer koronavírus-vakcinája 85 százalékban hatásos egyetlen adag után, izraeli kutatók szerint" – amely egy 2021 februárjában megjelent Fox News-cikkből származik (itt archiválva).
Néhány másodperccel a Fox News-cikk után a videó egy másik címet mutat be: "Lehet, hogy a koronavírus-vakcina csak 50 százalékos hatékonyságú lesz. Az elég?" egy 2020 szeptemberében megjelent NPR-cikkből (itt archiválva), még az első Covid-19 oltások elkészülte előtt.
A klip vége felé a néző egy olyan címet lát, amely így szól: "Tisztviselők szerint a Pfizer-vakcina csak 39 százalékban hatékony a delta variáns ellen Izraelben". A címhez tartozó cikk 2021 júliusában jelent meg (itt archiválva).
A videót záró cím - "A múltbeli vakcinakatasztrófák megmutatják, miért lenne "kolosszális ostobaság" most elsietni egy koronavírus elleni vakcinát" – pedig egy 2020 szeptemberében megjelent cikk címe (itt archiválva).
Az adatok nem összehasonlíthatóak
A videóban olyan szalagcímeket is egymás mellé helyeznek, amelyek a világjárvány különböző pontjain tárgyalják a koronavírus-oltások hatékonyságát. Így szerepelnek köztük olyan cikkek is, melyek akkor íródtak, amikor a vírus olyan változatai alakultak ki, amelyek ellenállóbbak voltak a vakcina korábbi formuláival szemben.
"Az egyik vírus (variáns) elleni vakcina különböző szintű védelmet nyújt egy másik vírus (variáns) ellen" – mondta Cirillo a Texasi Egyetem munkatársa.
A szakember a továbbiakban kifejtette, hogy ahogy a vírus idővel változik, a vakcinában használt formula egyre kevésbé lesz hatékony. Ezért kellett új vakcinákat kifejleszteni.
"Mostanra új variáns-vakcinák váltak elérhetővé, és ezek a vakcinák magas szintű, >95 százalékos védelmet mutatnak azokkal a variánsokkal szemben, amelyek ellen készültek".
A félrevezető videó ezeken felül összekeveri a klinikai vizsgálatok eredményeit az úgynevezett "valós életben" végzett kutatások eredményeivel, amelyek az eredményeket ellenőrzött laboratóriumi környezeten kívül vizsgálják.
Például a Musk által megosztott montázsban bemutatott első tanulmány szerint az AstraZeneca vakcinája 100 százalékban hatékony volt a halálozás és a kórházba kerülés kockázata ellen egy harmadik fázisú klinikai vizsgálatban, amely a kereskedelmi gyártás előtti utolsó szakasz.
Egy másik, 2021. májusi Axios-cikk (itt archivált), ami a videóban is szerepel, az amerikai járványügy (CDC) által végzett "valós" kutatás eredményeire hivatkozik, amelyben amerikai egészségügyi dolgozókat teszteltek a vírusra, miután legalább két adag oltással beoltották őket.
A "valós életben" végzett vizsgálatokat az oltási kampányok során véletlenszerű mintán gyűjtött adatok felhasználásával végzik, ami befolyásolhatja az eredményeket.
Cirillo arra is rámutatott, hogy a videóban szereplő összes vakcina más volt. A klipben különböző cégek különböző technológiákat alkalmazó eredményei keveredtek, például a Pfizer mRNS-vakcinái és a Johnson & Johnson adenovírus vakcinája, amelyek különböző módon adnak védettséget.
A hatékonyság különböző szintjei
Yves Buisson epidemiológus, a Francia Nemzeti Orvosi Akadémia tagja az AFP-nek 2023. október 3-án arról beszélt, hogy "az epidemiológusok a hatékonyság több szintjét különböztetik meg".
Az első, amelyet a klinikai vizsgálatok során határoznak meg, "az oltóanyag immunválasz kiváltására való képessége, az úgynevezett immunogenitás", amelyet gyakran a vérben lévő antitestek szintjével mérnek – magyarázta.
A második szint a klinikai hatékonyság. Amikor egy beoltott személy szembesül a vírussal, "érintkezésbe kerülhet vele anélkül, hogy fertőzést kapna, vagy megfertőződhet anélkül, hogy megbetegedne, vagy megbetegedhet és akár meg is halhat".
Christian Bogdan, a Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg fertőzés-immunológia professzora és a németországi Robert Koch Intézet Állandó Oltási Bizottságának (STIKO) tagja az AFP-nek elmondta, hogy a koronavírus-oltások által nyújtott védelmet a súlyos megbetegedésekkel szemben az oltások nyilvánosságra hozatala előtt és után végzett vizsgálatok bizonyították.
"A vakcinák elsősorban a súlyos koronavírus-fertőzések (pl. tüdőgyulladás) ellen védenek, és nem az enyhébb felső légúti fertőzések ellen" – írta Bogdan az AFP-nek egy e-mailben október 7-én.
Emlékeztető oltások és csökkenő hatékonyság
A videó végén található néhány szalagcím az emlékeztető oltásokkal foglalkozik, mint például a Daily Mail 2021 októberében megjelent cikke (itt archiválva), amely aggodalmát fejezte ki az immunitás elhalványulása miatt néhány hónappal az injekció beadása után.
Buisson rámutatott, hogy míg egyes vakcinák élethosszig tartó védelmet nyújtanak a fertőzések ellen – mint például a hepatitis B és a kanyaró elleni oltás –, mások csak rövid távú védettséget biztosítanak – mint például a diftéria és a tetanusz, amelyeket 10 évente meg kell ismételni.
"Nem minden vakcina egyenértékű, mert nem immunrendszerünk ugyanazon részeit aktiválják" – mondta.
Egyes vakcinák "sterilizáló" immunitást váltanak ki, amikor az oltás által kiváltott válasz teljesen blokkolja a vírust, mint például a fekete himlő elleni vakcina esetében, amely 1980-ban felszámolta a betegséget.
Hartmut Hengel, a németországi Freiburgi Egyetemi Kórház Virológiai Intézetének vezetője szerint a koronavírus-oltás "hatékony védettséget" biztosít, amely nem akadályozza meg a fertőzést, de megakadályozza a betegség fő tüneteinek kialakulását. Rámutatott, hogy az immunológiai memória ettől még idővel csökkenni fog.
"Az mRNS-vakcinák hatékonyak, bár a SARS-CoV-2 variánsok csökkentik a hatékonyságot a mutációk és az immunológiai memória csökkenése miatt" – mondta.
A videó a vakcina lehetséges mellékhatásait is tárgyalja. Az orvosok korábban azt mondták az AFP-nek, hogy egyes mellékhatások, például az oltás helyén a duzzanat és a láz, várhatóan az oltás beadását követő néhány napon belül megszűnnek. Az egészségügyi ügynökségek a ritka, de súlyos mellékhatásokat is nyomon követik, köztük a szívburokgyulladást és a szívizomgyulladást, amelyek a szívet érintik, de az orvosok az AFP-nek elmondták, hogy az érintett betegek kevesebb mint egy év alatt visszatérnek a normális életükhöz.
Az egészségügyi szakemberek következetesen azt mondják, hogy a Covid-19 oltás előnyei meghaladják a mellékhatások kockázatát.
Az AFP további tudósításai a világjárványt övező álhírekről itt olvashatók.
2023. október 27. Egy képaláírás frissítésre került
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
