A zöld békás logó nem jelenti azt, hogy az adott ételben atrazin vagy mRNS van
- Ez a cikk több mint egy éves.
- Megjelent: 2023. augusztus 10., 15:01
- 7 perces olvasmány
- Szerző: Natalia SAWKA, Johanna LEHN, AFP Lengyelország
- Fordítás és adaptáció: Ede ZABORSZKY
Szerzői jog © AFP 2017–2025. A tartalom kereskedelmi célú felhasználásához előfizetés szükséges. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni.
"A legújabb elit tudomány segítségével 'társadalmilag elfogadható' módon mRNS-szennyezett élelmiszerek" – olvasható egy 1:51 hosszú, a Facebookra feltöltött videó feliratában. A videón a Rainforest Alliance logóját látni, majd különböző, a szervezet logójával ellátott termékeket. A videó azt állítja hogy a logó azt jelzi, hogy ezek a termékek "mRNS-t" tartalmaznak.
A videó ezután különböző termékeket mutat be német nyelvű szöveggel és a Rainforest Alliance logójával, valamint egy német nyelvű felirat is megjelenik a videóban, ami azt állítja, hogy az Apeel élelmiszerbevonat veszélyes – utóbbi hamis állítást az AFP már korábban cáfolta.
A videó több mint 63 ezer megtekintést és több mint kétezer megosztást ért el a 2023. június 29-i közzététele óta.
Egy másik olyan Facebook-bejegyzés, ami különböző hamis állításokat tartalmaz a Rainforest Alliance-szel kapcsolatban, 2023. augusztus 3-a óta több mint 220 megosztást ért el. A poszt azt állítja, hogy "Bill Gates alapítványa" egy atrazin nevű növényvédő szert ad az élelmiszerekhez, később a szöveg a Rainforest Alliance-t nevezi meg, valamint a szervezet logója is szerepel a bejegyzésben.
Más hasonló állításokat tartalmazó bejegyzések románul, lengyelül és németül is terjedni kezdtek már.
Mit jelképez a zöld béka logó?
A zöld békás logó a Rainforest Alliance (Esőerdő Szövetség) hivatalos szimbóluma. A Szövetség önmagát "nemzetközi non-profit szervezetként" írja le, amely az "üzleti élet, a mezőgazdaság és az erdők metszéspontján dolgozik, hogy a felelős üzlet váljon az új normává".
"A logó azt jelenti, hogy a kérdéses összetevőt olyan módszerekkel állították elő, amelyek támogatják a fenntarthatóság három pillérét: a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokat" – közölte a Rainforest Alliance szóvivője az AFP-vel egy 2023. július 17-i emailben.
A békás pecsét egy élelmiszeren nem jelenti azt, hogy az NGO az egész termékre tanúsítványt bocsátott volna ki, csak azt, hogy egy vagy több összetevőt, például a termékben megtalálható kávé vagy a kakaó forrását tanúsítják.
A szervezet a honlapján azt írja, hogy több mint 30 éve használják a vörösszemű levelibékát a jelképükként, "mivel ez a ragyogó szemű kétéltű gyakran megtalálható az újvilági trópusokon, ahol az alapítóink először kezdtek el dolgozni a trópusi esőerdők védelméért. Azóta a békás pecsét a fenntarthatóság nemzetközi szimbólumává vált".
"Független, külső auditorok – ez minden tanúsítási program integritása szempontjából kritikus fontosságú – értékelik a gazdálkodókat mindhárom fő szempont követelményei alapján, mielőtt a tanúsítást odaítélnék vagy megújítanák" – olvasható a szervezet honlapján.
Nem lenne értelme mRNS-t tenni az élelmiszerbe
Az mRNS (hírvivő-ribonukleinsav) egy olyan molekula, amely a sejteknek specifikus utasításokat adhat a vírus elleni antitestek termelésére. Az mRNS-t használó vakcinákat az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2020-ban engedélyezte a Covid-19 elleni védekezésre.
Arra a kérdésre, hogy található-e mRNS a Rainforest Alliance által tanúsított élelmiszerekben, a szervezet szóvivője azt válaszolta, hogy a szervezetnek "nincs tudomása semmilyen kapcsolatról ezen a területen".
Egy szóvivő az AFP-nek 2023. július 24-én küldött újabb emailben elmondta, hogy a szervezet szabványai tiltják az mRNS-hez hasonló molekulákat a Rainforest Alliance által tanúsított farmokon. "A mai napig nem került elénk olyan hiteles bizonyíték, amely arra utalna, hogy a Rainforest Alliance által tanúsított összetevők tartalmaznák ezt az anyagot" – írták.
Az állítással kapcsolatban egy szakértő 2023. július 21-én az AFP-nek azt mondta, hogy az mRNS instabil természete miatt nem is lenne értelme az anyagot élelmiszerekhez hozzáadni.
Wolfgang Nellen, a németországi Kasseli Egyetem emeritus genetikai professzora szerint, ha az mRNS-vakcinát az élelmiszerekbe juttatnák, akkor azt "kívülről kellene beadni, mivel az állatok és a növények nem képesek azt maguktól előállítani". Kifejtette, hogy "elméletileg az mRNS-vakcinát be lehetne injektálni az élelmiszerekbe. Azonban az élelmiszer tárolása és az emésztés miatt az anyag hatékonysága elveszne". A szakértő szerint "az mRNS-vakcina élelmiszerbe történő befecskendezése nem életképes/praktikus módszer az emberek beoltására".
Nellen hozzátette, hogy "ahhoz, hogy egy mRNS-vakcina tartós legyen, szintetikusan kell előállítani és nagyon alacsony hőmérsékleten tárolni".
Luka Cicin-Sain, a braunschweigi Helmholtz Infekciókutató Központ professzora, az intézet vírusimmunológiai részlegének vezetője szintén egyetértett azzal, hogy az mRNS-vakcinák élelmiszerrel történő beadása nem lenne hatékony. Ennek oka az orális immuntolerancia – magyarázta el a szakértő az AFP-nek 2023. július 26-án. "Ez a tolerancia azt jelenti, hogy az élelmiszer-antigének csak szélsőséges esetben stimulálják az immunrendszert. Ellenkező esetben állandóan ételallergiáink lennének, ami nem így van".
Az orális mRNS-vakcina előállításához az mRNS-t olyan bevonattal kellene ellátni, hogy az anyag ne kerüljön megemésztésre, és teljes lánc formájában kerüljön be a sejtekbe. Az mRNS-vakcinákban az mRNS bevonására használt nanorészecskék nem tudják ellátni mindezen funkciókat" – mondta a professzor.
A Health Desk tudományos honlapon 2023. január 20-án megjelent cikk szerint az mRNS-molekula "instabil és gyorsan lebomlik" a beadást követően.
2022-ben az Egyesült Államokban a tekintélyes Massachusetts Institute of Technology (MIT) egy kutatócsoportja kifejlesztett egy olyan módszert, amellyel az RNS-t lenyelhető kapszulában lehet a szervezetbe juttatni. Ezt a módszert azonban egyelőre még nem hagyták jóvá kereskedelmi forgalomba hozatalra, mivel az új módszert eddig csak állatokon tesztelték sikeresen. Amint az EMA honlapján rendelkezésre álló információkból kiderül, az Európai Unióban még nincs szájon át szedhető mRNS-vakcina, amelyet engedélyeztek volna.
Mivel az mRNS-technológia különbözik a hagyományos vakcináktól, számos tévhit és hamis állítás kezdett már terjedni a témával kapcsolatban azt követően, hogy az Európai Gyógyszerügynökség 2020-ban javasolta az ilyen oltások alkalmazását. Az AFP ezzel kapcsolatos tényellenőrzései például itt és itt olvashatóak.
A Bill & Melinda Gates Alapítvány hozzájárult az mRNS-technika kutatásának finanszírozásához. A koronavírus-járvány idején emiatt sokszor előkerült a vállalkozó neve az oltásokkal összefüggésben.
Az esőerdő-szövetség tiltja az atrazin használatát
Más közösségi média bejegyzésekben a Rainforest Alliance logóját tévesen az atrazin nevű gyomirtóval hozzák összefüggésbe.
Az atrazin egy olyan gyomirtó szer, amelyet "egynyári fűfélék és széleslevelű gyomok kelés előtti szelektív gyomirtására használnak", "legnagyobb mértékben a szántóföldi kukorica, csemegekukorica, cirok és cukornád esetében", de "a búza, makadámdió és guáva termesztésénél, valamint nem mezőgazdasági célokra, például faiskolákban/dísznövényeknél és gyepen" is alkalmazzák – olvasható az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (US Environmental Protection Agency, USEPA) honlapján.
Az Európai Bizottság 2004-ben betiltotta az atrazin használatát az Európai Unióban a kapcsolódó vízszennyezés miatt. Az importált növényekből származó élelmiszerek nyomokban továbbra is tartalmazhatnak atrazint, az uniós szabályok viszont a vegyszer-maradványok felső határértékét egy "megfelelően alacsony szintben határozzák meg a fogyasztók védelme érdekében".
Ami a Rainforest Alliance-t illeti, "az atrazin tiltott a Rainforest Alliance tanúsítási szabványa szerint, ami azt jelenti, hogy a szabványunkat követő gazdaságok nem használhatják a tanúsítványt kapó növényeknél" – mondta a szervezet egy szóvivője az AFP-nek egy 2023. április 4-i emailben.
Bár a Rainforest Alliance lehetővé teszi a növényvédő szerek használatát kivételes esetekben, az atrazin nem szerepel az engedélyezett kivételek listáján, amelyet legutóbb 2022 novemberében tettek közzé.
Az egyik bejegyzés Dr. Tyrone B. Hayes-t, a Kaliforniai Egyetem Integratív Biológia Tanszékének professzorát is megemlíti. Hayes kutatásai az atrazin potenciális veszélyeit, elsősorban a növényvédő szer kétéltűekre gyakorolt hatását vizsgálták. Hayes kutatásai szerint a vegyszer befolyásolhatja a hím békák hormonjait, egyes esetekben lényegében nőstényekké változtatva őket.
Nem Bill Gates alapította a Rainforest Alliance-t
Az egyik Facebook-bejegyzés azt is állítja, hogy a zöld békás logó azt jelzi, hogy "a pszichopata Gates" atrazint juttatott az adott élelmiszerbe. Azok a hozzászólások, amelyek azt állítják, hogy a logóval ellátott termékekben mRNS van, szintén Bill Gateshez kötik a civil szervezetet. Egyes, más nyelveken írt Facebook-posztok pedig egyenesen azt állítják, hogy Gates hozta létre a Rainforest Alliance-t.
Az AFP nem talált bizonyítékot arra, hogy Gates részt vett volna a Rainforest Alliance civil szervezet létrehozásában.
Az igaz, hogy a Rainforest Alliance részesült a Bill és Melinda Gates Alapítvány támogatásában. Az alapítvány 2007-ben 5,3 millió dollárt ítélt oda a Rainforest Alliance-nek.
De a szervezet honlapja szerint Bill Gates nem tagja a szervezet vezetőségének vagy igazgatótanácsának. "A Rainforest Alliance egy független szervezet, és nem tartozik semmilyen személy vagy alapítvány tulajdonába" – közölte a szervezet szóvivője az AFP-nek küldött 2023. július 17-i emailjében. A szervezet finanszírozási modelljéről bővebben itt lehet olvasni.
A Rainforest Alliance-t még az 1980-as években alapította egy Daniel Katz nevű amerikai környezetvédelmi aktivista, a szervezet korábbi elnöke és vezérigazgatója, aki jelenleg az igazgatótanács elnöke. A szervezet vezérigazgatója 2021 óta Santiago Gowland.
Van olyan tartalom, amelyet szeretne ellenőrizni az AFP tényellenőrzésén keresztül?
Lépjen kapcsolatba velünk
