Ebben a Robert Malone-nal készült beszélgetésben hamis információk hangzanak el a koronavírus elleni oltásról

"Dr. Robert Malone, az mRNS-vakcinatechnológia megalkotója elmondta a"Dark Horse Podcast" című műsorban , hogy a COVID vakcina lipid nanorészecskéi - amelyekbe ágyazva kijátszák az immunrendszert, majd a szervezetet a tüskefehérje előállítására utasítják - elhagyják az injekció beadásának helyét, és felhalmozódnak a szervekben és szövetekben - súlyos mellékhatásokat okozva" – ez a hamis állítás olvasható abban a cikkben, amelyet már több száz ember osztott meg június óta a Facebookon (például itt) a Crowdtangle közösségi média elemző program adatai szerint. A cikket publikáló oldal, az "Alternatív Hírek" azt állítja, hogy a "főáramú médiából kihagyott" híreket közöl.

A cikk alapja egy Robert Malone-nal készült podcast, Malone-t oltásszkeptikus körökben az "mRNS-vakcinák feltalálójaként" emlegetik. Ahogyan azt az AFP már korábban elmagyarázta egy cikben, a valóságban három évtizedes kutatómunka, több száz publikáció és több tucat szakértő köthető az mRNS-technológia kifejlesztéséhez. Annak ellenére, hogy Malone vithatható kijelentéseket tesz az oltásokkal kapcsolatban, ő maga is be van oltva a koronavírus ellen mRNS-oltásal

A podcast tartalmát sok német nyelvű felhasználó is megosztotta a Facebookon, és az AFP német nyelvű tényellenőrző szolgálata megcáfolta a beszélgetés számos hamis vagy megalapozatlan kijelentését.

Image

Egy Facebook-bejegyzés a félrevezető cikkel, a képernyőmentés 2021. szeptember 21-én készült.

A tüskefehérjék terjedése a szervezetben nem bizonyított

A podcast magyar összefoglalója idézi Malone-t és a beszélgetés többi résztvevőjét, akik elismételik azokat a hamis állításokat az mRNS-vakcinák veszélyeivel kapcsolatban, amelyeket eredetileg egy kanadai professzor, Byram Bridle kezdett el terjeszteni. Bridle állításait az AFP már egy korábbi cikkben cáfolta.

Bridle azt állította, hogy egy japán tanulmány a bizonyíték rá, hogy a tüskefehérjék – amelyek előállítáásra az mRNS-vakcina a szervezetet utasítja – szabadon tud áramlani a testben és felhalmozódik a szervekben. De szakértők elmondták az AFP-nek, hogy Bridle félreértelmezte a tanulmányt.

Való igaz, hogy az úgynevezett tüskefehérjék fontos elemét képzik egyes koronavírus elleni védőoltásoknak. Az mRNS-vakcinák nem tartalmazzák ezeket a fehérjéket, csak a tüskefehérjék genetikai tervrajzát adják át. A Pfizer/BioNTech és a Moderna oltószere mRNS-darabokat használnak, hogy az izomszövet sejtjeit a tüskefehérjék előállítására utasítsák. Az AstraZeneca és a Johnson/Johnson vakcinája veszélytelen adenovírusokat használnak fel, hogy a tüskefehérje genetikai információját a testbe jutassák.

Christian Münz a Zürichi Egyetem virális immunbiológia professzora a tüskefehérjék állítólagos szabad áramlásával kapcsolatban május 6-án a következőt írta az AFP kérdésére: "Az oltást intramuszkulárisan adják be, ami főként az izomsejtekben a tüskefehérje termelődését eredményezi."

Anette Beck-Sickinger a Lipcsei Egyetem biokémia-professzora is megerősítette az AFP kérdésére május 5-én, hogy az izomsejtek szilárdan rögzítve vannak az izomban, és a tüskefehérjék az izomsejtek felszínén kerülnek kapcsolatba az immunrendszerrel, vagy darabokra vágva kerülnek a t-sejtke elé a prezentálósejteken keresztül.

A Birdle által eredetileg bemutatott tanulmány (amely során egereken vizsgálták a lipid-nanorészecskékből és mRNS-ből álló keverék terjedését a szervezetben) sem bizonyította, hogy a tüskefehérjék szabadon áramlanának a testben.

A tanulmány nem a tüskefehérjék, hanem az említett keverék terjedését vizsgálta. A kutatócsoport egyedül azt állapította meg, hogy az LNP-keverék a beadás helyén (az izomban) és a májban kering. A lépben, a mellékvesékben, a petefészekben is kimutatható volt az anyag, de jelentősen kisebb mennyiségben.

Dr. Daniel Sauter a Tübingeni Egyetem "Veleszületett antivirális immunitás mechanizmusai" kutatócsoport vezető kutatója június 11-én a következőt írta az AFP-nek: "A dokumentumban sehol nem vizsgálják a tüskefehérjék raktározódását vagy koncentrációját a kísérleti állatokban. A tanulmányi módszertani kiindulópontja nem engedi meg, hogy ilyen következtetést vonjunk le belőle."

Az AFP június 11-én telefonon érte el Frank Kirchhoffot, az Ulmi Egyetemi Klinika Molekuláris Virológiai Intézetének igazgatóját. "Attól még, hogy egy mRNS-vakcinában megtalálható vezikulát radioaktívan megjelölök és utána azt a test más részeiben kimutatom, még nem jelenti azt, hogy ott tüskefehérjék – még kevésbé szabadon mozgó tüskefehérjék – is előfordulnak. Ahhoz előbb a vezikuláknak ott a sejtekkel fuzionálniuk kellene, hogy ez megtörténik-e, azt a radioaktív jelölés önmagában nem mutatja meg" – mondta a szakértő.

Bridle ás Malone mégis a tüskefehérjék állítólagos felhalmozódásáról beszélnek a szervekben. Azt sem említik, hogy az EMA összefoglalója szerint a vizsgált LNP-keverék csak egy bizonyos ideig marad a szervezetben, a test ugyanis kiiktatja azt. A vérplazmában a legmagasabb koncentrációt alig két órával a beadás után mérték, 24 órával a beadást követően a koncentráció már csak egy százalék volt.

A tüskefehérjék termelődése önmagában még nem jelent veszélyt

A podcast magyar összefoglalója Malone-ra hivatkozva azt állítja, hogy "a COVID tüskefehérje biológiailag aktív, és az injekció beadásának helyéről eljuthat és mellékhatásokat okozhat", valamint hogy "a tüskefehérje, ha biológiailag aktív, nagyon veszélyes".

De szakértők elmagyarázták az AFP-nek, hogy az oltás helyén kívül felbukkanó tüskefehérjék önmagukban még nem feltétlenül jelentik azt, hogy mellékhatások vagy toxikus hatás jelentkezik.

"Ha bebizonyosodna, hogy tüskefehérjék vannak az oltás helyén kívül, az még nem lenne automatikusan a mellékhatásokhoz és toxicitáshoz köthető, ezért önmagában ez még nem lenne nyugtalanító sem. A szervezetben több százezer fehérje kering, amelyeket a különböző szervek az anyagcsere folyamán lebontanak. Az idegen fehérjék jelenléte a vérben még nem feltétlenül vezet toxikus hatásokhoz" – magyarázta el Daniel Sauter, a Tübingeni Egyetem kutatója az AFP-nek június 17-én .

Peter Murray a német Max Planck Intézet immunreguláció kutatócsoportjának a vezetője június 2-án hasonloképpen nyilatkozott az AFP-nek, a szakértő szerint az idegen anyagokat a szervezet mindig eltávolítja, pár kivételtől eltekintve, amelyeket már gyerekkortól fogva tolerálunk, mint a bélflóra, az élelmiszerek, vagy a ruhák a testünkön. A tüskefehérje azonban nem tartozik ezek közé a kivételek közé. "Ez azt jelenti, nem számít, mi történik, a szervezet befogja és eltávolítja" – mondta Murray.

Frank Kirchhoff német virológus szerint is kétséges, hogy az oltás után olyan mennyiségű szabad tüskefehérje jelenhetne meg, amely elég hozzá, hogy káros mellékhatásokat idézzen elő.

Ha a tüskefehérjék terjednének a testben, felhalmozódnának a szervekben, és a Bridle és Malone által állított károkat okoznák, akkor annak már a világban a beoltottak között látszódnia kéne. A lerakódásnak és az abból eredő nemkívánatos következményeknek röviddel az oltás után el kéne már kezdődnie, amikor az mRNS és az az által kiváltott tüskefehérje-termelődés a legmagasabb, magyarázta Kirchhoff.

A legtöbb oltási kampány 2020 decemberében kezdődött, azóta sok millió ember kapott már mRNS-oltást, és a hatékonyságot, valamint a mellékhatásokat is intenzíven vizsgálják. Kirchhoff szerint az eddigi eredmények magas hatásosságot és biztonságot mutatnak.

Például Németországban már több mint 52 millió ember teljesen be van oltva (2021. szeptember 22-én). A Paul Ehrlich Intézet július 31-ei adatai szerint az országban 131 671 mellékhatás-gyanús esetet jelenetettek, amelyek időbeni összefüggést mutattak az oltásokkal. De ok-okozati összefüggést eddig még találtak. A panaszok többsége az oltás helyén keletkezett reakciókkal volt kapcsolatos.

Nem az oltás miatt jelennek meg a fertőzőbb variánsok

Magyarországon is terjedni kezdtek azok az állítások, amelyeket egy Geert Vanden Bossche nevű belga tudós fogalmazott meg a WHO-nak címzett nyílt levelében. Ugyanezeket az állításokat a Malone-nal készült beszélgetésben is elismétlik. Bossche azt állította, hogy a jelenleg folyó oltási kampányok “epikus méretű katasztrófához” fognak vezetni, mivel fennáll a “immun-menekülés” veszélye, amit a koronavírus elleni oltások okoznak, ezért az oltási kampányokat azonnal le kell állítani.

Az “adaptív immun-menekülés” a vírus azon képessége, hogy elkerülje az oltószer vagy az immunrendszer által kiváltott antitesteket, úgy, hogy a mutációk során növekszik az ellenállóképessége.

Az AFP által megkérdezett szakértők szerint, ha fenn is áll a vírus “menekülésének” a veszélye, azt a tömeges oltásokkal lehet elkerülni, és ez a veszély nem igazolja az oltási programok leállításának szükségességét.

Az sem igaz, hogy az oltások hoznák létre az új variánsokat. Az AFP már ezt az állítást is cáfolta. A variánsok véletlenszerűen jönnek létre a szaporodáskor előforduló mutáció révén, ezért pont hogy a vírus szabad terjedése jelenti a legnagyobb kockázatot a veszélyesebb variánsok létrejöttének szempontjából.

Az állatkísérleteket megfelelően elvégezték az mRNS-vakcinák engedélyezéséhez

A magyar összefoglaló szerint Malone azt is állítja, hogy nem végeztek megfelelő állatkísérleteket az mRNS-oltások engedélyezési folyamata során. Ez még a Byram-féle állításnak is ellentmond, hiszen az egy patkányokon végzett Pfizer-tanulmányra hivatkozik.

Ahogyan azt az AFP itt kifejtette az összes mRNS-vakcinát gyártó cég közreadta a nem-humán kisérletek eredményeit. A cégek hivatalos közleményei alapján az oltóanyagok az állatokban a koronavírus elleni védettséget biztosító immunválaszt váltottak ki.

Az Európai Gyógyszerügynökség oldalán ki van fejtve, hogy a koronavírus elleni oltószerek engedélyezési folyamatát hogyan gyorsították fel anélkül, hogy az a minőség, a biztonság vagy a hatásosság rovására ment volna.