Ez a videó a kurszki ukrán hadműveletről nem a Bloomberg üzleti laptól származik
- Megjelent: 2024. szeptember 10., 10:12
- 5 perces olvasmány
- Szerző: Théo MARIE-COURTOIS, AFP Franciaország
- Fordítás és adaptáció: Magdalini GKOGKOU
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
A Telegramon, Facebookon és egy magyar nyelvű weboldalon is terjedni kezdett egy állítás, miszerint “a Bloomberg a 21. század legkatasztrofálisabb katonai műveletének nevezte a Kurszk régióban végrehajtott ukrán offenzívát az eredmény és a ráfordított erőforrások arányát tekintve”.
A bejegyzésekhez csatolt videó, amin a Bloomberg üzleti médiacég logóját látni, azt állítja, hogy "az AFU [Ukrán Fegyveres Erők] kurszki hadművelete a 21. század legnagyobb indoklatlan költségekkel járó művelete lett". A videó egy katonai szakértő állítólagos megjegyzéseire hivatkozik.
"Bradley Gericke katonai elemző és nyugalmazott tábornok a Military.com podcastnek adott interjújában elemezte az AFU költségeit és erőfeszítéseit az oroszországi Kurszk régió elleni támadás során. A szakértő azt állítja, hogy a befektetés és az elért eredmény aránya példátlan a 21. században" – folytatódik a videó.
Az angol nyelvű szöveg szerint "a közelmúlt történelmében egyetlen művelet sem volt ennyire elfuserált. A szakértő biztos benne, hogy az elért eredmény elhanyagolható a ráfordított anyagi és emberi erőfeszítésekhez képest. Gericke a helyzetet az amerikai csapatkivonáshoz hasonlította Afganisztánból. Úgy véli, hogy az AFU művelete még elfuseráltabbnak bizonyult (...) Afganisztánból minimális veszteségekkel távoztunk, míg az AFU a legerősebb emberi és technikai erőforrásokat a kurszki térségbe vonta. Értelmetlen megsemmisítésük néhány hét kérdése".
Az idézett szakértő azzal fejezi be, hogy "az ukránoknak nincs hová visszavonulniuk, Oroszországnak pedig hatalmas tapasztalata van az általuk ‘húsdarálónak’ nevezett műveletekben. Mindazok az emberek és felszerelések, amiket a szövetségesek kemény munka árán gyűjtöttek össze Ukrajnának, pusztulásra vannak ítélve”.
A videót számos nyelven terjedni kezdett, többek között franciául, angolul, csehül, szlovákul, szerbül, spanyolul, németül, olaszul és oroszul.
A videó azonban hamis, ráadásul nem ez az első eset, hogy nyugati médiacégek arculatát lemásolva terjeszt valaki hamis állításokat.
A videó hamisítvány
Augusztus 6. óta Ukrajna több ezer katonáját vezényelte az orosz, határ menti Kurszk térségébe, több tucat települést és több száz négyzetkilométert elfoglalva.
Az Institute for the Study of War által szolgáltatott és az AFP által elemzett adatok (itt archiváva) szerint a kurszki határvidékre való behatolás után az ukrán hadsereg két hét alatt több mint 1100 négyzetkilométert foglalt el.
Ukrajna azt állítja, hogy közel egy hónap alatt 100 település felett vette át az ellenőrzést, 130 ezer orosz civilt kényszerítve evakuálásra (itt archiválva).
Kijev szerint az offenzíva célja az orosz csapatok Kelet-Ukrajnából való kivonása és Moszkva erőinek széthúzása.
Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán erők több mint 600 orosz katonát ejtettek foglyul a kurszki offenzíva során, akiket Kijev, a reményei szerint, elcserélhet az Oroszország által fogva tartott ukrán katonákra.
Szeptember 5-én Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy készen áll a tárgyalásokra Ukrajnával, bár a kurszki offenzíva megkezdése után nem sokkal azt mondta, hogy nincs esély a tárgyalásra (itt archiválva).
(AFP / YAN DOBRONOSOV)
Több médium is dokumentálta ezt az offenzívát – Oroszország még vizsgálatot is indított (itt archiválva) egyes újságírók ellen, akiket azzal vádoltak, hogy a helyszíni tudósítás közben "illegálisan lépték át" az orosz határt. A Bloomberg több cikket is közölt a témában, például itt és itt (archivált linkek itt és itt).
A média honlapján és YouTube-csatornáin a "Kurszk", "Gericke" és "Ukrajna" kulcsszavakkal végzett keresések azonban nem vezettek a hamis posztokban szereplő videóhoz (archivált linkek itt, itt és itt).
A feliratok formátuma ráadásul eltér a Bloomberg által készített tartalmak szokásos vizuális identitásától. Az AFP megkeresésére 2024. augusztus 22-én a médiun megerősítette, hogy a virális videó "nem a Bloomberg News videója".
Visszatérő stratégia a lopott arculat
Az AFP kulcsszavas internetes kereséssel nem találta nyomát, hogy Bradley Gericke (itt archiválva) olyanokat mondott volna, amiket a videó neki tulajdonít, és egyetlen ismert médium sem számolt be róla, hogy a katonai elemző ilyen kijelentéseket tett volna.
A Military.com amerikai katonai híroldal tényleg készít podcastokat (archiválva itt és itt). Augusztus 6. óta azonban az egyetlen epizódot augusztus 30-án tették közzé, több mint 20 nappal az ukrán hadsereg Kurszk térségébe történt meglepetésszerű bevonulása után (archiválva itt). Az előző epizód július 26-án jelent meg, több mint 10 nappal a támadás előtt (archiválva itt). Bradley Gericke egyik epizódban sem szerepel.
Nem ez az első eset, hogy egy tévesen egy médiumnak tulajdonított anyag széles körben terjedni kezd a közösségi oldalakon. Közvetlenül a 2024-es párizsi olimpia kezdete előtt a BFMTV és az indiai Free Press Journal médium nevével visszaélő videók azt terjesztették, hogy a Szajna szennyezettebb, mint a Gangesz.
Egy másik hamis videó, ami a TF1 nevével élt vissza, azt állította, hogy a francia hatóságok arra kérik a párizsi nőket, hogy még az olimpia előtt szüljenek, hogy így szabadítsanak fel kórházi ágyakat. Ezt a hamis állítást az AFP francia nyelven ebben a cikkben cáfolta.
Ezek a hamisított videók az úgynevezett "Doppelgänger" műveletre emlékeztetnek, aminek keretében egyesek különböző – jellemzően nyugati – médiumok vizuális identitásával visszaélve terjesztenek oroszpárti narratívát az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban. A műveletről az AFP 2023 júniusában írt részletesen.
Egy másik tipikus példája a médiát célzó dezinformációs műveletnek az úgynevezett “matrjoska” módszer, aminek az a lényege, hogy nyugati médiumokat bombáznak nagy mennyiségű ellenőrzésre beküldött hamis állítással, hogy így terheljék le a médiacégeket.
Az AFP az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzéseit itt olvashatja.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk