Nem a spanyol folyókon lévő kisebb vízügyi infrastruktúrák lebontása okozta a valenciai árvizet
- Megjelent: 2024. november 29., 10:37
- 8 perces olvasmány
- Szerző: Ede ZABORSZKY, Lucia Diaz, AFP Magyarország, AFP Spanyolország
Szerzői jog © AFP 2017–2024. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"Csak 2021 és 2022 között több mint 256 gátat semmisítettek meg Spanyolországban, hogy a 2030-as menetrend célkitűzéseivel összhangban helyreállítsák a folyók természetes áramlását. Az országot nemrégiben az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb áradásai érték" -- olvasható a 2024. november 6-án megosztott magyar Facebook-bejegyzésben, amihez egy spanyol nyelvű videót csatoltak. Ugyanez a spanyol nyelvű állítás több mint 5000 megosztást gyűjtött az X-en.
2024. október 29-én a valenciai régiót özönvízszerű esőzések sújtották (itt archiválva), amelyek halálos áradásokat okoztak. Az árvíz egy, az évszakban megszokott időjárási jelenséghez kapcsolódott: a Földközi-tenger melegebb vizei fölött hideg levegő áramlik, és ez intenzív esőfelhőket képez, olvasható az AFP cikkében (archivált változat).
A felhőszakadás néhány óra alatt egy évnyi csapadék-mennyiséggel áztatta el Valencia régió keleti részeinek területeit, a talaj pedig nem tudta elnyelni ezt a vízmennyiséget, így villámárvizek alakultak ki, amelyek a településeket is elérték.
A spanyol kormány szerint ez Spanyolország közelmúltbeli történelmének legsúlyosabb természeti katasztrófája. A legfrissebb információk szerint 230 ember vesztette életét, és még mindig vannak eltűntek (itt archiválva).
A közösségi médiában különböző nyelveken terjedő bejegyzések szerint az eltávolított gátak voltak a katasztrófa okozói, de szakértők azt mondták az AFP-nek, hogy csak kisebb és elavult vízi infrastruktúrákat távolítottak el az országban, amelyeknek nem volt jelentősége az árvízvédelemben.
A videó a hozzászólásokból
A magyar és a spanyol posztok egy spanyol nyelvű videót tartalmaznak, amelyet már több ezer alkalommal osztottak meg más nyelveken is, például franciául, angolul, németül,olaszul, portugálul és lengyelül. A videó azzal az állítással terjed, hogy "Spanyolország 2021 és 2022 között több mint 256 gátat rombolt le".
A jobb felső sarokban látható bika alakú logónak a képen látható “g” betűnek köszönhetően sikerült megtalálni, hogy ez egy spanyol televíziós csatorna, az El Toro TV "El gato al agua" című műsorának egyik adása. Az AFP kiderítette, hogy az epizódot, amelyből ez a klip származik, 2023. május 19-én sugározták. A részlet 1 óra 46 percnél kezdődik.
A program azzal kezdi, hogy "2021-ben Spanyolország volt Európa vezető országa a folyami gátak eltávolításában vagy leszerelésében", de egy helyen sem említi a 256-os számot. Csak 2021-ben elbontott, "108" építményre utal. A videó bevezetője előtt a műsor házigazdája egyértelművé teszi, hogy "gátakra, víztározókra és duzzasztókra" utalnak.
Az állítás, miszerint Spanyolország 256 gátat semmisített meg, 2023 áprilisára nyúlik vissza, ekkor kezdett terjedni spanyolul az interneten (itt archiválva) és egy spanyol televíziós műsor is felkapta (itt archiválva). Egy akkori TikTok-poszt a következő számadatokat osztotta meg a gátak eltávolításáról: 2021-ben 108, 2022-ben 148, 2023 áprilisáig pedig 43.
A 108-as szám az El País lap egy 2022. június 12-i cikkére vezethető vissza (itt archiválva). A spanyol napilap cikke a Dam Removal Europe, a folyók mesterséges gátjainak eltávolításán dolgozó környezetvédelmi civil szervezetek csoportjának adataira hivatkozik (archívum). A csoport éves jelentése szerint csak 2021-ben Spanyolországban összesen 108 gátat bontottak le, ami az abban az évben Európában eltávolított 239 gát közel fele volt.
A 2022. évi Dam Removal jelentés 133 eltávolított gátat jelentett Spanyolországban, az ország a jelentés szerint "már második éve az akadálymentesítés úttörője volt Európában". Ezen adatok szerint Spanyolország 2021 és 2022 között 241 folyami gátat távolított el, ami nem sokkal marad el a posztokban említett 256-os számtól.
A Dam Removal Removal Europe megjegyezte, hogy a kontinensen a legtöbb eltávolított gát "duzzasztógátak" és "alacsony (2 méter alatti) profilú építmények" voltak (és nem a magyar nyelvben szintén gátnak nevezett, a folyóval párhuzamos védművek).
A mesterséges gátak eltávolítása javítja az ökoszisztémák egészségét, korlátozza az aszály kockázatát a folyásirányban, és csökkenti a átszakadás kockázatát a legrégebbi és legkevésbé karbantartott szerkezetek esetében, amelyekből Európában sok van, hangsúlyozzák a civil szervezetek (itt archiválva).
A jelentés 2023-as kiadása szerint abban az évben Spanyolországban 95 gátat számoltak fel, ismét túlnyomó többségében kis vízi építményeket. Ez összesen 336-ot jelent ebben a három évben (itt archiválva).
A szakértők szerint azonban az, hogy lerombolták ezeket a kis gátakat, nem befolyásolta az áradásokat.
A szakértők szerint lebontott gátak nem járultak hozzá az áradáshoz
"Ahhoz, hogy a gátak hatékonyak legyenek az árvizek ellen, nagy mennyiségű vizet kell tudniuk tárolni" - mondta Ignacio Escuder Bueno, a valenciai Műszaki Egyetem vízépítő mérnöki professzora az AFP-nek 2024. november 5-én (archívum).
A Spanyolországban lerombolt infrastruktúra viszont nem ilyen volt. Ezek jellemzően víztározók és úgynevezett bukógátak voltak, olyan enyhén kiemelkedő építmények amelyek kis vízesés formáját képzik.
"Néhány kisebb víztározót felszámoltak, ami jelentéktelen ahhoz a problémához képest, amelyről beszélünk", vagyis az október végi történelmi áradásokhoz képest - mondta César Rodríguez, az AEMS-Ríos con Vida folyóvédelmi egyesület főtitkára az AFP-nek 2024. november 4-én (1. és 2. archivált link).
Egy tározó vagy bukógát, különösen, ha már nem használják és nem tartják karban, "anyagfelhalmozódást okozhat, a vízszint megemelkedhet, és hozzájárulhat az áradáshoz" vagy a szerkezet meghibásodásához" – magyarázta a szakember.
"A kis víztározók vagy a már nem használt gátak (általában alacsony magasságúak és kevés tárolókapacitással rendelkeznek) veszélyesek lehetnek, illetve káros környezeti hatásokkal járhatnak" - erősítette meg Ignacio Escuder Bueno, a Valenciai Műszaki Egyetem munkatársa.
A spanyol ökológiai átmenetért és a demográfiai kihívásokért felelős minisztérium 2023-ban már reagált a több száz lerombolt gátról szóló állításokra, amelyekről az emberek azt feltételezték, hogy hatalmas építményeket jelentenek.
A minisztérium szerint képtelenség lett volna 200 nagy gátat ilyen rövid idő alatt lerombolni, és kifejtette, hogy 2 nagyobb gátat romboltak le a közelmúltban, a többi pedig kisebb gát és duzzasztógát volt.
A közelmúltbeli áradások áldozatainak számát több tényező is magyarázza: a hatalmas mennyiségű csapadék, a nagyon száraz és erősen beépített talaj, az árvízveszélyes területeken történő építkezések, valamint a hatóságok reagálókészségének hiánya. Az esőzések hevessége, amelyet az éghajlatváltozás is tetézett, váratlanul érte a helyi lakosokat és a hatóságokat (archívum).
A klímaváltozással foglalkozó World Weather Attribution (WWA) kutatóhálózat (itt archiválva) szerint az olyan felhőszakadások, mint amik Spanyolországban is pusztítottak, 12 százalékkal hevesebbek és kétszer akkora valószínűséggel fordulnak elő, mint az ember okozta éghajlatváltozás előtt. A WWA nem állapított meg közvetlen kapcsolatot az októberi rendkívüli esőzések és az éghajlatváltozás között, de szerintük "nagyon valószínű", hogy ez volt az ok.
Huszonnyolc gátat bontottak le Valenciában az elmúlt 20 évben
A spanyol Ökológiai Átmeneti Minisztériuma (MITECO) november 4-én az AFP-nek küldött e-mailben megerősítette, hogy csak "kisebb, használaton kívüli, néhány méter hosszúságú gátakat vagy víztározókat" bontottak le.
Valenciai régióban a Geoportal kormányzati honlapon elérhető térkép azt mutatja, hogy az elmúlt húsz évben viszonylag kevés építményt bontottak le (archívum). A Jucar-medencében, ahol Valencia található, 2000 és 2021 között összesen 28 gátat bontottak le (archívum).
A Dam Removal Europe valamivel frissebb, 2023-ig szóló adatokat tartalmazó térképe megerősíti ezt a tendenciát:
Az Agenda 2030 és az EU vízügyi keretirányelve
A "256 eltávolított gátról" szóló posztokon idézett tévéműsor és sok közösségi média bejegyzés is azt állítja, hogy a spanyol kormány az Agenda 2030 célkitűzéseit, nevezetesen a 6.6. pontot teljesíti, amikor gátakat rombol le.
Az Agenda 2030 az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak keretrendszere (itt archiválva). A 6-os pont a vízzel és a szennyvízzel foglalkozik,a 6.6. alfejezet pedig a vizes élőhelyek ökoszisztémáinak védelmére és helyreállítására szólít fel, melyek "tiszta vizet biztosítanak, mérséklik az árvizeket és az aszályokat, és támogatják a biológiai sokféleséget" (itt archiválva). Gátak lerombolásáról külön nem írnak a dokumentumban.
A használaton kívüli duzzasztók lebontása részét képezi Spanyolország 2022 és 2030 közötti időszakra szóló nemzeti folyórestaurálási stratégiájának. A témáról szóló jelentés szerint 2021-ig 737 elavult gátat és duzzasztót bontottak le az országban (itt archiválva).
Az Európai Unió is hasonló célokat tűzött ki a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájában, az EU 2030-ig 25 000 km vízfolyás felszabadítását tervezi, különösen az elavult vagy használaton kívüli gátak eltávolításával (archívált link). Az EU vízügyi keretirányelve, amely 2003 decemberében lépett hatályba a tagállamokban, arra kötelezi az uniós országokat, hogy állítsák helyre a talajvíz, a folyók, a tavak és a környező területek ökoszisztémáit (archívum).
A spanyol gátak lerombolása visszatérő téma a közösségi oldalakon. Az AFP már 2024 tavaszán cáfolta ezzel kapcsolatos hamis állításokat, ám ezek az árvizek után ismét felbukkantak. Az AFP spanyolul (itt és itt), németül és franciául is cáfolt már ilyen állításokat.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
