Felbátorodva Trumpon a magyar kormány is feltekerte az Ukrajna-ellenes dezinformációt

Egy “nem létező ország” vagy egy “Ukrajna elnevezésű probléma”: Magyarország kormánya és a hozzá köthető média gyakrabban támadja a háború sújtotta szomszédos országot, főleg mióta Orbán Viktor miniszterelnök “barátja”, Donald Trump átvette a hatalmat az Egyesült Államokban.

Orbán és szövetségesei régóta ugyanazokat az “ellenséges narratívákat” vetik be a Nyugat és Ukrajna ellen, mint Oroszország - mondta el 2025. március 5-én Takácsy Dorka, a budapesti székhelyű Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) agytröszt kutatója az AFP-nek .

De a magyar kormány - amely közeli partnere Oroszországnak és Trump-elnökségek idején Washingtonnak - a republikánus politikus újraválasztása óta még jobban felbátorodott. 

“Úgy tűnik, a magyar vezetés Trump győzelmére lehetőségként tekintett, hogy azt tegyen Ukrajnával, amit akar” - mondta Takácsy, hozzátéve, hogy az utóbbi időben megnőtt az Orbántól és szövetségeseitől érkező, Kijev-ellenes megszólalások száma.

Trump 2025. február 19-én  “diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna 2019 óta hivatalban lévő elnökét, amiért nem ír ki új választásokat, noha a háború miatt elrendelt hadiállapot idején semmiféle szavazást nem lehet tartani.

Az Ukrajnát célzó online dezinformációs áradat közepette az AFP az alábbiakban összefoglalt néhány kulcsfontosságú magyar nyilatkozatot.

A Nyugat provokálta ki Oroszországot, hogy háborúzzon?

Orbán rendszeresen megtöri az EU egységét az Ukrajnával kapcsolatos döntésekben. A 2022-es orosz megszállás óta Magyarország miniszterelnöke egyszer sem szavazta meg a fegyverek Ukrajnába küldését, miközben folyamatosan bírálja a Moszkva elleni uniós szankciókat.

Szokásos heti rádióinterjújában 2025. március 7-én, Orbán Viktor ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna uniós tagsága esetén “tönkremenne az európai és benne a magyar gazdaság” (itt archiválva).

A magyar miniszterelnök nem csatlakozott azokhoz az uniós vezetőkhöz sem, akiket megrengetett az Egyesült Államok Európából való kivonulásának lehetősége - és akik 2025. március 6-án mind aláírták az Európai Tanács Ukrajna mellett kiálló zárónyilatkozatát (itt archiválva).

Az idei évértékelő beszédében 2025. február 22-én Orbán a Nyugatot hibáztatta, mondván, hogy kiprovokálta Moszkvától a konfliktus kirobbantását.“A háború valójában nem is Ukrajnáról, hanem arról szól, hogy az Ukrajna nevű terület, ami addig ütközőzóna, ütközőállam volt a NATO és Oroszország között, vonassék mostantól NATO-felügyelet alá” - mondta Orbán Viktor a (itt archiválva). “Hogy miért gondolták az európai és amerikai liberálisok, hogy az oroszok ezt majd tétlenül nézik, máig rejtély” - tette hozzá a magyar miniszterelnök.

Donald Trump februárban szintén Ukrajnát hibáztatta a háború miatt, mondván, “el sem kellett volna kezdeniük”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 24-én indított átfogó inváziót Ukrajnában, Oroszország az ország területének csaknem 20 százalékát elfoglalta.

Az ország, amely “soha nem létezett”

A Putyin által gyakran alkalmazott narratívát visszhangozva Kövér László március 4-én egy rádióinterjúban az mondta, Ukrajna “olyan ország, amely valójában soha nem létezett a történelemben". A házelnök ugyanezt hangoztatta már korábban is: legutóbb tavaly májusban és előtte 2014-ben is (itt és itt archiválva).

“Nincs igazán politikai története, nincs igazán politikai elitje, nincsenek kormányzati hagyományai” - mondta az ultrakonzervatív politikus, Orbán régi szövetségese (itt archiválva). Kövér hozzátette, hogy az országban “azok maradnak, akik képtelenek önmaguk védelmére, illetve azok, akik pedig gátlás nélkül kihasználták eddig is a gyengébbeket”.

A több mint 40 millió lakosú Ukrajnának a Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedése óta több, demokratikusan megválasztott vezetője is volt.

Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója  egy 2025. március 3-i Facebook-bejegyzésben a háború sújtotta országra úgy hivatkozott, hogy “Ukrajna elnevezésű probléma”, amellyel most “a háborúpárti európaiaknak” kell foglalkozniuk (itt archiválva).

A Magyar Nemzet 2025. március 3-án Bayer Zsolt, fideszes publicista véleménycikkét közölte, amelyben Ukrajnát “egy megrohadt maffia-szörnyállam”-nak nevezte (itt archiválva). A lap egy másik, 2025. február 20-i véleménycikkében a szerző, Pilhál Tamás a bucsai mészárlást - amely során az orosz erők a vádak szerint civilek százait ölték meg - “hamis zászlós színjátéknak” titulálta (itt archiválva).

Az ENSZ 2022-es emberi jogi jelentése szerint orosz katonák civileket öltek meg Bucsában és más városokban (itt archiválva).

Újságírók szerte a világból, köztük az AFP riporterei is, tudósítottak holttestekről a bucsai utcákon. A halottak egy részének meg volt kötözve a keze.

“Megvásárolt” hírességek

A magyar miniszterelnök különböző interjúkban összeesküvés-elméletekre is hivatkozott, például arra, hogy egy “nagy baloldali, nemzetközi hálózat” állítólag “megvett” újságírókat, sőt amerikai hírességeket is, hogy növeljék Zelenszkij népszerűségét.

“Fizettek hollywoodi sztároknak, hogy menjenek el Kijevbe. Dollármilliókat fizettek nekik” - mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában 2025. február 28-án (itt archiválva).

A magyar kormány nem válaszolt az AFP megkeresésére az állítások forrásait illetően.

Az állítás egy korábban megcáfolt, manipulált videóból származhat, amelyet úgy állítottak be, mintha az E! News amerikai szórakoztató magazinban adták volna le. A videót Elon Musk és neves amerikai konzervatívok is megosztották.

A hamis riportban bármiféle bizonyíték nélkül azt állították, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) “amerikai hírességek ukrajnai látogatásait szponzorálta... hogy növelje Zelenszkij népszerűségét külföldön, különösen az Egyesült Államokban”.

Takácsy Dorka szerint az orosz állami média gyakran szokta hosszan idézni Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos megjegyzéseit.

A magyar miniszterelnök “ugyanazt a képet festi le a világról, mint amit a Kreml propagandája sugallni szeretne... Ha ugyanazokat a nyugati kritikákat, ugyanazokat a vádakat tudják idézni egy kívülálló szájából, azzal megerősíti azon mondatok hitelességét, amiket ők maguk szajkóznak” - mondta a kutató.

2025. március 13.A cikk frissítésre került metaadatokkal.