A HPV elleni védőoltás biztonságos és nem befolyásolja a termékenységet

A humán papillomavírus (HPV) elleni vakcinák 2006 óta engedélyezettek az EU-ban. A HPV-oltások csökkentik a méhnyakrák kockázatát. 2024 novemberében egy német orvostól származó idézet kezdett el terjedni az interneten, ami azt tanácsolja, hogy az emberek ne vegyék fel ezt az oltást. A szöveg szerint a HPV-oltások hatástalanok, többet ártanak, mint használnak, és akár meddőséghez is vezethetnek. A szakértők azonban elutasítják ezeket az állításokat, és elmondták az AFP-nek, hogy az oltóanyagokat számos tudományos vizsgálatban tesztelték, és nagyon biztonságosnak tartják.

"Minden nap kapok üzeneteket, amelyekben azt kérdezik, mit gondolok a HPV elleni védőoltásról. Őszintén szólva: nem sokat" – olvasható egy Facebook-felhasználó német nyelven írt 2024. november 11-i bejegyzésében. A poszt szerint a megosztott szöveget eredetileg "Dr. Michael Spitzbart" írta, aki egyértelműen azt javasolja, hogy senki se oltassa be magát HPV-oltással. A szöveg szerint az oltás nem hatékony, potenciálisan káros, és az emberek jobban tennék, ha inkább "gondoskodnának arról, hogy jó legyen az immunrendszerük”.

Az orvos a vakcina állítólagos mellékhatásaira is figyelmeztetett: "A többnyire serdülőkorú oltottaknak beadják az alumínium-hidroxid és poliszorbát 80-at tartalmazó anyagot, ami a petefészkek károsodásához [...] és ezáltal meddőséghez vezethet" – áll a szövegben. Az írás azt is felveti, hogy a HPV elleni védőoltások növekvő száma az oka annak, hogy "az utóbbi években minden sarkon termékenységi központok jelentek meg". 

A poszt tartalmát Telegramon és az X-en is terjeszteni kezdték német nyelven. A Facebookon egy magyar fordítás 2024. november 13. óta 97 megosztást ért el.

Image
A félrevezető állítás magyarul a Facebookon, a képernyőmentés 2024. december 4-én készült

Michael Spitzbart, aki az X és a TikTok profiljában is "Európa egyik vezető egészségügyi szakértőjeként, bestseller-szerzőként és előadóként" mutatkozik be, a múltban már többször is terjesztett hamis vagy félrevezető egészségügyi információkat, ahogyan arról többek között a Correctiv német nyelvű tényellenőrző oldal is írt.

Ellentmondásos megítélésű orvos

A közösségi médiában idézett eredeti bejegyzés, amelyet Michael Spitzbart 2024. november 11-én tett közzé, már nem elérhető. Egy X felhasználó azonban archiválta azt. Martin Moder osztrák molekuláris biológus, aki gyakran foglalkozik a tudománnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletekkel, és tagja a "Science Busters" nevű csoportnak – ami tudományos témájú kabaréelőadásokat ad – nyilvánosan bírálta Spitzbart kijelentéseit az X-en, és "veszélyesnek" minősítette azokat. 

Mivel Spitzbart a honlapján szereplő jogi nyilatkozat szerint a felső-ausztriai Pöndorfban "megelőző és ortomolekuláris orvoslással" foglalkozó magánpraxist vezet, Martin Moder 2024. november 12-én bepanaszolta Spitzbartot az osztrák orvosi kamaránál:

Image
Martin Moders X-posztja. 2024. november 28-án készült képernyőmentés

Az osztrák szövetségi szociális, egészségügyi, ápolási és fogyasztóvédelmi miniszter, Johannes Rauch is tudomást szerzett a vitáról, és 2024. november 16-án az X-en a következő szavakkal kommentálta az ügyet: "Remélhetőleg a fiatal nőket nem bizonytalanítják el ilyen kétes szélhámosok". Rauch méltatta az osztrák HPV-oltási kampány eddigi sikerét, mivel az oltás Ausztriában 2024. január 1. óta ingyenes a kilenc és 30 év közötti lányok és nők számára.

Magyarországon 2014 óta a hetedik osztályos, 12 év feletti iskolások önkéntesen, ingyenesen kaphatják meg a HPV elleni védőoltást egy iskolai oltási kampány keretében (itt archiválva). 

Az esetről az osztrák média is beszámolt. Az illetékes felső-ausztriai orvosi kamara elnöke 2024. november 15-én a "Mein Bezirk" médiumnak nyilatkozott, miszerint fegyelmi eljárást indítottak Michael Spitzbart ellen. 

Az AFP-nek kérdésére az eljárás kimeneteléről a felső-ausztriai orvosi kamara 2024. december 4-én a következőket válaszolta: "[a]hogy máskor sem, most sem kommentálunk folyamatban lévő eljárásokat".  

A "Mein Bezirk" kérdésére, hogy a kritikák hatására miért törölte a HPV elleni védőoltással kapcsolatos bejegyzéseit, Michael Spitzbart így válaszolt: "Egy olyan időszakban, amikor minden eltérő vélemény azonnal nyilvános vihart vált ki a közösségi médiában, tudatosan döntöttem úgy, hogy kiveszem a vitát a média reflektorfényéből". A felső-ausztriai orvosi kamarát is bírálta: "Ha azonban a kritikus vita közvetlenül fegyelmi eljárás megindításához vezet, az kérdéseket vet fel a véleményszabadsággal és a tudományos diskurzus nyitottságával kapcsolatban".

Az oltásszkeptikusok többször is figyelmeztettek a HPV elleni védőoltások állítólagos veszélyeire. Az AFP korábban már cáfolta az ilyen hamis állításokat német nyelven. A Michael Spitzbart által jelenleg terjesztett állítások szintén félrevezetőek, ahogyan azt a szakértők az AFP-nek kifejtették.

Mi a HPV?

A német Robert Koch Intézet (RKI) honlapja szerint a humán papillomavírus-fertőzések világszerte a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzések közé tartoznak. A legtöbb esetben a HPV-fertőzés tünetmentes. A vírus típusától függően azonban a fertőzésnek súlyosabb következményei is lehetnek: egyes alacsony kockázatú típusok genitális szemölcsöket okoznak. Számos magas kockázatú vírustípus rákhoz vezethet a méhnyak, a hüvely, a szeméremtest, a pénisz, a végbélnyílás vagy a száj és a torok területén. 

A HPV-vel kapcsolatos további magyar nyelvű információk a Nemzeti Egészségügyi Központ honlapján találhatók (itt archiválva).

Az osztrák szövetségi szociális, egészségügyi, ápolási és fogyasztóvédelmi minisztérium szerint a rákkeltő HP-vírusok felelősek a méhnyakrák rosszindulatú megbetegedéseinek több mint 70 százalékáért. Világszerte ez a nők körében a harmadik leggyakoribb rákos halálozási ok.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a HPV elleni vakcinákat jelenleg több mint 100 országban alkalmazzák. A WHO adatai szerint a védőoltás hatékonyan véd a különösen veszélyes 16-os és 18-as HPV-típusok ellen, amelyek a méhnyakrák kialakulásáért felelősek.    

Image
A méhnyakrák és a HPV áttekintése (AFP / John SAEKI, Adrian LEUNG)

A legtöbb szexuálisan aktív ember élete során megfertőződik a HPV-vel. Ennek oka, hogy a vírusok nemcsak szexuális érintkezés, hanem nagyon szoros testi érintkezés útján is átadhatók. Az óvszer nem nyújt teljes védelmet a fertőzés ellen.

A Német Rákregiszter-adatközpont adatai alapján 2013-ban és 2014-ben Németországban mintegy 7300 nőnél és 2300 férfinál diagnosztizáltak HPV-fertőzés okozta rákot. Ausztriában évente 130-180 HPV-vel összefüggő haláleset történik, és a szexuálisan aktív emberek több mint egy százalékát érinti a nemi szervi szemölcs.

A HPV elleni védőoltások biztonságosnak és hatékonynak tekinthetők

Ahogy a Magyar Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ HPV információs oldala is figyelmeztet, a HPV elleni védőoltásokkal kapcsolatban számos hamis állítás terjed: például, hogy magukat az oltások okoznak rákot vagy meddőséget (itt archiválva). A magyar hatóságok a vakcinát biztonságosnak és hatékonynak tartják, és különösen (de nem kizárólag) lányoknak és fiatal nőknek ajánlják azt. 

A HPV elleni vakcinák 2006 óta engedélyezettek az EU-ban (itt archiválva). 

Mind az osztrák Szövetségi Szociális, Egészségügyi, Gondozási és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, mind a német Állandó Oltási Bizottság (Stiko) ajánlja az oltást, amelyet "nagyon hatásosnak" minősítettek. 

Susanne Weg-Remers, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) rákinformációs szolgálatának (KID) vezetője az AFP-nek 2024. november 28-án kifejtette, hogy egy vakcinának számos vizsgálaton kell átesnie, mielőtt jóváhagyják: "Egy oltás nagyszabású engedélyezési vizsgálatai során nagyon részletesen megvizsgálják az oltás lehetséges kockázatait és mellékhatásait. Ezen adatok alapján bebizonyosodott, hogy a HPV-vakcinák jól tolerálhatók és biztonságosak". 

Weg-Remers visszautasította az interneten keringő állítást, miszerint a HPV elleni védőoltás nem hatékony, és két átfogó, biztonságossági adatokat gyűjtő vizsgálatra mutatott rá: az egyik, a New England Journal of Medicine-ben 2020-ban megjelent tanulmányban több mint 1,5 millió svédországi lányt és fiatal nőt figyeltek meg több éven keresztül. Kimutatták, hogy a 17 éves koruk előtt beoltott nőknél 88 százalékkal alacsonyabb volt a méhnyakrák kockázata, mint az oltatlan kontrollcsoportnál. 

A második tanulmány, amelyet a  Lancet című folyóiratban 2021-ben publikáltak, szintén mutatta ki, hogy minél fiatalabbak voltak a lányok az oltás idején, annál nagyobb volt a kockázat csökkenése. Ez azzal magyarázható, hogy a HPV-fertőzés általában szexuális érintkezés útján történik, ezért a szexuális aktivitás előtt történő oltás a leghatékonyabb.

Image
Egy ötödikes diák a franciaországi Le Bouscat-i Jean Moulin iskolában HPV elleni védőoltást kap, 2023. október 5. (AFP / PHILIPPE LOPEZ)

A német Paul-Ehrlich-Institut (PEI) gyűjti a Németországban beadott védőoltásokat követő összes bejelentett mellékhatást. Ezen adatok alapján a HPV elleni védőoltással kapcsolatos súlyos mellékhatásokat nem azonosítottak, derül ki a különböző releváns tanulmányok egy 2018-as átfogó áttekintéséből.

A WHO oltásbiztonsággal foglalkozó globális tanácsadó bizottsága egy 2017-es értékelésében hasonló következtetésre jutott: az eddig beadott több mint 270 millió adag oltás alapján csak a várható mellékhatásokat regisztrálták. A HPV elleni védőoltás után gyakran előforduló mellékhatások: reakciók az injekció beadásának helyén (duzzanat, bőrpír vagy fájdalom), keringési problémák, szédülés, fáradtság, fejfájás vagy fájdalom a karban. 

A Michael Spitzbart által a közösségi médiában felvetett meddőséget sem a PEI, sem a WHO nem jegyezte fel a védőoltás megfigyelt mellékhatásaként, olvasható a német RKI az oltással kapcsolatos gyakori kérdéseket megválaszoló összefoglalójában

Félrevezető állítások az összetevőkről és a mellékhatásokról

Az interneten terjedő szöveg azt állítja, hogy a HPV-vakcinák "alumínium-hidroxidot és poliszorbát 80-at" tartalmaznak,  olyan anyagokat, amelyek "károsíthatják a petefészkeket, és így meddőséghez vezethetnek". A szövegek más súlyos mellékhatásokat, például autoimmun betegségeket is említenek.

Susanne Weg-Remers szerint azonban ez az állítás megalapozatlan: a Gardasil, a Cervarix és a Gardasil 9 HPV elleni vakcinák engedélyezettek az EU-ban, és összetevőiket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) alaposan megvizsgálta. (Ezek közül az oltóanyagok közül a Gardasil 9-et kaphatják a magyar iskolások.) 

"Ami potenciálisan veszélyes lehet, az az alumínium" – magyarázta Weg-Remers. Az alumíniumsókat, például az alumínium-hidroxidot, adjuvánsként használják, hogy javítsák az immunválaszt egyes vakcinákban. Weg-Remers szerint az alumíniumsók nagy mennyiségben veszélyesek lehetnek az egészségre. "Az oltóanyagokban található mennyiség azonban messze az egészségügyi szempontból aggályosnak tekintett határértékek alatt van" – mondta a szakértő.

Weg-Remers elmondása szerint a forgalomban lévő vakcinák 0,125 és 0,85 milligramm alumíniumot tartalmaznak dózisonként, összehasonlításképpen egy átlagos felnőtt napi hét-kilenc milligramm alumíniumot fogyaszt el a normál étkezések során. Ráadásul az EU-ban jelenleg főként a a Gardasil 9-et használják, mivel ez a vakcina összesen kilenc HP-vírus ellen hatásos, ami a leírása szerint nem is tartalmaz alumínium-hidroxidot. 

Az EMA szerint a poliszorbát 80 egy fehérje-stabilizátor, amelyet számos különböző gyógyszerben és vakcinában használnak. "És itt is feltételezhetjük a kiterjedt vizsgálatok után, hogy az oltóanyagokban lévő mennyiség ártalmatlan" – mondta Weg-Remers. 

"Egyetlen olyan hosszú távú és késői hatást, amelyekre Spitzbart úr hivatkozik, sem figyeltek meg a nagy nyilvántartási vizsgálatokban" – mondta Weg-Remers. "Nincs tudományosan bizonyított bizonyíték arra, hogy az oltás meddőséghez vezetne".

A kölni egyetemi kórház Papilloma- és Poliomavírusok Nemzeti Referencia Központjának szóvivője 2024. november 27-én az AFP-nek küldött e-mailben azt írta: "A közösségi médiából idézett bejegyzéseknek nincs semmiféle bizonyítékokon alapuló alapja". A Központ a HPV-vakcinákról szóló több közelmúltbeli tanulmányra hivatkozik, amelyekben megerősítették azok hatékonyságát és biztonságosságát. 

A Paul Ehrlich Intézet által kiadott Gyógyszerbiztonsági közlöny című kiadvány egyik száma 2018-ban átfogóan foglalkozott a HPV elleni védőoltások témájával. A kiadvány különböző tanulmányokat foglalt össze, és arra jutott, hogy "a kutatások jelenlegi állása jó biztonsági profilt jelez mind a női, mind a férfi oltottak esetében". Emellett "nincs bizonyíték a HPV elleni védőoltás és az autoimmun betegségek közötti okozati összefüggésre". A közlemény szerint a meddőséget egyik vizsgálatban sem azonosították az oltás lehetséges mellékhatásaként.

Weg-Remers tudománytalan spekulációnak tartja, hogy Spitzbart szerint kapcsolat van a beoltottak száma és a termékenységi klinikák számának növekedése között: "A nagy regiszteres vizsgálatokban több százezer lányt és nőt követtek nyomon több éven keresztül. Nem találták jelét, hogy az oltott nők csoportja gyakrabban lett volna meddő, mint az oltatlanoké". 

A termékenységi kezelések számának növekedése számos európai országban megfigyelhető, de nincs tudományosan bizonyított kapcsolat a védőoltásokkal. "A meddőség egy összetett folyamat, amelyet számos tényező befolyásolhat" – magyarázta Weg-Remers. Például az utóbbi időben egyre hátrébb tolódott az az átlagos életkor, amikor a nők gyermeket vállalnak. "Köztudott, hogy a termékenység fiatal korban a legmagasabb, és 30 éves kortól fokozatosan csökken".

Tudománytalan egészségügyi tippek 

Az interneten terjedő cikk azt is állítja, hogy az erős immunrendszer teljesen elegendő védelmet nyújt a HPV-betegség ellen. Susanne Weg-Remers a KID-től ezt kritikusan szemléli: "Természetesen nem baj, ha erősítjük az immunrendszerünket azzal, hogy egészségesen élünk, egészségesen táplálkozunk, mozogunk a friss levegőn és így tovább" – mondta az AFP-nek. A jó immunrendszer azonban önmagában nem akadályozza meg a HP-vírusokkal való fertőzést. 

Még a HPV elleni védőoltás sem nyújt 100 százalékos védelmet a méhnyakrák ellen, de jelentősen csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát. Ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése a beoltottak számára is. "Ha a rák előtti stádiumot korán felismerik, akkor az kezelhető, és a méhnyakrák előfordulása jelentősen csökkenthető" – mondta Weg-Remers.

Általánosságban azt tanácsolja, hogy "az olyan egészségügyi döntéseket, mint például a védőoltások, tudományos adatokra alapozzuk", ahelyett, hogy a közösségi médiában megjelenő megalapozatlan állításokban bíznánk.

Az egészségüggyel kapcsolatos további tényellenőrzéseket itt olvashatja. 

Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?

Lépjen kapcsolatba velünk